Vicsek Ferenc, a MÚOSZ alelnöke szerint a kormánypropaganda médiumai „úgy működnek, mint a vírus”.
A Média1 érdemben ismerteti a MÚOSZ alelnökének nemrég közzé tett tanulmányát a magyar kormány által működtetett médiagépezetről a közönség manipulálásáról, A holland külügyminisztérium támogatásával év végén bemutatott kutatás alapkérdése: sérül-e Magyarországon a manipulációtól mentes információhoz való hozzáférés alkotmányos alapjoga.
Roppant izgalmas, ámde egyelőre annál kevesebb érdeklődést kiváltó kutatást készíttetett a közelmúltban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Holland Külügyminisztérium támogatásával. Az ugyanezen módszertannal immár harmadik alkalommal elkészített felmérés azt kutatja, hogy sérül-e Magyarországon a manipulációtól mentes információhoz való hozzáférés alkotmányos alapjoga. Az eredményt a projekt gazdája, Vicsek Ferenc MÚOSZ-alelnök mutatta be 2022 végén.
Az alelnök úgy foglalta össze a projekt kiinduló felvetését, hogy valamilyen módon mérni kellene azt, hogy miképp vezeti félre a magyar társadalmat a politikai intézményrendszer, amely politikai propagandát, teljes médiafegyver-arzenált bevetve használ a társadalmi tudat ellen. Vicsek élesen úgy fogalmazott, hogy ami e téren zajlik, az egy politikai propagandaakció, egy „sötét játszma”, „nemzeti agymosoda”. A felmérés bemutatójának egy későbbi pontján azt is kijelentette, hogy a kormánypropaganda médiumai
„úgy működnek, mint a vírus”.
A jogállami feltételek teljesülése
Amennyiben a befolyásolástól mentes tájékozódás (melyhez való jog az Alaptörvényben is garantált alapjog) nem valósul meg, akkor a jogállami működés egyik alapfeltétele sérül. Vicsek és társai, Polyák Gábor médiajogász, egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, a 2022-es választások előtt az ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője, valamint Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató alapítója mérésének eredményei kétségessé teszik a jogállami feltételek teljesülését Magyarországon.
A Politikai Propaganda Indikátor azt méri, hogy kampányok hatására a lakosság milyen arányban fogad el nem igazolható, vagy egyértelműen cáfolt állításokra épített álláspontot. Ennek kapcsán Vicsek Ferencék egyharmados arányt mértek, például 36 százalék állította azt határozottan (ámde tévesen), hogy a magyar kormány nem szavazta meg az uniós szankciókat. Megállapításuk szerint a jól működtetett politikai propaganda segítségével a kevésbé tájékozott tömegek jelentős része ráhangolható a kormányzat által kívánatosnak tartott álláspontra.
A cáfolat lehetősége korlátozva van
A MÚOSZ-alelnök úgy értékelte a kutatás eredményeit, hogy a már említett manipulációs rendszer működtetése túllép a jogállami kereteken. A politikai propagandát cáfoló információknak töredék esélye van eljutni a tömegekhez.
Vicsek Ferenc állítása szerint amikor ezt a „nemzeti agymosoda” rendszerét felállították, az egyik cél az volt, minél több olyan sajtótermékük legyen, amely a közönség előtt hitelesnek tűnik fel. Hogy ez mennyire volt sikeres, arra a felmérésből hozott egy ábrát.
Amint a megosztott ábrából is könnyen kivehető, a teljes népesség egynegyede a kormányhoz közeli, a kormányzati elvárásoknak megfelelni kívánó sajtóterméket tart a leghitelesebbnek és amint azt Vicsek megjegyezte, az a 46%, amely nem válaszolt, az előbbi megállapítás alapján könnyen befolyásolható a propaganda által.
Azt is vizsgálták, hogy mennyire van átjárás a kormánypárti és az ellenzéki buborékok között, és azt találták, hogy a fideszes buborék sokkal zártabb, a Fidesz-szavazók kevésbé kalandoznak el a médiabuborékukból a kormánytól független sajtó felé, míg az ellenzékiek lényegesen nagyobb arányban követnek kormánypárti médiumokat.
Nem „az emberekkel” van baj
Ezzel együtt is Vicsek úgy véli, hogy nem az „emberekkel van a baj” – ahogy azt egyesek hangoztatják –, hanem sokkal inkább az a helyzetleírás a helytálló, hogy „az emberek” ki vannak téve egy manipulációs gépezetnek. Kiegyensúlyozott tájékoztatás mellett szerinte például többen ítélnék el a kormánypárt támogatói közül is Oroszországot mint háborús agresszort.
Vicsek és társai végkövetkeztetése, hogy szükséges a jogállami kereteket helyreállítani, az Európai Unió vonja a jogállamisági vizsgálódásai tárgykörébe a független tájékoztatáshoz való alapjog érvényesülését, ugyanis álláspontjuk szerint ez Magyarországon nagyon sérül.
A Politikai Propaganda Indikátor egy arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy kulturális és politikai közösségben, egy nemzeten, egy országon belül milyen arányban téríthető el bármely politikai irányzat támogatóinak véleménye a manipulációtól mentes környezetben kialakuló állásponthoz képest a dezinformációs mechanizmusok megerősítésével, illetve a médiarendszer átalakításával, a kiegyensúlyozott, pártatlan, független, objektív és sokoldalú tájékozódási lehetőségek keretek közé szorításával. Az autoriter, az önkényuralmi, stb. rendszerekben, a politikai propaganda a hatalom megtartásának nélkülözhetetlen eszköze.
A teljes tanulmány e linken olvasható el.
Forrás: MÚOSZ
