Mégiscsak a kulturális intézmények összevonása mellett döntött a kormány, Raluca Turcan kulturális miniszter jó hírként jelentette be, hogy sikerült kieszközölnie egy halasztást. Vagyis nem tűzoltómódszerrel, három hónap alatt valósul meg a „nagy spórlás”, hanem 2025. január elsejei határidővel kell megtörténnie egy észszerű újratervezésnek.
Eredetileg a Marcel Boloș pénzügyminiszter által bemutatott spórlási csomagban bukkant fel a javaslat, hogy a kulturális intézmények összevonásával is pénzt lehetne megtakarítani. A július végén kipattant terv ellen heteken keresztül tiltakoztak: petíciót indítottak, utcai akciót szerveztek, neves művészek és kulturális intézményvezetők szólaltak meg arra figyelmeztetve, hogy amit a tervezett „reformmal” tönkretesz most a liberális-szociáldemokrata kormánykoalíció, aligha lehet majd visszaépíteni. A kultúrára amúgy a költségvetés elenyésző része jutott és jut most is, és évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerültek az intézmények, sokan épp azért működnek alulméretezett formában, mert többre nincs pénz. Nemcsak színházak és bábszínházak érintettek a belengetett átszervezésben, hanem múzeumok, filharmóniák, könyvtárak, a megyei kulturális központok és stratégiai jelentőségű országos kulturális intézmények is.
A tiltakozás hatására a kormány visszakozót fújt, és maga Ciolacu is megnyugtatta a közvéleményt, hogy nem fognak a kulturális intézményekhez nyúlni. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy fű alatt mégiscsak továbbgörgették a projektet, de egy kevésbé drasztikus átszervezés mellett döntöttek.
Turcan kifejtette, bűnnek tartaná egy helyhatóságilag előírt, egységes sablon alapján végrehajtani a kulturális intézmények összevonását, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kulturális intézmények összevonásával nevetséges összegeket fog megtakarítani az államháztartás.
A miniszter szerint, ha 2024. január elsejéig próbálnák lezárni ezt a folyamatot, azzal darabokra esne az ország kultúrája. Azt is elmondta, az összevonásokra vonatkozó javaslatokat a köztisztviselők és műszaki csapatok fogják megtenni, akiknek nincs rálátásuk a kulturális intézmények specifikus jegyeire. Példaként említette az adományokból fenntartott vagy a parlament által meghozott jogszabályok alapján működő kulturális intézményeket, illetve azokat, amelyek egyediségét az adja, hogy valamely etnikai csoporttal állnak összefüggésben.
Ezek mind olyan specifikumok, amelyeket az én kötelességem megvédeni – szögezte le Turcan. Mint elmondta, a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel folytatott tárgyalások során sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik.
Kisebb győzelemként könyvelte el azt is, hogy sikerült kieszközölnie, hogy az intézmények összevonása alól kivételt képezzenek azok az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézmények, amelyeket a parlament törvény alapján létesített, amelyek adományokból működnek, vagy a nemzeti identitást erősítik.
A romániai kulturális közintézmények többsége jelenleg is túlélő üzemmódban működik, a tervezett megszorító intézkedések pedig nem csak a kisebbeket lehetetlenítenék el, hanem a teljes kulturális szférára beláthatatlan hatással lennének, mondták a Transtelexnek különböző intézményvezetők. A lépések ellen az USR és az RMDSZ önkormányzati vezetői is tiltakoztak.
Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke már három évvel ezelőtt végrehajtotta megyéjében a kulturális intézetek összevonását, ezért megkerestük a történet elszenvedőit, hogy lássuk, ez az intézkedés hogyan befolyásolta a működésüket.
