Hiába tűnik úgy, hogy Orbán orosz vagy kínai érdekeket szolgál ki, elsősorban saját rendszerének túlélése vezérli a külpolitikában és akkor is, amikor az Európai Uniót próbálja gyengíteni. Szakértők szerint viszont az EU egyre keményebben fog fellépni az uniós fősodorral szembemenő Magyarországgal szemben.
Augusztus 28-án és 29-én rendezik az uniós külügy- és védelmi miniszterek tanácskozását Brüsszelben. A találkozó elé időzített online kerekasztal-beszélgetésen az orbáni külpolitikáról beszélt Marija Golubeva korábbi lett belügyminiszter, Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, valamint Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A beszélgetést a Center for European Policy Analysis (CEPA) nevű, Washingtoni székhelyű közpolitikai civil szervezet rendezte, a résztvevők egyben a CEPA kutatói.
„Nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy Orbán konkrét orosz utasításra cselekedne” – fogalmazott Marija Golubeva. Szerinte a magyar külpolitika nem azért olyan, amilyen, mert Magyarország egy az egyben orosz vagy kínai érdekeket képvisel az EU-ban:
a magyar kormány elsősorban saját üzleti érdekeit nézi, és kihasználja, hogy az Európai Uniónak nincs egységes álláspontja a legtöbb külpolitikai kérdésben.
Ez utóbbival nincs egyedül, más országok is kihasználják az egységes külpolitika hiánya adta lehetőségeket, de egyre több tagország fogja belátni, hogy biztonsági kockázatot jelent, hogy a külpolitikai kérdésekben egyhangú döntésekre van szükség az EU-ban. Ezért a következő években jó eséllyel egyre több külpolitikai kérdésben elég lesz a többségi döntés – mondta a korábbi lett belügyminiszter. Hozzátette, hogy az autoriter rendszerek tanulnak egymástól, erre példa az egyre több országban megjelenő külföldiügynök-törvény.
Matura Tamás szerint Orbán nem feltétlenül azért csinál valamit, mert utánozza Oroszországot, hanem azért, mert az kell ahhoz, hogy fenntartsa saját rendszerét. „Ha jobban megnézzük, soha nem kellett egy pekingi vagy moszkvai útja után olyan dolgokat csinálnia, ami szembement volna az érdekeivel. Hasznára van a Paks II.-beruházás vagy a Budapest–Belgrád vasútvonal is” – tette hozzá.
Krekó Péter szerint viszont „senki nem tudja, hogy Orbán milyen mértékben képviseli a saját érdekeit és mennyire az orosz, illetve kínai érdekeket. Az viszont biztos, hogy a túlzott közeledésnek Moszkvához és Pekinghez megvan az ára, mégpedig az, hogy Magyarország egyre távolabb kerül a fősodratú EU- és NATO-tagországoktól, és ezzel Orbán is tisztában van.” Krekó szerint Orbán tényleg azt gondolja, hogy Oroszország meg fogja nyerni az Ukrajna ellen indított háborút, és hogy a Nyugat hanyatlik, a jövő pedig Kínáé és Kína szövetségeseié.
Ami a kínai kapcsolatokat illeti, Matura Tamás szerint csak félig mond igazat a magyar kormány, amikor arról beszél, hogy a jó EU–Kína-kapcsolatokban érdekelt. „A magyar kormánynak valóban fontos, hogy ne legyenek akadályok a Kínával való kereskedelemben. Az utóbbi években ugyanis egyre több kínai beruházás érkezezett Magyarországra, amik az uniós források befagyasztásával még inkább felértékelődtek.
De ezen túl Orbán a káoszban érdekelt az EU–kínai kapcsolatok területén. Orbán akar lenni a közvetítő az EU és Kína között. Ha tökéletesek a kapcsolatok, akkor nincs szükség közvetítőre.”
Ebben a kérdésben viszont Orbán kiszolgáltatott a német ipari érdekeknek. „Bármilyen, a kínai kereskedelmet korlátozó, például uniós antidömping-intézkedést egyedül Magyarország nem tud megakadályozni. Itt nagy kérdés, hogy Németország mit fog lépni. Sokat lehetett hallani arról, hogy német autógyárak lobbiztak azért, hogy kínai akkumulátorgyárak jöjjenek Magyarországra. Ha a németek továbbra is érdekeltek ebben, akkor nem lesznek korlátozások. De ha a német ipar már inkább fenyegetést lát majd a kínai gyárakban, akkor Magyarország nem fogja tudni megakadályozni a korlátozások bevezetését.”
Budapest helyett Brüsszel
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője július végén jelentette be, hogy Budapest helyett Brüsszelben rendezik meg a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját.
