Az orosz agresszióra adott határozott nyugati válasz átmenetileg elfedte az Egyesült Államok aggályait a magyar és a lengyel demokrácia állapota miatt, ám ezek a fenntartások tovább élnek a felszín alatt. Ezt Charles Kupchan, a Georgetown-i Egyetem professzora nyilatkozta a lapnak, aki Obama alatt a Nemzetbiztonsági Tanács európai igazgatójaként dolgozott.
Úgy látja, hogy ha most vasárnap Le Pen győz Franciaországban, az azt jelenti, hogy teljes erővel napvilágra tör az illiberalizmus, ami a rasszizmussal, a protekcionizmussal egyenlő. Politikai földrengéssel lenne egyenértékű, ha a franciáknál jobboldali kormány kerülne hatalomra: zavaró jelzés volna a nyugati világ politikai egészségének állapotáról. Alapvetően megkérdőjelezné az egész európai tervet.
A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy a szélsőjobbos politikus sikerének lehetősége nyomasztja az amerikai vezetést, mert győzelme megnehezítené az együttműködést Európával és veszélyes repedéseket tárna fel a nyugati rendszerben. Hiszen egy populista agitátorról van szó, aki nagyon emlékeztet Trumpra. Európa „globalistáin” gúnyolódik, Putyint viszont szövetségesének tekinti.
Ha ő lesz az befutó, az megnehezíti Moszkva elszigetelését, illetve Ukrajna megsegítését. Ha ugyanis egy nacionalista kerül a franciák élére, az megvilágítja, hogy törékeny lehet a transz-atlanti szolidaritás. Budapest és Varsó hiába a NATO-tagja, már a tekintélyuralom felé araszol. Ezért – figyelmeztet a Carnegie Békekutató Alapítvány ügyvezető igazgatója – Le Pen győzelmével nagy csapás érné Biden tervét, hogy megtámogatja a demokráciát az autoriter rendszerekkel szemben.
Az orbanizálódás adja a hátteret a vasárnapi választáshoz Szlovéniában, a felmérések szerint a magyar politikushoz igen közelálló Jansa fej fej mellett áll kihívójával, az Európa-barát környezetvédő Robert Golobbal. Utóbbi pártja azt hirdeti, hogy egy demokráciában lehet élni, viszont lehetetlen megmaradni egy tekintélyuralmi rendszerben, amely mind közelebb került az orbáni Magyarország autokráciájához. Épp ezért a párt helyre kívánja állítani a szabad és nyílt társadalmat, miután a jelenlegi kormány két év óta szüntelenül támadja a bíróságok és a sajtó függetlenségét.
Golub arra készül, hogy más baloldali tömörülésekkel együtt meg tudja buktatni Jansát, aki saját bevallása szerint hadat üzent a médiának és ebben igencsak emlékeztet magyar kollégájára. Viszont támaszkodhat két kereskedelmi tévére, amelyek közül az egyik mást sem csinál, mint álhíreket terjeszt az ellenzékről, á la Orbán, megint csak. A két társaságot különben a magyar kormányfőhöz közel álló vállalkozók finanszírozzák.
Az ukrán válság ügyében a magyar vezető kétértelmű álláspontot foglal el, Jansa viszont egyértelműen beállt Kijev mögé. Lengyel és cseh kollégája társaságában még Zelenszkijt is felkereste. Egyik EP-képviselője azonban azt mondja, hogy az ellentét nem hat ki a Magyarországgal kialakult együttműködésre, merthogy a magyar demokrácia stabil, a sajtó kiegyensúlyozott.
Orbán pár hete már elvesztette cseh szövetségesét, Babist, Ukrajna miatt összekülönbözött Lengyelországgal és most az a veszély fenyegeti, hogy újabb partnerének inthet búcsút. Mert még ha Jansa netán az első helyen is végez vasárnap, nem egykönnyen tud összeállni bárkivel.
Egész Európai további sorsára kihatással lesz a szlovén választás eredménye: ha alulmarad Jansa, akkor Orbán fontos szövetségest veszít. A magyar miniszterelnök szoros partnerét nem csupán az ellenzék vádolja azzal, hogy autoriter pályára állította az országot, felszámolja a hatalmi ágak megosztását, korlátozza a sajtószabadságot, viszont korrupt. A politikus a Bizottsággal is sokszor nyílt vitába keveredett a média függetlensége ellen indított támadások miatt.
A jelenlegi szlovén vezetés – Lengyelországgal ellentétben – nemigen bírálta Orbánt a Putyinhoz fűződő szoros barátságért. Éppen ellenkezőleg, az újjáválasztás alkalmából küldött távirat agyondicsérte a magyar politikust. Jansa kudarca azonban még jobban elszigetelné a Fidesz vezérét Európában, a sikere viszont kétségtelenül megerősíteni pozícióit. Az előjelek azonban nem arra utalnak, hogy a politikus nyeregben maradhat, bár a verseny még messze nem lefutott. Mivel teljesen bizonytalan, miként alakulnak a pártközi erőviszonyok, szinte lehetetlen megbízhatóan jósolni.
