Semmi kifogásom Márika nénivel szemben. Bizonyára meghatározó élmény számára, hogy a miniszterelnök személyesen keresi fel őt, hogy beszélgessenek a 13. havi nyugdíj visszaadásának történelmi pillanatairól. Márika néni kedves, tipikus vidéki asszony – asszonyság? – , aki akár a Józsefvárosban is élhet, nyilván ezért is esett rá a választás. Hogy ki hozta össze a randevút, és milyen előkészületek zajlottak, az nem derül ki, az viszont igen, hogy gondos kezek odakészítették a könyvek tetejére a Bibliát.
Így megy ez mostanában; a Zene Háza Hang dómjában is jelentős szerephez jut az egyház. Ezek a fontos hangok mostanában, ne csodálkozzunk hát, ha Márika néni is odakészíti a Bibliát –hasznos vágókép! -, nyakában pedig diszkrét lánc, rajta a kereszttel. Tiszteljük Márika néni hitét, mint ahogy azt is, hogy a kormányfő érkezése előtt már elvégzett egy mini közvélemény-kutatást nyugdíjas barátai körében, hogy ők vajon mire költik majd az érkező Orbán-ajándékot. Merthogy ez az ő ajándéka, a filmből is kiderül. „Gyötörtem a pénzügyminisztert – mondja Orbán -, értek én mindent, Mihály, de ezt előre kell venni. Elvették, vissza kell adni.”
Márika néni mélyen egyetért a vendéggel, és bizonyára átérzi Varga Mihály helyzetét is. Szegény, nem látja azokat az összefüggéseket, amelyeket főnöke lát, próbál ellenállni, a költségvetés nehéz helyzetéről beszélni, de Orbán hajthatatlan. És lám, mennyire igaza van, Márika néni tájékozódása és tájékoztatása szerint a pénz elköltését a legtöbb nyugdíjas már meg is tervezte; ki a gyerekét, ki az unokáját támogatja belőle, mások pedig „nemtudommicsodát” vásárolnak.
Ez volt Márika néni első jelenése. Azért írom, hogy első, mert a kampány hátralévő időszakában még felbukkannak újabb és újabb Márika nénik, olyan jelenetek, amikor a nép egyszerű gyermekei, a jótékony miniszterelnök, aki ugye szintén a népből vétetett – lásd disznóölés – és az éppen aktuális Márika néni megvitatják a legégetőbb problémákat. Mert ebből a jelenetsorból hiányzott a sorosozás, nem vonultak el az ablak előtt sötétmigránsok, nem volt az asztalra kikészítve a rezsicsökkentett számla – hála ugyancsak Orbánnak –, és szó sem esett a nemváltó műtétre készülő szomszéd gyerekekről, akiket az óvodában megfertőztek a liberális aktivisták.
De félre a gúnnyal, már csak azért is, mert a Márika-jelenség nagyon is valóságos. A látszatok politikája, a dolgok végtelen habonyi leegyszerűsítése, a miniferizés, Mihály gyötrése ésatöbbi. Hozzá kell szoknunk: ebben az országban semmi sem az, aminek látjuk; a végtelenül lebutított kommunikáció világában élünk. A jó király – Orbán – és a gonosz mostoha – Gyurcsány – korát éljük, és egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy van innen kiút. A kormányoldal a felfutó kampány egyik elemében azt hírelte, hogy Márki-Zay megveti a vidéki embereket. Az Orbán-rezsim nem megveti, simán lenézi.
Amúgy: az nem derült ki a filmből, hogy maga Márika néni mire költi azt a sok-sok pénzt, amit történelmi elégtételként kapott vissza.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. február 10-én.
