Nicusor Dan győzelmének majdnem mindenki örül Székelyföldön, de Orbán Simion melletti kiállását még hívei is hibának tekintik

A Transtelex cikke.

Mit gondolnak a székelyek Románia új elnökéről – és mit Orbán Viktorról? Nicușor Dan győzelme után jártuk be Székelyföld utcáit és az online tereket, hogy megtudjuk: hányan szavaztak meggyőződésből, és hányan csak azért, hogy Simion ne nyerjen. Mennyit ért az RMDSZ mozgósítása, és mit szóltak az emberek ahhoz, hogy Orbán Viktor a magyarokkal szemben egy magyarellenes jelölt mellé állt? Cikkünkben az udvarhelyi pékségtől a gyergyói romatelepekig, Sepsiszentgyörgy politikai reflexein át Kézdivásárhelyig keressük a választ: mi történt valójában a székely választókkal – és hogyan változott meg a viszonyuk Bukaresthez, Kolozsvárhoz és Budapestre is?

A felhőkön túl mindig süt ránk a nap, éneklik a dalban – és miután Székelyföld fölül elvonultak a borús időket ígérő Simion-fellegek, egy ideig, óráig megint élvezhetjük a napsütést. Visszatértünk tehát a székelyek által többségben lakott településekre, hogy az utca és az online tér emberét kérdezzük: mit gondol az elnökválasztás végeredményéről, és az arról felmerülő kérdésekről.

A székelyföldi magyarok úgy tűnik, nem kérnek sokat az új államelnöktől – de azt mindenképp, hogy a nehezen megszerzett jogaikat senki ne vegye el tőlük. Élni szeretnének továbbra is békében, és ne szóljanak bele a dolgaikba – csak ha valaki ellenük emel szót. Ugyanezt kérik Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is, akinek a George Simion melletti kiállását hibásnak, meggondolatlannak tartják: ha nem itt éli a mindennapjait, nem itt veszi a kenyerét, akkor az ország belügyeit se akarja felforgatni – pláne ne úgy, hogy azzal az erdélyi magyarok ellen cselekszik. Ők 2026-ban nem feltétlenül szavaznak majd ellene, de azt mondják: Orbán lépéseit ezentúl még nagyobb figyelemmel követik, és csak azután döntik el, hogy szavaznak-e rá.

Gyergyó fölött, ha felhőtlen az ég

A gyergyóiak az első fordulóban alig több mint 400-an szavaztak Nicușor Danra – közel annyian, mint Simionra. Crin Antonescu vitte el a szavazatok 73,67 százalékát (3 696 voks). A második fordulóban már Danra 7 541 szavazat érkezett (91,75%), Simionra pedig mindössze 678. Ez arányaiban az első fordulós 8 százalékos eredményhez igazodott.

A gyergyói utcákat járva pedig nehéz nem arra gondolni, hogy egyre több olvasója van a Transtelexnek – akik hol pozitívan reagálnak a jelenlétünkre, mondván: fontosnak tartják, hogy megmutatjuk a szélesebb közönség számára, hogy mi, erdélyiek sokfélék vagyunk, ezért sokféleképpen is gondolkodunk. Hol pedig – így vagy úgy – hangot adnak a nemtetszésüknek, mert nem ugyanazt gondoljuk és írjuk, mint amit az RMDSZ és a Fidesz, és teret adunk a kritikus gondolkodóknak is, ami számukra felér egy blaszfémiával.

Bizonyára közéjük tartozott az a két öregúr is, akik önfeledten beszélgettek a gyergyószentmiklósi Szabadság téren, majd a „Telex” szóra felfigyelve, színpadiasan dunnyogva az orruk alatt, ketten kétfelé indultak el – mintha előre megbeszélték volna. Meghagyva nekem, hogy Gyergyóban rossz helyen kérdezősködünk – nem indokolva ennek az okát. De sebaj: bőven akadtak itt rajtuk kívül is, akik szóba álltak velünk – ahogyan korábbi riportunk során is, még a választás második fordulója előtt.

