Nyílt levelet írtak az erdélyi értelmiségiek, amelyben felhívták a figyelmet, hogy pluralizmusra, dialógusra és szabad nyilvánosságra van szükség Erdélyben. Az RMDSZ-es politikusokat a román sajtó kérdezte a petícióban megjelent bírálatokat illetően – írja a Transindex. A portál az előzményekről is beszámolt, ez hitelesebbé teszi mostani ismertetését – érdekes helyzetben azok a sajtóorgánumok vannak, amelyek egy szót sem ejtettek az értelmiségi Állásfoglalásról, de most – in medias res (bele a rés közepébe!) – cáfolják…
A magyarországi választások közelgő időpontja volt az egyik indítékuk a levélíróknak, akik az erdélyi magyarokhoz, illetve a magyarországi ellenzéki pártokhoz intézték gondolataikat. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat aláírásával, ha egyetért a levélben megfogalmazott álláponttal, érvekkel. „A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” – írja a nyílt levelet megszövegező és közzétevő kezdeményező csoport.
A petíciót nemcsak a Transindex osztotta meg – itt lehet elolvasni a teljes szöveget -, hanem a magyarországi portálok egy része is, de a román média is felfigyelt rá, és az RMDSZ politikusait reagáltatták, Csoma Botond az RFI-nek, Antal Árpád a Covasnamediának nyilatkozott.
Szilárd érvek nélküli vádakat fogalmaz meg az a petíció, amelyet több magyar értelmiségi indított, bírálva az RMDSZ-t, amiért az a FIDESZ romániai szócsövévé vált – nyilatkozta az RFI-nek Csoma Botond, a szövetség képviselőinek vezetője.
Csoma Botond visszautasítja a nyílt levélben megfogalmazott vádakat: „Véleményem szerint alaptalan vád, hogy a Fidesz romániai szócsövévé váltunk. Az, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápol a Fideszszel, amely egyébként a kormánypárt Magyarországon. Az RMDSZ-nek mindig is jó kapcsolatai voltak a magyarországi kormánypártokkal, azt hiszem, ez normális dolog, mind politikailag, mind azon kívül is. Úgy gondolom, hogy ezeknek az értelmiségieknek a megközelítése valamilyen módon ideológiai indíttatású. Bizonyos ideológiai kritikáik vannak a magyarországi kormánypárttal szemben, és sérelmeiket ezen az online petíción keresztül fejezték ki.”
RFI riporter: Önöket azzal vádolják, hogy az RMDSZ-en keresztül Budapest nyíltan Brüsszel-ellenes ideológiáját importálták.
Csoma Botond: De pontosan mit? Mit vezetett be az RMDSZ Romániában, ami szembemegy az EU-val?
RFI riporter: Többek között azért is bírálják a szervezetet, mert az erdélyi magyarságból eltűnt a pluralitás.
Csoma Botond: Ki nyomta el ezt a pluralizmust? Nem értem, miért tűnt volna el ez a pluralitás? Nekem ez egy kicsit felületesnek tűnik. Néhány vádaskodás hangzik el, anélkül, hogy szilárd bizonyítékokat és érveket szolgáltatnának.
RFI Riporter: Egy másik kérdés a magyarországi finanszírozással kapcsolatos, amely teljesen átláthatatlan – állítják a petíció szerzői.
Csoma Botond: Ezt állítják, de semmiféle bizonyítékkal nem tudták ezt alátámasztani. Minden Magyarországról érkező finanszírozás teljesen átlátható.
Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a román nyelvű interjút követően személyes Facebook-oldalán fejtette ki bővebben, hogy mi a véleménye az Eckstein Kovács Péter, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László, Kozák Gyula és Selyem Zsuzsa által kezdeményezett nyílt levélről. Bejegyzésében Csoma pontszerűen visszatér azokra a „vádakra”, amelyek megfogalmazódtak a nyílt levélben, és megpróbálja cáfolni őket. Legtöbbet az RMDSZ és a Fidesz bensőséges kapcsolatánál időzik, és visszatér az RFI-s kijelentéséhez, hogy ez teljesen természetes, ez még nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyarok érdekképviseleti szervezete a Fidesz fiókpártja volna. ami pedig az „importált” ideológiákat illeti, ott így magyarázkodik az RMDSZ-es képviselő: „Ám abban sem látok semmilyen ördögtől valót, ha bizonyos kezdeményezések kapcsán figyelembe veszünk magyarországi példákat. Csak azért nem kellene valamit Romániában kezdeményezni, mert az Magyarországon is létezik? Ha egy másik országban, és nem Magyarországon létezne, akkor jó lenne Romániának? Itt példaként az RMDSZ által bejelentett családtámogatási törvénycsomagot említeném, amelyhez hasonló Magyarországon is létezik. Ennek célja a családok megsegítése, gyermekvállalás ösztönzése, és ezáltal a romániai demográfiai mutatókon javítani közép- és hosszútávon, amelyek hasonlóan alakultak a Magyarországihoz.”
