Már pedzegette a kormány a kilépést a szervezetből, amelynek tavalyig még magyar tagja is volt Kovács Péter bíró személyében; Trump amerikai elnök korábban a bíróság szankcionálásáról döntött. Benjámin Netanjáhú szerdán kezdődő budapesti látogatása is aktuálissá teszi a magyar tagság kérdését. Ha valóban a kilépés lesz a magyar út, az hosszú procedúra lesz.
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – a Szabad Európa információi szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a múlt héten tartott nagyköveti értekezleten beszélt erről a meghívott diplomatáknak Tuzson Bence igazságügyi miniszter.
A nagyköveti értekezlet egyébként sajátos körülmények között zajlott. Több forrásunk szerint a teremben arcfelismerő szoftverrel ellátott kamerákkal ellenőrizték, hogy csak a meghívottak lehessenek jelen, a diplomaták névre szóló széken ültek, ha valaki késett valamelyik programról, a szék támlájára kiragasztották a késés idejét, és az illetőnek percalapú büntetést kellett fizetnie.
A Szabad Európa most részleteket is megtudott a procedúráról, mi lesz, ha Magyarország feladja tagságát a Nemzetközi Büntetőbíróságban. E szerint a kormány határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a kilépésről, majd ha a többség elfogadja, akkor hivatalosan is kezdeményezi a kilépést. Egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint a teljes folyamat akár egy évig is eltarthat. Ez annyiban nem meglepetés, hogy elvileg az ICC magyar tagjának, Kovács Péternek is lejárt tavaly a mandátuma, de mivel még visz egy ügyet, a lezártáig a testület tagja marad. A határozattervezet szövege forrásunk szerint hamarosan felkerülhet az Országgyűlés honlapjára.
A hír annyiban nem meglepetés, hogy Donald Trump elnöki beiktatása után a kormány már beszélt róla. A 24.hu még tavaly írt arról, hogy a kormány utasította három miniszterét: vizsgálják meg a kilépés lehetőségét és körülményeit.
Úgy tudjuk, a politikai döntés a magyar kilépésről valójában már hetekkel ezelőtt megszületett, de a kormány még várta, hogy Donald Trump amerikai elnök hogy áll majd az ICC-hez. Miután február 5-én bejelentette, hogy – Netanjáhú elfogatóparancsa miatt – szankciókat vet ki a hágai bíróságra, „a magyar kormány ezt zöld jelzésnek vette” – mondta forrásunk.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai vendég nélkül, „békepárti minicsúccsal” ad Orbán Viktor új irányt a magyar diplomáciának
Nemrég még támogattuk
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 25-i Kormányinfón is felhozta, hogy a kormány fontolgatja a kilépést az ICC-ből, mivel az „politikai szereplővé vált”. A kormány szerint ezt jelzi, hogy az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök ellen a Gázában történt katonai fellépés miatt, amelynek sok civil áldozata volt.
Az ICC még tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök ellen háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények vádjával. A döntést Joe Biden leköszönő amerikai elnök is bírálta, Donald Trump pedig – mint említettük – beiktatása után nem sokkal, idén február 5-én bejelentette, hogy szankciókat hozott az ICC-vel szemben. Az elfogatóparancs után nem sokkal Orbán Viktor azt mondta, hogy szolidaritása jeléül meghívja Netanjáhút Budapestre. Ha Magyarország a látogatás idején még az ICC tagja lenne, elvileg le kellene tartóztatnia az izraeli kormányfőt.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor meghívja az izraeli miniszterelnököt, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki
Az ICC-nek 2015-től 2024-ig Kovács Péter személyében magyar tagja is volt. Érdekesség, hogy a kinevezéséről szóló, 2014. decemberi KKM-közlemény még úgy fogalmaz: „Magyarország aktívan közreműködött az ICC létrehozásában és a kezdetektől, 2002-től részese a bíróságnak. 2015-ben jár le hat tag mandátuma. A két kelet-európai helyre Kovács Péter mellett további öt jelölt indult – Észtországból, Grúziából, Horvátországból, Litvániából és Lengyelországból –, szoros verseny folyt a megüresedett helyekért. A magyar jelölés sikeressége érdekében a választást megelőző hónapokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium intenzív kampányt folytatott.”
Nem veszik komolyan
Gulyás Gergely az izraeli kormányfő útjával kapcsolatban már jelezte, hogy mivel formailag csatlakoztunk ugyan az ICC-hez, de az elfogatóparancsok kötelező vállalását rögzítő, úgynevezett római statútumot Magyarországon nem hirdette ki a köztársasági elnök, ezért a kormány nem is tekinti érvényesnek Netanjáhúra nézve.
Vlagyimir Putyin ellen 2023 márciusában adott ki háborús bűnök miatt elfogatóparancsot az ICC, napokkal később Josep Borrell, az Európai Unió akkori külügyi főképviselője nyilatkozatban üdvözölte ezt. A Bloomberg akkor arról írt, hogy Borrell az egész Európai Unió nevében akarta megtenni a deklarációt, de a magyar kormány megvétózta. Ezt Paczolay Máté, a KKM szóvivője hazugságnak nevezte, és azt nyilatkozta: a kormány tudomásul veszi az ICC döntését, és semmilyen formában nem kommentálja. Orbán Viktor az év júniusában az Euronews szerint azt nyilatkozta, hogy „az ő szemében nem háborús bűnös” Putyin, az elfogatóparancsot pedig értelmetlennek tartja, mert „azzal nem lehet megállapodásra meghívni senkit, hogy gyertek a tárgyalóasztalhoz, és mi majd letartóztatunk”. Putyin egyébként 2024 augusztusában Mongóliában járt, amely szintén tagja az ICC-nek, de nem tartóztatták le.
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
Copyright (c) 2025 RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.