Például az az idős férfi, aki azzal indította a beszélgetésünket: „Meglássuk, milyen elnök lesz Nicușor Dan, az eredményektől függ majd!” Azért nem hamarkodta el a véleményformálást az új államfőről, és nem fogalmazott meg elvárást sem vele szemben, mert ugyan rá szavazott, de nem bízik benne. Mint mondta, az első forduló előtt még azt állították róla, hogy nem jobb George Simionnál, és csak Crin Antonescu tudja legyőzni az AUR elnökjelöltjét. Az idős bácsi pedig nem akar elsietni semmit – azt mondta, ő már nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni az új helyzetekhez, mint ahogy egyesek, például az RMDSZ, egyik napról a másikra meg tudják változtatni a véleményüket. Inkább kivár, mondta, mert nem szereti, ha túl gyorsan kell mást gondolni, mint tegnap.

A „nem politizáló” emberekkel is gyakran összefutottunk, néha még beszélgetni is sikerült velük. Közülük sokan azért nem szavaztak, mert nem értették, mi történik a közéletben. Közéjük tartozott az a két román gyergyói fiatal is, akik a TikTokon és más közösségi médiában mindkét elnökjelölt kampányával találkoztak, hallottak ezt-azt ismerőseiktől is, de nem tudták eldönteni, hogy kettejük közül melyik a jobb jelölt – így egyikre sem szavaztak. „50 százalékban az egyikre, 50-ben a másikra szavaztam volna. De mivel mindegy volt, hogy melyik nyer, nem éreztem fontosnak, hogy én is szavazzak” – mondta az egyikük.

Volt azonban, aki csalódottságának adott hangot, mert nem volt megelégedve a választás végeredményével – nem az általa favorizált jelölt lett az államfő. Ő azt mondta, hogy Dannál jobbat várt volna, de kérdésemre, hogy Simion jobb lett volna-e a számára, nem válaszolt. Szerinte azt túl „hosszú lenne kifejteni” – inkább megveregette a vállamat, majd elrohant.

A megszólított járókelők többsége bizakodva tekintett Nicușor Dan elnökségére – még ha nem is mindenki volt tájékozott róla, vagy biztos abban, mire számíthat. Egy gyergyói házaspárt a pékségből kijövet szólítottam meg – friss kenyeret cipeltek a hónuk alatt. „Mi a nagyobbik jóra szavaztunk” – mondta a nő, akinek Simion elnöksége kapcsán a pionírruha és a Ceaușescu-korszak visszatérése jutott eszébe. Danról tudták, hogy főpolgármestersége alatt sokat tett Bukarestért, de már korábban is voltak műemlékvédelmi és környezetvédelmi civil kezdeményezései – ez szimpatikus volt számukra. Igaz, csak a második fordulóban szavaztak rá, mert úgy érezték, a magyaroknak Crin Antonescura kell voksolniuk, és ez hatott rájuk. Megbánták.

Voltak azonban olyanok is, akik beérték azzal, hogy Dan „a magyarság és székelység érdekét” képviseli – rá szavaztak, de utólag azt mondták: „Nem tudok semmit mondani róla, mert nem ismerem.” Ők voltak azok, akik legtöbben mondták: „Meglátjuk, mi lesz.”

A házaspár szerint azonban a magyarokat amúgy is főként a félelem hajtotta, nem a tájékozottság – de még a helyi RMDSZ mozgósítása sem. Hozzájuk például az RMDSZ üzenetei el sem jutottak. Futótűzként terjedt azonban a hír Gyergyóban, hogy ha nem a bukaresti főpolgármester nyer, akkor „csak románul folyhat ezután majd az oktatás az iskolákban”. Ezért az emberek „saját meggyőződésükből” is elmentek Simion ellen szavazni.

„Mozgósítás nem erőst volt Nicușor Dan mellett Gyergyóban. Úgyhogy még szerencse, hogy nem ez a másik, ez a Simion nyert – szép is lett volna, ha egy tanulatlan, műveletlen, parasztgyerek lesz az elnök” – mondta egy 70 éves nyugdíjas. Aki szintén azt mesélte: a magyarellenes jelölttel szemben – bárki lett volna az ellenfele – rá szavaztak volna. Mivel Nicușor Dan volt, ezért a félelem miatt „belé kapaszkodtak” a magyarok.

