Csak akkor, ha a kabinet igazságügyi reformokat hajt végre. A Népszava cikke kiemeli”: Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében” – mondta Didier Reynders uniós biztos a hvg.hu Eurológus blogjának adott interjújában.
Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően kivizsgálják a nemzeti hatóságok. Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak – mondta, és arról is beszélt: a két ország lényegében ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja. Bár ezt különböző módon teszik, mert míg Varga Judit igazságügyi miniszter „majdnem minden uniós szintű találkozón” megjelenik, lengyel kollégája el sem megy ezekre.
Reynders azt ígérte, a következő hónapokban ismét fel fogja kérni Magyarországot, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mivel ha ez nem történik meg, akkor az Európai Bizottság nem lehet abban biztos, hogy megfelelő a védelem a csalás és a korrupció ellen. Ám mivel a két országban komoly problémák vannak és a párbeszéd kereteit kimerítették, az Európai Bizottság tovább akar lépni. Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról – mondta az uniós biztos.
Ahogyan azt megírtuk, kedden közzétették azt a brüsszeli jelentést, amely a 27 tagállam teljesítményét értékeli. Eszerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékony, az eljárások hossza és a digitalizáció szintje egyaránt megfelelő, ám az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatban tavaly óta újabb aggodalomra okot adó fejlemények történtek.
Az Európai Bizottság ezek közé sorolja, hogy az Alkotmánybíróság tagjai a rendes eljáráson kívül kinevezhetők a legfelsőbb bíróságnak megfelelő Kúriába, a testület új elnökét gyakorlatilag ennek megfelelően választották meg, ráadásul további hatáskörökkel is felruházták.
A testület kifogásolja azt is, hogy elmaradt az Országos Bírói Tanács hatáskörének Brüsszel által sürgetett megerősítése, hogy képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének kompetenciáit.