Nem számoltam, hányszor és milyen összefüggésekben beszélt március 15-i szónoklatában Orbán Viktor az erőről, de biztos, hogy legalább tízszer említette a kifejezést. Nem lévén pszichológus, nem tudnék pontos profilt felvázolni arról, mit is jelent, milyen személyiséget is takar, ha valaki folyton erősnek akarja mutatni magát, így aztán nem is mennék bele ebbe a pszichoanalízisbe. Éppen csak megemlítem, hogy a miniszterelnöknek valamiért különösen fontos erőt mutatnia, azt tükrözni önmagáról, hogy nincs az a helyzet, amely megriasztaná őt. És ne is kételkedjünk: egy ország vezetője soha nem lehet tétova, nem mutathat gyengeséget, határozatlanságot, el kell hitetnie a társadalommal, hogy a hatalom jó kezekben van, nincs semmi és senki, ami és aki megoldhatatlan feladat elé állítaná.
Orbán persze túllép ezen a szinten, a szinte percenkénti erőfitogtatás mögött nyilván rejlik valami más is, amit viszont itt és most nem akarunk, talán nem is tudunk megfejteni. Nyilván ez az attitűd is kell ahhoz, hogy ennyi követője legyen, no meg bizonyára az is, hogy a követők egy jelentős része meg is van fizetve. Szóval nekik igazán megéri, hogy örökös Kossuth téri – a helyszín más földrajzi nevekkel is behelyettesíthető – csápolók legyenek. Nekik mindig tetszeni fog a Vezér minden szava, nevetni fognak minden viccén, még akkor is, ha nem feltétlenül értik. (Példa az úgynevezett ünnepi beszédből: Az oroszlánt nem lehet lebirkózni, de lehet homokot szórni a szemébe. A medve szkanderben verhetetlen, de lehet az orrába karikát és láncot fűzni – egyes megfejtések szerint ez utóbbi Putyinnak szóló üzenet. Egyelőre azonban, innen így látszik, Orbánnak szórtak a szemébe homokot, és az ő orrába fűztek karikát és láncot, már ha a Putyinnál tett békemissziós látogatása eredményére gondolunk. )
De van itt még egy, az előbb idézettnél is furcsább gondolat a kormányfőtől, még mindig az erő összefüggésében. Azt találta ugyanis mondani, hogy – idézem -: legyen előbb erőnk, és utána igazunk. Soha nem fordítva. Lássuk be: ez egy igazán megfejtésre érdemes mondat, már csak azért is, mert Orbán beszédében is külön hangsúlyt kapott. Vajon azt jelenti-e, hogy erővel az igazságot is le lehet győzni, aki erős, azzal szemben az igazság semmit nem ér? De jelentheti azt is, hogy soha ne az igazságot keressük, mert annál sokkalta előbbre való, hogy megmutassuk az erőnket. Ha erre képesek vagyunk ugyanis, akkor fölösleges holmi igazságosságról szónokolni. Megint másként: ne az igazságot keresd, ne azt kövesd, kizárólag a másik legyőzésében, leigázásában gondolkodj.
Ha a gondolatot erről az oldalról közelítem meg, máris eljutunk Orbán Viktor politikusi pályafutásának lényegéhez, úgy is fogalmazhatnék, ars poeticájához; és különösebb analízis nélkül is a valódi profilhoz: az erő, helyenként az ügyesség, ügyeskedés – lásd a medve példáját – mindig előbbre való annál, hogy igazat szólj.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. március 18-án.