Érdekes ellentmondásra is felfigyeltem: az az idős úr, aki Simiont alkalmatlannak tartotta, Călin Georgescut – Simion volt tanácsadóját – viszont szívesen látta volna államelnökként. Azt mondta, ha Georgescu is indult volna, rá szavazott volna, mert „neki már megvoltak a képességei egy államelnökihez, sőt, akár egy miniszterelnökihez is”.

Beszéltem a gyergyói roma közösség tagjaival is. Ők szintén Nicușor Danra szavaztak – nem meggyőződésből, hanem félelemből. Azt hallották, hogy Simion el akarta venni a magyar nyelvű iskolákat, és szabályozni akarta volna, hol beszélhetnek magyarul. „Azt akarta, hogy ne beszéljünk magyarul. Mi meg nem tudunk románul. Ezért szavaztunk mindannyian Danra” – mondta egy fiatal férfi, aki hozzátette: a gyerekeiket az iskolában így sem tanítják meg rendesen románul, ezért felnőttként is nehezen boldogulnak.

Kérdésemre azt is elmondta, hogy a helyi RMDSZ mozgósítása hozzájuk sem jutott el. A gyergyói Téglásgyár és Kárpát utcai romatelepen szerintük senki sem járt a kampány idején. Simion-ellenes üzenetekkel csak a közösségi médiában találkoztak – ezek alapján döntöttek úgy, hogy „nem mertünk Simionra szavazni, nehogy a magyar nyelvű romák még azt a keveset is elveszítsék, ami most megadatik”.

Gyergyóban Simiont akarták megállítani – nem Dant megszavaztatni

A központi RMDSZ végül egyértelműen Nicușor Dan mellé állt, de ez az üzenet Gyergyóban sok helyre már nem jutott el. A helyi RMDSZ „lelkesedését” jól mutatta, hogy a választás második fordulója előtt a gyergyószentmiklósi RMDSZ-székházzal szemközti hirdetőfalon még mindig csak George Simion és Crin Antonescu plakátjai voltak kint. Más gyergyószéki településeken sem vitték túlzásba a Dan melletti kampányt.

Gyergyócsomafalván például Simion plakátja még az utolsó napig kinn maradt. Csak aznap délután cserélték le Danéra, estére viszont azt is leszedték. A polgármester ugyan küldött egy levelet, amelyben szavazásra buzdította a falubelieket, de ezek többnyire eláztak a postaládákban, és Nicușor Dan neve abban sem szerepelt.

Úgy tűnt, a kampány célja nem az volt, hogy Nicușor Dan támogatást kapjon, hanem az, hogy George Simiont megállítsák. Ahogy egy helyi pedagógus fogalmazott: „Miért nem arról szólt a kampány, hogy az általuk támogatott jelöltnek mik az erősségei? Sokkal erősebb lett volna, mint az, hogy megpróbálják lehúzni az ellenfelet.”

Egy fiatal gyergyói férfi pedig a nagymamáján keresztül tapasztalta meg a propagandagépezet hatását. Mint mesélte, a 80 év fölötti nagymama korábban nem foglalkozott politikával, de miután Orbán Viktor nyilvánosan kiállt Simion mellett, és a kormánypárti csatornák pozitív színben kezdték bemutatni őt, a nagymama véleménye megváltozott. „Azt kezdte mondogatni, hogy ez a Simion nem is lenne olyan rossz elnök, mert nem akar háborút, és nem Brüsszel embere.” A fiú szerint ez már nem a nagymamája saját gondolata volt, hanem a magyar kormánymédia hatása.

Orbán tihanyi beszéde: árulás vagy félreértés?

Egy fiatal gyergyói férfi szerint Orbán Viktor a Simion melletti kiállásával „egyértelműen elárulta az erdélyi magyarokat”. Úgy látja, Orbán egy új keleti blokkot próbál kiépíteni – a szlovákokkal, szerbekkel és immár a románokkal közösen –, ebbe illeszkedik Simion támogatása is. „Az erdélyi magyar szavazók másképp voltak fontosak eddig. Most úgy tűnik, lecserélhetőek” – fogalmazott. Bár Romániában nem szavaz, mert szerinte a „balkáni banánköztársaságokban” nincs értelme szavazni, Magyarországon viszont fontosnak érzi a részvételt. „Ha tehettem volna, már tíz éve leváltottam volna a Fidesz-kormányt. Nem csak a Simion melletti kiállás volt gusztustalan – maga a kormányzás is az” – mondta. 2026-ban csak akkor szavazna Magyar Péterre, ha valódi esélyt látna Orbán megbuktatására.