Ami pedig a szintén magyarországi mintára született „gyermekvédelmi törvényt” (erről itt írtunk) illeti, amelyet az RMDSZ néhány parlamenti képviselője terjesztett be, arról azt állítja a képviselő, hogy „az Alkotmány értelmében minden parlamenti képviselő rendelkezik törvénykezdeményezési joggal, ezt korlátozni nem lehet. Ez a kezdeményezés, nem csak a közvéleményt osztja meg, hanem az RMDSZ-frakciókat is.”
A pluralizmus hiányát nem ismeri el Csoma, és Facebook-bejegyzésében nem tér ki egyetlen mondat erejéig sem az átláthatatlan magyarországi támogatásokról szóló kritikákra.
A covasnamedia.ro-nak adott interjújában Antal Árpád az erdélyi társadalom pluralizmusát és a szavazás fontosságát hangsúlyozta a román újságíróknak: „Az erdélyi magyar társadalom pluralista, gondoljanak arra, hogy egy időben három magyar párt volt, most pedig kettő van. Nem hiszem, hogy az erdélyi magyar politikában pluralizmus hiányáról beszélhetünk. A nyílt levél egyik kezdeményezője sokáig a liberális platform vezetője volt (Eckstein kovács Péter – szerk. megj.). Nem látom, hogy a magyar közösségben demokráciahiányról beszélhetnénk. És szigorúan a magyarországi választásokra vonatkoztatva, mert emiatt írták meg a petíciót, a dolgok egyszerűek. Mindig is azt mondtam, hogy Erdély a szabadság földje, és ha ebből a szempontból nézzük, akkor minden magyar nemzetiségű ember szabadon dönthetett arról, hogy megkapja-e a magyar állampolgárságot vagy sem. Azok, akik úgy döntöttek, hogy magyar állampolgárságot akarnak, szabadon regisztrálhattak vagy nem regisztrálhattak abba a névjegyzékbe, amely lehetővé teszi a magyarországi választásokon való részvételt. Azok közül pedig, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, és úgy döntöttek, hogy regisztrálnak, szabadon dönthettek arról, hogy részt vesznek-e a szavazáson vagy sem. És akik úgy döntöttek, hogy megszerzik a magyar állampolgárságot, úgy döntöttek, hogy regisztrálnak és úgy döntöttek, hogy szavazni fognak, azok szabadon szavazhatnak arra, akire akarnak. Tehát ennél nagyobb szabadságot… hol van a probléma? Nekem, mint politikusnak, jogom van megmondani, hogy kire szavazok, de arra is, hogy nem mondjam meg, kire szavazok. Tehát itt számtalan választási lehetőség van megadva egy állampolgárnak, mielőtt a Fideszre szavazna, ami zavarja azokat, akik ezzel a petícióval előálltak. Ismerem a véleményüket, tiszteletben tartom a véleményüket, a legtöbbjük valószínűleg nem akarta megszerezni a magyar állampolgárságot, azok közül, akik megkapták, valószínűleg úgy döntöttek, hogy nem szavaznak, vagy azok, akik úgy döntöttek, hogy szavaznak, hogy a Fidesztől eltérő pártra szavaznak. Ez az ő joguk, az ő szabadságuk, és én tiszteletben tartom ezt. De tartsák tiszteletben az én szabadságomat is, hogy másképp döntsek, ha másképp akarok dönteni” – jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere, miután megkérték, hogy kommentálja a pártját ért kritikákat.
Arra a felvetésre, hogy az erdélyi magyarok szavazatai megváltoztathatják a magyarországi választások sorsát, Antal Árpád azt mondta: „Minden szavazat döntő lehet. Ez attól függ, hogy mennyire lesz szoros a pontszám. Végülis akár egy szavazat is dönthet. Lehet, hogy az én szavazatom lesz a döntő. Vagy a petíció egyik kezdeményezőjének a szavazata, ha úgy dönt, hogy részt vesz a választásokon. Vagy talán a részvételük hiánya dönti el a másik oldal elért eredményét. Mert az is szavaz, aki nem szavaz. A nem szavazó is leadja szavazatát. Az ő szavazata az, hogy mások döntsenek helyette. Ezért szavazok mindig, mert úgy gondolom, hogy jobban tudom, mi a jobb nekem, mint az, aki helyettem szavazna” – zárta nyilatkozatát Antal Árpád.
Forrás: Transindex
