Telex
Mégsem tesznek közzé semmit a hétfői amerikai–orosz tárgyalásokból – derült ki az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov bejelentéséből. A hírek szerint a megállapodás a Fekete-tengeren megvalósítandó tűzszünetről szólt volna, folytatásaként annak a részleges, március 12-én összehozott, a Kreml által egyébként is nagyon szűkre szabott – az energiainfrastruktúrára vonatkozó – 30 napos tűzszünetnek, amely valójában életbe sem lépett. Kedden délelőtt többször arról jött hír, hogy hamarosan publikálják a közleményt, ám ez újra és újra tolódott, míg végül az orosz fél bejelentette, hogy mégsem lesz közlemény. Peszkov azt is közölte, hogy egyelőre nincsen tervben újabb telefonos megbeszélés Putyin és Trump között.
Hogy a megbeszélések nem úgy mentek, ahogyan Moszkva szerette volna, arra már utalt az is, hogy kevésbé lelkesen nyilatkozott az orosz delegáció az amerikaiakkal hétfőn folytatott tizenkét órás tárgyalás után, mint az első találkozójukon.
Ahogy egyre inkább részleteket kellene kidolgozni, előrelépést kellene felmutatni, úgy válik árnyaltabbá az oroszok nyilatkozata is az amerikaiak által elindított tárgyalásokról. Vlagyimir Putyinnak érdeke Donald Trump jóindulatát megőrizni – hiszen az amerikai elnök már választási kampányában arról beszélt, hogy 24 óra alatt képes lenne tűzszünetet összehozni, gyorsan lezárná a háborút is, amely ki sem tört volna, ha ő lett volna az elnök. Eközben Putyin láthatóan kitér a valódi tűzszünet elől, abban a reményben, hogy Trump Ukrajnával szembeni fenntartásai miatt a fronton is kedvezőbb helyzetet tudnak kicsikarni az orosz erők.
Ennek megfelelően az orosz delegáció vezetője, tegnap már „nehéz, de konstruktív” tárgyalásokról beszélt, ami jelentősen eltért attól, ahogyan a tárgyalások esélyét Trump közel-keleti megbízottja látta. Steve Witkoff már a tárgyalások előtt valódi előrelépésről szólt.
Ezzel szemben az orosz felsőház külügyi bizottságának vezetője, Grigorij Karaszin szerint az Ukrajnával kapcsolatos orosz és amerikai álláspontok nem esnek egybe, de keresik a közös megoldást, amelyre a párbeszéd révén lehetőséget lát – ez megint csak annak a jele, hogy a Kreml igyekszik Trump Moszkvának kedvező hozzáállását megőrizni, anélkül, hogy érdemben bármit feladna Ukrajnával szembeni követeléseiből. Továbbra is igényt tart a megszállt területekre és részben azon túlra is, megakadályozná Ukrajna euroatlanti integrációját és lényegében megfosztaná katonai védelmi erejétől, elutasítva bármiféle, Ukrajna védelmét szolgáló külső garanciát, amely megvédené az országot a további orosz agressziótól.
A Politico szerint Trump eddig mindent megtett Ukrajna gyengítése érdekében, lényegében az orosz szempontok érvényesülését segítve.
Trumpék még mindig udvarolnak Putyinnak
A hétfői amerikai-orosz megbeszélések témája a Fekete-tengeren tervezett tűzszünet volt, a lényegében létre sem jött korábbi tűzszünet folytatásaként. Putyin múlt héten a teljes, feltétel nélküli, Ukrajna által el is fogadott, 30 napra tervezett tűzszünet helyett csak abba ment bele, hogy az orosz és az ukrán erők egy hónapon át ne támadják az energetikai és egyéb infrastruktúrát egyik oldalon sem. A tűzszünet azonban ebben a szűkített formában sem valósult meg teljes egészében.
És bár az orosz elnök feltételeket szabva lényegében lesöpörte az asztalról Donald Trump eredeti javaslatát, az amerikai elnök meglehetősen engedékenyen nyilatkozott Putyin hozzáállásáról – miközben Ukrajnát és elnökét, Volodimir Zelenszkijt rendszeresen kritizálta, kamerák előtt veszekedett is vele. A kapcsolat azóta többé-kevésbé rendeződött, – vasárnap az amerikai és az ukrán delegáció ült össze egyeztetésre, egy nappal az orosz–amerikai találkozó előtt, amelyet majd egy újabb amerikai–ukrán megbeszélés követ –, de Trump környezetéből rendszeresen érkeznek Kijevet borzoló nyilatkozatok.
Ilyen volt legutóbb Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottjának interjúja Tucker Carlsonnál. Az amerikai delegációt vezető Witkoffot azért érte kritika, mert az interjújában Ukrajnát „hamis országnak” nevezte, és az ukrán területek oroszoknak való átadásáról beszélt. A négy megyét – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon –, amelyekre Oroszország igényt tart, beleértve azokat a részeket is, amelyeket nem is tudott ellenőrzése alá vonni, Witkoff nem tudta megnevezni.
Emellett megemlítette, hogy a területeken népszavazáson a többség Oroszország mellett szavazott – ami teljes egészében a Kreml narratívájának elfogadását jelenti, hiszen a népszavazások orosz fegyverek árnyékában, ellenőrizhetetlenül és törvénytelenül zajlottak. A 2022 márciusától novemberéig megszállás alatt tartott Herszon városban – Herszon megye központjában – heteken át civil tüntetések zajlottak az orosz tankok között a megszállás ellen, ezeket végül fegyverrel zavarták szét az orosz erők.