Másként vélekedett egy 87 éves bácsi, aki szerint „Orbánt félreértették az emberek”. Úgy fogalmazott: „Örvendett volna egy jobboldali román elnöknek, ez igaz. De nem támogathatta nyíltan, mert a magyar kisebbség is érintett volt. A magyar nyelvtanban sok kifejezés van, könnyű kiforgatni a szavakat.” Ő 2026-ban is Orbánra szavazna – „ha megélem a 88-at” – tette hozzá mosolyogva.

Az a korábban még Danban is bizalmatlan öregúr sem változtatott véleményt: szerinte Orbán sokat tett az erdélyi magyarokért, a tihanyi beszéd pedig nem ingatta meg bizalmát. Hasonlóan gondolkodtak többen is, akik a magyar kormánytól érkező támogatás mértéke alapján ítélik meg a miniszterelnök szándékait.

Volt viszont olyan, akinek a Magyarországon élő gyerekei más képet mutattak. Egy 70 éves férfi elmondta: „Nem tetszik a gyerekeimnek Orbán Viktor. Azt mondják, rossz politikát folytat, sokat hazudik, és pénzt szór el külföldön, miközben otthon szorongatottan élnek az emberek.” Ő már nem tartja hitelesnek a miniszterelnököt.

Egy másik férfi szerint „a tihanyi beszéd fura volt, mert egy magyarellenes mellé állt. Hogy ez miért volt jó neki, azt csak ő tudhatja. De úgy tűnik, kezd kiöregedni, és már nem tudja, mit csinál.” Még nem döntötte el, szavaz-e rá 2026-ban – „lássuk, merre fordul a kocka”.

Egy fiatalabb járókelő szerint a támogatások valóban jól jönnek, de csak addig, amíg a magyar kormány szavazatokban és nemzetépítő imázsban hasznot lát belőlük.

Egy gyergyói pedagógus úgy vélte: csak idő kérdése volt, hogy Orbán érdekei mikor írják felül a korábbi, látszólag harmonikus viszonyt. Szerinte Simion támogatása logikus következménye annak, ahogyan a magyar miniszterelnök gondolkodik. „Mi, erdélyiek jól jártunk Orbán támogatásaival, ki voltunk emelve. De Magyarországon közben sokan pont úgy szívnak vele, mint amitől mi tartottunk Simion esetében” – jegyezte meg.

Egy másik gyergyói szerint az RMDSZ most okosan cselekedett, hogy szembehelyezkedett a magyar kormány akaratával. „Orbán elsősorban az erdélyi magyarokat áldozta volna be Simion barátságáért – nem a magyarországi választókat, akiket majd visszaudvarolhat” – mondta.

Egy motoros járókelő, aki nem szavazott, úgy vélte: ahogy az erdélyi magyaroknak sem kellene beleszólniuk a magyarországi választásokba, úgy Orbánnak sem kellett volna megszólalnia a román elnökválasztás kapcsán. „Orbán minden nap itt él? Itt veszi a kenyeret? Nem. Akkor miért szól bele?” – kérdezte, majd felpattant a motorjára, és a gép bőgése betöltötte a teret.

Hasonló meglátása volt egy házaspár férfi tagjának is: „Mindenkinek megvan a maga véleménye egy választásról, és nem jó, ha ebbe más kívülről beleszól. Orbán Viktor úgy beszélt, hogy nem gondolta végig. Aztán visszavonult, és az RMDSZ-re hárította a nehézséget, amit ő maga okozott.”

A férfi hozzátette: nem csak Orbán, de Donald Trump is „kinyitotta a gyergyóiak szemét”. Szerinte Európa biztonságába vetett illúziók is meginogtak. „Azt hittük, baj esetén jönnek az amerikaiak és segítenek. Erre jött Trump a vámokkal, a NATO-ból való kilépés ötletével. Azt üzente: fiúk, álljatok a talpatokra. Nekünk kell felfegyverkezni. Amerika fegyvergyártó, ez neki csak üzlet. Mint az ukrajnai háború, ahol az ásványkincseket akarja megszerezni” – mondta.

