Hízik a májam, hogy azt feltételezik mindenben én döntök, de ez nem így van – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, kérdésre válaszolva. Nos, fogalmam sincs, hogy ténylegesen hízik-e a mája a miniszterelnöknek, de akármit is mond, a közhiedelem az – és nagy eséllyel a valóság is –, hogy igenis ő dönt mindenről. Minden fontos kérdésben. Amellett, hogy a konkrét ügyben biztos nem állja meg a helyét az állítása, vagy ha igen, az legalább olyan nagy baj.
Ugye itt még mindig a pedofil-segítő, börtönből kiengedett K. E-ről van szó, amely döntés, végül, Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett. Orbán szerint neki a kegyelmi ügyekhez semmi köze nincs, az kizárólag elnöki jogkör, a történet pedig – állította, újra – Novák Katalin lemondásával le is zárult. Nos, még mielőtt a kormányfő esetleges felelősségéről beszélünk, gyorsan írjuk ide: az ügy nem zárult le. És mindaddig nem is zárulhat le, amíg ki nem derül, hogy valójában miért is, kinek, kiknek a közbejárására szabadult ki börtönéből K.E.
De beszéljünk tényleg arról, hogy lehet-e számon kérni bármit a végrehajtó hatalmon, és annak fején. Ugye tudjuk: Varga Judit „nem támogatom” megjegyzéssel küldte tovább az elnöknek a kérelmet, ahonnan viszont „engedélyezem” pecséttel jött vissza hozzá, aláírásra. Nos, ha így történt – és így történt –, akkor vajon elképzelhető-e, hogy a volt igazságügy miniszter egy ilyen kényes ügyben nem fordul a főnökéhez? Aligha. De akár fordult, akár nem, itt máris megbukik a miniszterelnök állítása, miszerint nincs köze a kegyelmi kérvényekhez. Nagyon is van. Ha ugyanis Varga Judit nem írja alá – nem ellenjegyzi – Novák engedélyét, akkor K. E. a börtönben marad. Mint ahogy ez történt annak idején, Dávid Ibolya esetében Kunos Péterrel.
A kormánynak, és annak vezetőjének tehát nagyon is sok köze van a kegyelmi kérvényekhez, olyan sok, hogy végső soron rajta múlik a végeredmény. És az is rajta, rajtuk múlik, hogy megtudhatjuk-e végre a teljes igazságot. Sulyok Tamás, az új elnök, most azt állítja: nem, mert neki ehhez nincs joga. Nincs joga az elődje döntéseit, illetve annak hátterét nyilvánosságra hozni. Márpedig van joga. Sőt: nem csak joga, kötelessége is. Éppen a teljes igazság érdekében. És az nagyon rossz hír – bár nem meglepő –, hogy megint egy olyan köztársasági elnökünk van, aki a kormányzat érdekében hajlítgatja a jogszabályokat. Persze tudjuk miért teszi: igen, azért, hogy ne tudhassuk meg mi is mozgatta az elnökasszonyt, milyen iratok, feljegyzések lapulnak meg abban a dossziéban – ha még létezik egyáltalán –, amely megvilágíthatná a hátteret. Így, e pillanatban nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy Sulyok kit fedez: Novákot, Balog Zoltánt, Varga Juditot, vagy éppen Orbán Viktort? Vagy esetleg mindannyiukat?
Akárhogy is: bármennyire szeretné lezártnak tudni a kormányfő az ügyet, mindaddig lezárhatatlan, amíg a fő kérdésre nem tudjuk a választ. Kinek az érdekében történt az egész társadalmat felháborító eset. Az egész társadalmat? Ugyan már. Az illetékeseket, kimondom, kevésbé. Ha ugyanis őket is felháborítaná, nem akarnák eltakarni, elfedni a teljes igazságot.
Orbán mája, ebből a szempontból, másodrendű kérdés.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. április 13-án.
