Pillantás a kilencedikről
Nem vették fel sem mentősnek, sem tanárnak, az elhíresült jachtozós, kurvázós esete után Borkai Zsoltot, legalábbis ez derült ki abból a videóinterjúból, amit lapunknak adott. A pedagógusi elutasítást még csak-csak értem, illetve megértem, de hogy mentősnek miért lenne rossz a volt olimpiai bajnok, arról nincs még elképzelésem sem. Mindez azonban csak annyiban fékezte le Borkai újraindított életét, hogy immár a falusi turizmusban látja biztosítva jövőjét, ennek érdekében alakított ki farmot, vállal kemény fizikai munkát; nincs kétségem afelől, hogy sikere lesz. Hogy ezt a munkát – vállalkozást – amúgy a polgármesterség mellett képzeli, vagy másként, az nem derült ki a beszélgetésből. De nem is ez a lényeg, sokkal inkább az, hogy e kudarcok után vajon miért hiszi azt, hogy polgármesternek megválasztanák. Merthogy változatlanul az az elképzelése, hogy jövőre jelölteti magát a győri első ember posztjára. Tanárnak, mentősnek nem, polgármesternek igen? Hát, a fene tudja.
Eszem ágában sincs ítélkezni Borkai Zsolt fölött, sőt nagyon is tisztelem sportolói múltját – ott szurkolhattam Szöulban, amikor lólengésben olimpiai bajnok lett –, a győri munkáját meg nem ismerem annyira, hogy akár elismeréssel adózzak neki, vagy kritizáljam. Ő azonban úgy látja: szeretik Győrben, róla tudják, hogy – szemben a jelenlegi polgármesterrel – mindig a győriekért dolgozott, a mostani vezető viszont elvárja, hogy a győriek dolgozzanak érte.
Súlyos kritika egy (volt) fideszes politikustól egy jelenlegi fideszes politikussal szemben. És persze, meglehet, hogy igaza van, hogy Dézsi Csaba András egy köztudomásúlag exhibicionista, fura tulajdonságokkal rendelkező ember, és rossz városvezető. De vajon mindezt éppen az őt indító párt, másként: Orbán Viktor, ne tudná? Az a párt, amely a legenda és nyilván a valóság szerint is mindent mér? Az a párt, amely a győri közvéleményt is folyamatosan szondázza? Ez mellesleg csak azért érdekes, mert az nem nagyon látszik, hogy Dézsivel elégedettek a pártban. Mint ahogy az sem, hogy elégedetlenek lennének.
Borkai jól ismeri a Fideszt, így aztán azt is tudja, tudnia kell, hogy vele szemben elindulni mindenképpen önsorsrontás lenne. Ha ezt teszi, tenné, akkor lőttek a falusi turizmusról szőtt álmoknak is, oda pályázat; közpénz aligha érkezne. Anélkül pedig biztosan nem indítható be sikerrel egy ilyen vállalkozás. De, ha ez így van, akkor mi történik itt a háttérben? A Fidesz kizárja, hogy Borkait támogatná, Borkai kizárja, hogy ő visszamenne a Fideszhez (Fideszbe). Akkor mit higgyünk? Hogy az újraindulási szándék valójában egy kamikaze akció? Hogy egy, a semmiből jött ötlet? Hogy tényleg egymásnak feszül majd exfideszes és újfideszes? Vagy valami egészen más játszma folyik a háttérben?
Nem olyan régen Deutsch Tamás Szájer Józseffel kapcsolatban vetette fel annak visszatérését, ahogy ő fogalmazott: felgyógyult sportsérüléséből. És bár Borkai azt mondja az ő esete teljesen más – tényleg más –, azért van némi párhuzam kettőjük között. Nem, nem az erkölcsi részére gondolok. Csakis arra, hogy a Fidesz mit tervez velük. Milyen lépéssel akarja visszatenni őket a táblára. Mert ennél a pártnál nem számít, hogy egyszer már leütötték őket.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. augusztus 17-én.