Végül arra is kitért, miért törnek előre a szélsőséges politikusok. Szerinte ennek oka a globálisan csökkenő életszínvonal. „A szegények érzik meg először a válságokat. Az emberek változást akarnak – hogy a politikusok ne csak szelektív módon érzékeljék a valóságot. Sokan már egy aszfaltúttal vagy egy biztos munkahellyel is megelégednének, mert 35 éve várnak arra, hogy valaki végre komolyan vegye őket.” A legszegényebb településeken ezért találnak hallgatóságra a szélsőségesek, akik politikai marketingből békét, jólétet és 35 ezer eurós házakat ígérnek – „mert ezek a csoportok már elhitték, hogy nekik mástól nem jut”.

A gyergyóditróiak megüzenték, mit kell csinálni

„Megvan választva, tiszteletem!” – mondta egy gyergyóditrói székely bácsi, amikor Nicușor Dan győzelméről kérdeztem. Simionról is határozott véleménye volt: „Amikor az Úzvölgyében törték a sírokat, akkor erőst jól néztek ki. Ezt magyar ember el nem felejti neki.” Hozzátette: ha így folytatja, „Orbán is oda fog kerülni, mint Simion”. Szerinte a magyar miniszterelnök eddig jót tett, „de minek az istenért kellett neki az AUR, azt nem értem”.

Egy másik ditrói férfi szerint Dan győzelmének örülni kell, „mi mást is lehetne mondani”. Ugyanakkor hozzátette: „Bízunk benne, hogy valamit tenni fog a magyarokért is. Ha már az erdélyi magyarság reá szavazott, annyit elvárunk, hogy ő is kiálljon mellettünk, ha bármi történne.” Elmondása szerint legalább egy év kell, mire kiderül, hogy megállja-e a helyét új elnökként. Az ő elvárásai: a már megszerzett kisebbségi jogok megőrzése, és hogy „valami pozitív hatása legyen az adókra, nyugdíjakra is – mert az egyik túl magas, a másik túl alacsony”.

A ditróiak Kelemen Hunornak is címeztek üzenetet: „Most már valami mást is csináljon, ne csak a megmaradásért kampányoljon” – mondta az egyikük. A félelemkeltés szerinte nem közösségépítő stratégia. Ehelyett azt javasolta, az RMDSZ próbálja meg díjmentesen elérhetővé tenni a telekkönyvezést és a földfelmérést – „ez a gazdáknak sokat segítene”. [Ez jószerint megtörtént –u7szerk.]

Dant nem látták jönni Háromszéken – a Trump-jelenséget viszont igen

A gyergyói helyszíni riport után az online térben is kerestem megszólalókat. Egy külföldön élő, Kézdivásárhely környéki fiatal is válaszolt. Aktívan követi a híreket, de – mint mondta – „a globális alt-right előretörése miatt” egyáltalán nem számított Nicușor Dan győzelmére. „Láttuk, hogyan aratott győzelmet Amerikában szőke Torgyán, és hogyan futott be nálunk Călin Georgescu. Simion is ebbe a keresztény-nacionalista vonalba tartozik, és még Orbán is beállt mögé a globális hátszéllel – azt hittem, ő nyer.”

Tévedésének viszont kifejezetten örült. Szerinte 2025-ben már elvárható lenne, hogy egy államelnök ne legyen konteós vagy laposföld-hívő, hanem Európa-barát és nyitott. „Lehet szidni az EU-t, de Háromszéken minden projekt – még az útjavítás is – uniós pénzből valósul meg. EU-s támogatás nélkül még egy kutyaólat sem tudnánk felhúzni” – mondta ironikusan.

A tihanyi beszéddel kapcsolatban úgy fogalmazott: Orbán világossá tette, hogy számára fontosabb a „globális kilencdimenziós sakk”, vagyis a szélsőjobboldali, rubelbarát erők összefogása, mint a magyar közösségek érdeke – beleértve az erdélyieket is. „Simion felé kacsintott, csak hogy legyen egy vétótársa az EU-ban, amikor újra meg akarja akasztani a működését.”

