Hágában bemutatkozott a nemzetközi porondon Nicușor Dan: első NATO-csúcsán kezet fogott Trumppal, stratégiai partnerségről tárgyalt Erdogannal, támogatást kapott Kanadától és Nagy-Britanniától a Fekete-tenger védelmére – és közben Románia hivatalosan is beállt az 5 százalékos védelmi vállalás mögé. A konstancai kikötőt az ukrajnai újjáépítés kulcsának nevezte, a NATO-tól pedig átláthatóságot, súlyt és több figyelmet kér Keletre.
Nicușor Dan román államfő első ízben vett részt NATO-csúcson, amelyet idén először rendeztek Hollandiában, Hágában. A kétnapos találkozó második napján Dan sűrű diplomáciai programot bonyolított le: sor került magas szintű kétoldalú megbeszélésekre, nyilvános állásfoglalásokra és biztonságpolitikai egyeztetésekre is.
A legnagyobb figyelmet Keir Starmer brit és Mark Carney kanadai miniszterelnökökkel folytatott megbeszélései kapták, ahol Románia a Fekete-tenger térségének megerősítésére kért célzott katonai és technológiai támogatást. Mindkét kormányfő jelezte, hogy hajlandó növelni a térségbeli jelenlétet. A román elnök ezeket „stratégiai áttörésként” jellemezte, külön kiemelve a hibrid és kiberfenyegetések elleni brit–román együttműködés kiszélesítését.
Külön figyelmet kapott a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal tartott találkozó is, amelyre szerdán délután került sor. Dan a megbeszélés után közzétett posztjában úgy fogalmazott: „nagyon produktív és tartalmas” egyeztetés zajlott, a román–török stratégiai együttműködés megerősítéséről. Kiemelte a gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, valamint a közös védelmi és infrastrukturális projektek fontosságát a Fekete-tenger térségében. Dan szerint ebben a geopolitikai környezetben „kulcsfontosságú, hogy közösen dolgozzunk régiónk biztonságán és stratégiai kapacitásain”.
Tárgyalt emellett Petr Pavel cseh elnökkel is, ám erről részletek egyelőre nem kerültek nyilvánosságra.
A NATO-csúcs plenáris ülésén Románia hivatalosan is jelezte: támogatja a GDP-arányos 5 százalékos védelmi kiadási célt, beleértve a kiberbiztonsági és infrastrukturális befektetéseket is. Dan megerősítette: Bukarest stratégiai szereplőként tekint magára a NATO keleti szárnyán, különös tekintettel a Fekete-tengerre és Moldovára.
A csúcsot követő sajtótájékoztatón az elnök kiemelte: Ukrajna háborús veresége Románia és Moldova biztonságát is fenyegetné, ezt világosan el kell magyarázni a román társadalomnak – főként a védelmi költségek emelkedésének kontextusában.
Az elnök külön kitért a konstancai kikötőre, mint a Fekete-tenger stratégiai logisztikai csomópontjára, amely szerinte „kulcsszerepet játszhat Ukrajna újjáépítésében” is. A román államfő szerint a kikötő fejlesztése és katonai hasznosítása olyan közös projekt lehet a szövetségesekkel, amely egyszerre szolgálja a gazdasági és biztonsági célokat.
Nicușor Dan Hágában megerősítette: Bukarest támogatja az 5 százaléko védelmi célkitűzést, amit a tagállamoknak 2035-ig kell elérniük. A jelenlegi 2,2 százalékos szintről ez több mint duplázást jelentene – és ha a mostani, kb. 360 milliárd eurós GDP-ből indulunk ki (IMF, 2024), akkor évi 10 milliárd eurós különbséget kellene valamikor kigazdálkodni.