Mit vártak a hétfői tárgyalásoktól?
A BBC rövid előzetes elemzésében már előzetesen arról írt, nagy áttörést nem lehetett várni a hétfői találkozótól, legfeljebb egyfajta „tűzszünet light” jöhetne létre a tengeren. Egyelőre azonban azt sem tudni, hogy ez megvalósulhat-e, bár vélhetően a közlemény nem maradt volna el kedden, ha ebben megegyeztek volna.
Ha ezt sikerült volna elérni, az sem lett volna áttörés, inkább csak a 2022-es gabonapaktum megújítása lehetne, amelyből 2023-ban Oroszország kilépett. A megállapodás akkor azt biztosította, hogy az ukránok orosz támadásoktól mentesen exportálhassák a terményeiket vízi úton. Cserébe Oroszország ismét szankcióktól mentesen hajózhatta ki műtrágyáját és saját gabonáját. Ezt hozhatná vissza egy újabb tűzszüneti megállapodás a Fekete-tengerre vonatkozóan. A BBC idézte Peszkovot, aki szerint egyébként Donald Trumptól származott a tengeri tűzszünet ötlete.
Arról is beszélt, Oroszország tiszteletben tartja az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásstopot, hiszen Vlagyimir Putyin elnöknek is ez volt a parancsa mint a hadsereg főparancsnokának.
Olekszandr Merezskó, az ukrán külügyi bizottság elnöke viszont úgy fogalmazott a BBC-nek, hogy „nincsenek magas elvárásaik” a tárgyalásokkal kapcsolatban. Szerinte Ukrajna belement az amerikaiak által korábban javasolt 30 napos fegyvernyugvásba, de Putyin elutasította azt, ráadásul ha „Putyin ígéretet tesz, azt azonnal megszegi”.
Az amerikaiak külön tárgyaltak a felekkel
Rijádban nemcsak az oroszok tárgyaltak amerikai partnereikkel, hanem az ukránok is, ezek a tárgyalások azonban külön-külön zajlottak. Az a jelenlegi helyzetben nem merül fel, hogy az oroszok és az ukránok közös tárgyaláson vegyenek részt.
Az amerikai–ukrán tárgyaláson az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette. Umerov szerint a találkozók célja „közelebb hozni a békét és megerősíteni a biztonságot”. Mint mondta, egyebek között megvitatták az energetikai és más kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények védelmére vonatkozó javaslatokat. Korábban Zelenszkij azt mondta, egy listával készülnek, amin olyan energetikai létesítmények szerepelnek, amik támadását szeretnék megtiltani az oroszoknak a tervezett tűzszünet részeként.
Ez előrelépés volna, de az eddigiek alapján úgy tűnik, valójában távol állnak a felek egy valódi tűzszünet lehetőségétől, noha Trump már a választási kampányában a tűzszünet gyors, akár 24 órán belüli megteremtését, majd a háború lezárását ígérte. Ebből egyelőre, több mint két hónappal a hivatalba lépése után csak a részleges és be nem tartott tűzszünet lett. Múlt héten pár órával a megállapodás után már az orosz és az ukrán fél is a tűzszünet megsértéséről számolt be. Az ukránok azt mondták, az oroszok az áramhálózatot és a civil infrastruktúrát támadták. Az oroszok szerint viszont Ukrajna támadott egy olajfinomítót drónokkal. A Reuters pénteken arról írt, hogy ugyanannak az orosz gázszivattyútelepnek a felrobbantásával vádolják egymást az oroszok és az ukránok.
Kedden az amerikai–ukrán tárgyalások is véget értek Szaúd-Arábiában, közös közleményt rögtön ezután nem adtak ki a felek, de későbbre ígérték annak nyilvánosságra hozatalát.
Európa Kijev mellett
Trump lényegében az euroatlanti kapcsolatokat is félretette annak érdekében, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyinnal. Előbb telefonon beszélt az orosz elnökkel, majd külügyminiszteri szinten kezdtek tárgyalássorozatba a felek Szaúd Arábiában, első körben kizárva Ukrajnát és az európai szövetségeseket is a megbeszélésekből.
Az EU és a NATO meghatározó európai tagjai Ukrajna mellett kiállva a korábbinál is aktívabb szerveződésbe kezdtek. Francia és brit szerepvállalással létrejött a „tettre készek koalíciója”, ami minden korábbinál határozottabb jelzése annak, hogy Európa olyan védelmi rendszer kidolgozásán gondolkodik, amely nem támaszkodik teljes egészében az Egyesült Államokra. Erről a brit nagykövettel, Paul Foxszal készített interjúnkban is olvashat bővebben.
Az európai elszántságot jelzi, hogy az amerikai–orosz találkozó után kedden a brit kormányfő újabb megbeszéléseket jelentett be csütörtökre, közösen a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal. Ezt Macron már a múlt héten bejelentette, és azt is felidézte, hogy március elején a vezérkari főnökeik egyeztettek a francia, aztán pedig a helyetteseik a brit fővárosban. „Véglegesítjük”, amin dolgoznak, hogy „támogassuk az ukrán hadsereget, valamint fenntartható és ellenállóképes katonai modellt építsünk, hogy megelőzzük a jövőbeli orosz inváziókat. A biztonsági garanciákat is meghatározzuk, amiket az európai erők nyújthatnak. Hogy megvédjük a békét, amit akarunk” – írta a francia elnök.