Bár nincs magyar állampolgársága, és nem tartja helyesnek, ha más ország állampolgárai beleszólnak a választásokba, mégis szurkol Magyar Péteréknek: „Ha másért nem, hát azért, hogy végre kispadra ültessék a Fideszt. Hogy ne mérgezze tovább az erdélyi közéletet a fideszes propaganda.”

Azt is hozzátette: „Talán akkor az RMDSZ is felébredne, és rájönne, hogy politikusaival, polgármestereivel, pártkatonáival és médiásaival együtt gyakorlatilag eladta magát a Fidesznek – és ez hosszú távon kifejezetten káros volt.” A fiatal ezzel arra a vádra utalt, amit az RMDSZ rendre visszautasít – legutóbb például azzal, hogy Orbán Simion-párti kiállásakor ők saját, független utat választottak.

Sepsiszentgyörgyről üzenik: nem Dan lesz jó, Simion lett volna rossz

„Nicușor Dannal is nehéz lesz, de másképp lesz nehéz” – foglalta össze sokak, de főleg a háromszéki RMDSZ véleményét Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere. Mondatait Demeter Szilárd kultúrharcos is átvette, hogy a választás után kielemezze a helyzetet. És mint írtuk, Demeternek sikerül úgy beépíteni Dan győzelmét a szuverenista narratívába, hogy közben támadja azokat a társadalmi csoportokat – kivéve az erdélyi magyarokat, természetesen –, akik a győzelmet lehetővé tették.

A második fordulóban Sepsiszentgyörgyön csaknem 25 ezren szavaztak Nicușor Danra – ez a voksok 89,49 százaléka, és több mint kétszer annyi, mint ahányan Crin Antonescut támogatták az első fordulóban. Simion szavazatszáma eközben 1900-ról közel 3000-re nőtt, de arányaiban így is maradt 10 százalék körül – ahogy Kovászna megyében is.

Egy helyi keresztény ismerősöm szerint a Danra adott szavazatok nem rajongást tükröznek, hanem félelmet: „Nem azért szavaztak rá, mert mennyire jó elnök lesz, hanem mert Simion milyen rossz lehetett volna.” Úgy vélte, ez mozgósította azokat is, akik „unják a politikát, de érezték a választás tétjét”.

Azt is hozzátette: „Egy államfő nem tud sokat tenni, de politikai stabilitás szempontjából fontos, hogy legyen egy független elnök, aki közös nevezőt keres a pártok között.” Megjegyezte: a választók többsége talán nem is tudja, hogy az új elnök dönti el, kik lesznek az alkotmánybírók vagy a titkosszolgálatok vezetői – és most már nem Simion, hanem Dan dönt erről.

Orbán Viktor kapcsán úgy fogalmazott: „Sepsiszentgyörgyieknek nem a magyar miniszterelnök politikáját kellett figyelniük, hanem a saját sorsukat. Orbán a nemzetek Európájában hisz és a keresztény értékekben – ebben a jobb oldali gondolkodásban sok erdélyi magyar is otthon van. De mivel mi kisebbségben élünk, egy hazai nacionalistával egyszerűen nincs mit kezdenünk.” Ő – mint mondta – semmilyen esetben nem szavazna Magyarországon.

Egy másik szentgyörgyi viszont kifejezetten örült Dan győzelmének, és kíváncsi, mit tud kezdeni ebben a politikai válsággal terhelt helyzetben. „Nincsenek nagy elvárásaim – Iohannis esetében is elhittük, hogy nagy magyarbarát lesz, aztán az lett, ami lett. Az országnak inkább egy hard resetre lenne szüksége. Ha ebben Dan szerepet tud vállalni, az már előrelépés.”

Szerinte az RMDSZ mozgósítása is számított, de legalább ennyire számított Simion orosz kötődése, és – mint fogalmazott – a „tihanyi beszéd is sokakat gyomron vágott”. Úgy látta: „Sokan dühből szavaztak Danra – nem akarunk magyargyűlölő elnököt, akármennyire is támogatja azt a magyar miniszterelnök.”

Nem azon lepődtek meg, hogy Orbán egy szélsőjobboldali politikus mellé állt – hanem azon, hogy közben az erdélyi magyarokat is elhagyta. „Ugyanúgy járunk, mint a felvidéki vagy vajdasági magyarok: nem figyelünk egymás gondjaira, pedig lehet, hogy kellene.”