A szabadság visszaállításának ígéretével jó esélye van a szlovénoknál a politikai ejtőernyősnek számító Robert Golubnak, hogy lenyomja a jobboldali-konzervatív Jansát, de hogy tud-e életképes koalíciót létrehozni, az már más kérdés. A kihívó öt éven át a részben állami tulajdonban lévő villamostársaság vezetője volt, de a múlt ősszel menesztették. Ezek után csatlakozott, a nem sokkal azelőtt alakult Zöld Akciópárthoz.
Szlovéniát a Freedom House a minap úgy jellemezte, hogy ott példátlan ütemben szorul vissza demokrácia. A jelentés szerint a hatalom agresszív stílusa a többi közt arra szolgál, hogy elvonja a figyelmet a korrupciós esetekről. Emellett megmutatja, hogy a kormány illiberális türelmetlenséget tanúsít mindenfajta bírálattal szemben.
Az illiberális jelző nyilvánvalóan utalás a magyar rendszerre, amelyet Orbán évek óta igyekszik exportálni a Balkánra. A többi közt úgy, hogy hozzá közelálló üzletemberek kiadókat vásárolnak fel a környező országokban. Jansa pedig beáll magyar partnere mögé, amikor az EU-t kell ostorozni.
Ám már javában zajlott a választási kampány, amikor fizikailag elhatárolódott a magyar miniszterelnöktől: ellátogatott Kijevbe, aminek részben az lett a mellékhatása, hogy már nem kritizálják a feltétlen Orbán-barátságért. Mindent egybevéve egyébként lehet, hogy a következő négy évre is ő marad Ljubljanában a kormányrúdnál.
A kommentár úgy látja, hogy Mariupol lehet a század Termopüléje, azaz a védők tragikus sorsa újabb példát adhat a világnak a végsőkig tartó bátor kiállásból. Az ukrán erők a kikötőváros keleti részén az Azovsztál hatalmas acélművébe szorultak vissza, a kiirtás fenyegeti őket. Pár ezren vannak, velük együtt néhány civil állja a szüntelen orosz bombázásokat és tüzérségi támadásokat.
Nem valószínű, hogy ki lehet menteni őket, ahogy azt a britek tették saját embereikkel 1940-ben Dunkirknél. Alighanem saját maguk döntik el, hogy mi legyen a sorsuk. Azt már egyértelművé tették, hogy szó sem lehet megadásról. Nagyon úgy néz ki, hogy készek meghalni az országukért ebben az utolsó erődben.
A Kreml azzal a képtelen állítással házal, hogy Ukrajnát meg kell tisztítani a náciktól. Hiszen az ország nyugatbarát demokrácia, az elnöke zsidó. A termopülei hasonlat pedig azért merül fel, mert a tét itt is stratégiai: ha elesik a város, létrejön a folyosó a Krím és az oroszok által éppen beszippantani kívánt Donyecki-medence között. Az ukránok egymásért, a hazájukért a történelemért küzdenek. De lehet, hogy azért is, mert az élet szeszélye egy különleges pillanatban különleges helyre állította őket, és ők meghallották a hívást. Ha elpusztulnak, akkor a feltételeket ők szabják meg hozzá és méltósággal adják életüket.
CBN News
Magyarország számára a saját érdekei az elsődlegesek az ukrán válságban – írja a Pat Robertson tiszteletes által alapított amerikai katolikus tévéadó. Az egész világ állást foglal a viszály ügyében, a NATO-tag magyar kormány viszont megdöbbenést vált ki azzal, hogy nem hajlandó minden segítséget megadni Kijevnek. Azaz nem haladhat át az országon az ukránoknak szánt fegyverküldemény.
Orbánt széles körben Putyin legszorosabb szövetségesének tekintik Európában. Semlegességre törekszik a háború kapcsán, noha országa egyaránt tagja az EU-nak és az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetének. Dan Kochis, a Heritage Alapítványtól azt mondja, a magyar fél igyekszik köztes pozíciót felvenni, mert nagyban függ az orosz energiahordozóktól. Ezért blokkolja Orbán az olaj- és a gázimport leállítását, pedig az lenne a leghatékonyabb fegyver Moszkvával szemben.
Míg Európa a baloldal felé menetel, addig a magyar vezető a függetlenség nevében jobbra tart. Nem hajlandó oda bevinni az ütést, ahol az a legjobban fáj Oroszországnak, de azért a szankciókat megszavazta, ideértve, hogy az EU finanszírozza az ukrán fegyvervásárlásokat. Neki a magyar érdek a fontos, minden áron.
Forrás: MÚOSZ
