A kezdeményezők szerint a kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve más művészek, közéleti szereplők, tudósok népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a Fővárosi Közgyűléshez, hogy megakadályozzák, hogy a Nemzeti Hauszmann Program részeként – ahogy arról a Népszava is beszámolt – egy hatalmas keresztet helyezzenek Gellért-hegyen a Szabadság-szobor talapzatán – írja a hvg.hu.
A laphoz eljutott levélben a kezdeményezők kiemelték: „A kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt, vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén.”
Szerintük a keresztnek a Szabadság-szobor talapzatán nincs helye, mert „politikai kihasználása számtalanszor ellentétbe került egy éppoly jelentős európai hagyománnyal, a vallásszabadsággal, gondolatszabadsággal.” Megemlítik az emlékmű történetét, illetve azt, hogy a rendszerváltozás idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy „az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát”.
Ezért az aláírók felszólítják Budapest önkormányzatát, hogy helyi népszavazáson kérdezze meg az itt élőket, akarják-e ezt a változtatást.
Ne űzzenek gúnyt a szentségekből! – Katolikus pap is ellenzi a Szabadság-szoborra állítandó kereszt ötletét – Hofher József a Szemléleken írta meg, hogy az…
Bencsik András szerint sem kell kereszt a Szabadság-szoborra – Azért megnyugtatott: Magyarország örök, és amíg Istenbe veti hitét, legyőzhetetlen – bárhogy…
A levelet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége: Maurer Dóra, Ferencz Győző, Haász István, Hegedűs D. Géza, Imre Flóra, Tihanyi László, Vincze László, Csomay Zsófia, Klimó Károly
mellett aláírták még Ács Pál, Békés Csaba, Darvasi László, Demszky Gábor, Dés László, Eörsi Anna, Fokasz Nikosz, Gábor György, Gervai Judit, Győrffy Dóra, Iványi Gábor, Kalmár Melinda, Kardos Julianna, Katona Gyula, Katona Tamás, Kenesei István, Kertész János, Kovács Ilona, Lakatos Mária, Lövei Pál, Ludassy Mária, Máté András, Nagy Dénes Lajos, Nagy Péter Tibor, P. Szűcs Julianna, Pálné Kovács Ilona, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Rényi András, Romsics Ignác, Rudas Tamás, Sali Attila, Sarkadi Balázs, Solti László, Somlai Péter, Sz. Bíró Zoltán, Széchenyi Ágnes, Spíró György, Várady Szabolcs, Vásárhelyi Mária, Vörös Imre, Závada Pál.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. augusztus 22-én.