Szerinte a Fidesz már bármit bevállal a hatalom megtartása érdekében. „Szuverenitásvédelmi törvény, Harcosok Klubja, egyebek – vergődnek, mint büdösbogár a hátán. A hatalom addiktív drog. Ha 15 éven át adagolod, a végén már nem tudsz lejönni róla.”

A Fidesz–RMDSZ kapcsolatot stabilnak látja, amíg a Fidesz kormányon van, az RMDSZ pedig szállítja a két külhoni mandátumot. 2026-ban azonban szerinte változás jöhet. Bár ő is jogosult lenne szavazni, nem él ezzel: „Nem tartom etikusnak, hogy erdélyiként beleszóljak a magyarországi döntésekbe. Döntsék el ők, mit akarnak.”

Egy egyetemista szintén megkönnyebbülten fogadta Dan győzelmét. „Remélem, nem a kisebbik rosszat, hanem a nagyobbik jót választottuk – de ezt majd csak később tudjuk meg.” Azt várja az új elnöktől, hogy „könnyebb legyen Romániában élni”.

Szerinte a második forduló eredményét az határozta meg, hogy sokan nem akartak egy újabb ultranacionalista államfőt. „Volt már ilyen korszak – egyszer elég volt. Nem kell, hogy megismétlődjön a történelem.”

Orbán Viktort ő is ide sorolta. A tihanyi beszéddel kapcsolatban csak ennyit üzent neki: „Inkább dobjon egy hátraszaltót, mintsem az erdélyi magyarok érdeke ellen cselekedjen.” Azt is elmondta, hogy 2026-ban élni fog a szavazati jogával – de Orbánra biztosan nem fog szavazni.

Udvarhely, ha választ – és aki nem lép egyszerre

Székelyudvarhelyen az első fordulóban rendkívül magas, 82,32 százalékos részvétel mellett 9 752-en szavaztak Crin Antonescura. Már ekkor is volt egy 10 százalék körüli csoport – 1 120 szavazó –, amelyet nem kellett meggyőzni: ők már akkor is Nicușor Dan mellett döntöttek.

A második fordulóra az RMDSZ is összeszedte magát: a StopSimion-kampány után elindult a Dan melletti mozgósítás is. Ehhez hozzájárult a kisváros erős civil közösségének aktivitása és a lakosság fokozódó veszélyérzete is. Az eredmény: 96,37 százalék – azaz 17 501 udvarhelyi szavazott Danra. Simion támogatottsága is nőtt valamelyest: 333-ról 660 voksra, ami 3,63 százalékos eredmény. Egy alapvetően magyar többségű településen ez a szám is figyelemre méltó – vélhetően olyan csoportok szavaztak rá, akiket nem értek el a kampányüzenetek, például a mélyszegénységben élők, akiket országosan Simion retorikája szólított meg.

Egy udvarhelyi közéletre rálátó ismerősöm szerint Dan győzelme két dolgot jelent: „Egyrészt megérett a társadalmunk arra, hogy egy értelmiségi civil aktivista vezesse az országot. Másrészt az állampolgárok többsége elutasítja a populizmus bőrébe csomagolt sovinizmust és fasizmust, amit Simion AUR-ja képvisel.” Hozzátette: bármennyire is vonzó az első értelmezés, valószínűbb, hogy a Danra leadott szavazatok inkább Simion ellen szóltak.

Úgy látta, hogy az RMDSZ kampányának is volt mozgósító hatása, de kevésbé, mint az első fordulóban. „Én inkább a magyar emberek önvédelmi reflexének tudom be a nagyszámú részvételt” – mondta. Nem ért egyet azzal a közkeletű vélekedéssel sem, hogy most is csak a kisebbik rosszra szavaztak. Ő már az első fordulóban Dan mellett döntött, mert szerinte „végre egy józan és jóérzésű ember került előtérbe – nem egy öncélú, érdekközpontú politikus”.

Mint mondta, azt várja el Dan elnökségétől, hogy hídépítő legyen a társadalom rétegei között. „Legyen érzékeny a kisebbségekhez, és próbálja áthidalni a szakadékokat gazdagok és szegények, hatalmasok és elnyomottak között. Csak így lehet visszaszorítani a szélsőségeket.”