Ezeket a találkozókat rendszerint az uniós elnökséget adó országban tartják. Borrell döntése annak szimbolikus következménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hónap elején uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett az ukrajnai helyzetről. A külügyi főképviselő emellett azt is elmondta, hogy az Európai Unió minden tagországának joga van megválasztani a külpolitikáját, azonban „lojálisan igazodnia kell a közös külpolitikai állásponthoz”.
Krekó elmondta, hogy Orbán arra használta a magyar soros elnökséget, hogy láthatóbbá váljon a világpolitikában, és ez sikerült is az úgynevezett békemissziójával. Azzal, hogy rövid időn belül találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, valamint Donald Trump volt amerikai elnökkel, Orbán valóban világszerte a címlapokra került. Ráadásul ezeket a találkozókat a magyar miniszterelnök úgy állította be, mintha az Európai Tanács hivatalos képviselője lenne, valójában azonban nem volt felhatalmazása semmilyen tárgyalásra, a NATO-szövetségeseket sem értesítette előre az utakról. Ezzel Orbán nemhogy megerősítette Magyarország pozícióját az unión belül, inkább csak aláásta – magyarázta Krekó. A politológus azt is a negatív következmények közé sorolta, hogy a befagyasztott uniós források feloldásának lehetősége távolabbinak tűnik, mint bármikor korábban.
„De nem szándékolt következmény volt a Fidesz EPP-ből való eltávolítása is, és ennek lett következménye az uniós források befagyasztása” – tette hozzá Krekó. Szerinte az EPP-ből távozáshoz vezető úton döntő momentum volt, hogy a Fidesz választási plakátjaira tette saját pártcsaládjának vezetőjét, Jean-Claude Junckert: a Fidesz a külpolitikai érdekek elé helyezte saját választási érdekeit. Orbán akkor sem mérte fel jól a helyzetet, mint ahogy az idei kampányban sem. Most Ursula von der Leyen került negatív szereplőként a plakátokra, de a következő öt évben ismét ő lesz az Európai Bizottság elnöke.
Marija Golubeva szerint Orbán nem fogja megúszni, lesznek következményei a kockázatos külpolitikai lépéseinek. Az unió viselkedése Magyarországgal szemben változik Krekó szerint is. „Egyre több intézményi reakció lesz a magyar kormány viselkedésére, csak politikai szándék kérdése, meddig mennek el. A források befagyasztása öt évvel ezelőtt még lehetetlennek tűnt. De az EU sem tehet meg bármit, mert sok kérdésben van vétójoga a tagországoknak, ilyen például az uniós költségvetés is – Orbánnak tehát van mire támaszkodnia az EU-val szemben.”
Orbán nem is titkolja, hogy uniós vezető akar lenni: teljesen más víziója van az Európai Unióról, mint a mainstream politikusoknak – mondta Krekó.
Orbán keresztény nemzetállamok közösségeként képzeli el az EU-t. Ennek a víziónak a népszerűségét az idei EP-választások be is árazták, nagyjából húszszázalékos a támogatottsága ennek a nézetnek Európában
– tette hozzá.
De nemcsak Orbán képviseli ezt a nézetet, hanem a Patrióták Európáért nevű új formációban lévő pártok is, amelyben a francia Nemzeti Tömörülés a legnagyobb erő, nem a Fidesz. Krekó szerint azonban Orbán nem az amúgy kevés hatalommal bíró Európai Parlamentet szeretné befolyásolni, hanem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban szeretne egy blokkoló kisebbség élére állni. Ha az idei osztrák és a jövőre esedékes cseh választások is Orbánnak megfelelően alakulnak, ez még akár össze is jöhet – mondta Krekó.
„Orbán belülről akarja gyengíteni az Európai Uniót. De nem azért, mert Oroszország vagy Kína erre kérné, hanem azért, mert az EU képes korlátozni a politikai hatalmát. Kilépni viszont még úgy sem éri meg, hogy nem érkeznek támogatások az unióból” – folytatta. Szerinte Orbán tudja, hogy sok külföldi partnere – például Oroszország – szemében Magyarország azért értékes, mert uniós tag. Ráadásul az uniós szabadkereskedelem is alapvető fontosságú a magyar gazdaságnak.
Krekó arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Politikai Közösség (EPK) következő csúcstalálkozóját novemberben Budapesten rendezik meg, ami ismét lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy a világ egyik vezető politikusaként mutassa magát. „Ez egy francia kezdeményezés, és ez is azt mutatja, hogy az Emmanuel Macron vezette Franciaország jóval nyitottabb az orbáni külpolitika iránt, mint a többi nagy uniós tagország.” (Az EPK egy 47 tagból álló, az EU-tól független kormányközi szervezet. 2022-ben az európai biztonság erősítése céljából jött létre, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát.)
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