Orbán Viktor szerepvállalásáról úgy vélekedett: „Sejthető volt, hogy saját érdekből inkább Simion felé hajlik, de meglepett, hogy ezt a kampányban nyíltan ki is mondta. Ezzel átgázolt az RMDSZ-en és az erdélyi magyarság érdekein is.” Szerinte ez súlyos taktikai hiba volt, amit csak tetéz, hogy végül Simion vesztett – „Orbán tehát rossz lóra tett”.

Azt mondta: az európai értékek fokozatos feladása után az erdélyi magyarság elárulása számára csak újabb érv, hogy ne szavazzon Orbánra 2026-ban.

Köszönje meg, hogy megválasztottuk

Többen is megjegyezték utam során, hogy Nicușor Dantól azt is kérték, hogy köszönje meg a magyaroknak, hogy megválasztották – mintha Donald Trump kérné az ukrán elnöktől számon, hogy nem köszönte meg eléggé, majd még egyszer, még sokszor a kapott támogatást. Egyesek nem tudták, hogy már köszönetet mondott, mások tudták, de tettekben is szerették volna látni a hálát.

A téma kapcsán megfigyeltem, hogy van egy választási térkép, amit a HotNews tett közzé, és sok székelyföldi magyar szívét megdobogtatta. Sokan közülük meg is osztották a térképet vagy közzétették saját Facebook-oldalukon. A képen – George Simion főleg vidéki, kisvárosi szavazói miatt – sárgára változó Romániát láthatunk, benne világosabb és sötétebb zölddel, de nagyon szépen kirajzolódott Székelyföld is – ahol Nicușor Dan a nagyvárosok mellett nagy arányban győzött.

A térkép sok társadalmi töréspontra rávilágított, de a magyarok félreértését is megalapozhatta, saját súlyukat nagyobbnak gondolva az elnökválasztáson, ami miatt aztán nagyobb volt az elvárás Nicușor Dan irányába a „köszönet iránt” – egyesek ugyanis ismét orrukat, szemüket befogva szavaztak, és nem elégedtek meg annyival, hogy Dan a hazai választóknak megköszönte a szavazataikat, szerették volna, ha nehezen meghozott döntésükből legalább annyit kapnának, hogy az új elnök külön, a magyaroknak is köszönetet mond. A veszélytől ugye megszabadultak, az már nem volt olyan jelentős.

Dant erről egy televíziós műsorban kérdezték meg, és már részben eleget is tett a kérésnek, lenyűgözőnek nevezve a magyarok mozgósítását, amihez szerinte az RMDSZ is jelentősen hozzájárult. Majd Kelemen Hunornak külön is megköszönte, hogy a magyarok rá szavaztak és az RMDSZ mozgósított.

A szavazatszámok valóban egyértelműek: a magyar többségű megyékben elsöprő fölénnyel nyert a függetlenként induló jelölt. Hargita megyében 90,78 százalékot szerzett, de például Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron is 95,3 százalékot ért el. Kovászna megyében is hasonló eredmények születtek: Kézdivásárhelyen 94,4%, Baróton 94,5%, Sepsiszentgyörgyön 89,28%.

Nicușor Dannak egyébként az erdélyi, romániai magyarok szavazatai nélkül is meg lett volna a mandátuma: Hargita megyéből összesen 142.248, Kovászna megyéből 85.153, Maros megyében 172.218 szavazat érkezett rá, ami összesen is 400 ezer székelyföldi voksot jelent. Ehhez még kb. a többi magyar részéről maximum plusz 200 ezer szavazatot jelentett (azaz 600 ezer magyar szavazatról beszélünk). Simion és Dan között pedig közel 830 ezer volt a különbség.

Alighanem Markó Bélának volt igaza, és Orbán Viktor ugyan zavart keltett, de elszámította magát, és épp ellenkező hatást ért el azzal, hogy megszólalt a román elnökválasztáson. Saját erdélyi magyar beágyazottságát mindenképpen sikerült ezzel kijjebb rugdalnia, hisz a Székelyföldön soha ennyien nem fogalmaztak meg kritikát Orbánnal szemben, mint az elmúlt választás alatt és után. Azok, akik Orbánra szavaztak volna 2026-ban, minimum elbizonytalanodtak.