Nem egyeztetett a kormány a csalás ellen küzdő civilekkel arról, hogy együtt üldöznék a korrupciót

Mindent megtesz – legalábbis látszólag – a kormány annak érdekében, hogy hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Több milliárd euró a tét és az, hogy tud-e a kabinet olyan garanciákat adni Brüsszelnek, amellyel valóban fel lehet lépni a hazai korrupció ellen. A kabinet vállalta, hogy kormánytól független szervezetekkel létrehoz egy antikorrupciós munkacsoportot, sőt még egy hatóság megalapítása is terítéken van. Az Európai Ügyészséghez azonban továbbra sem akar csatlakozni.

A kormány, annak érdekében hogy megkaphassa az uniós támogatásokat, egy olyan független hatóság létrehozásáról döntött, amely közbelép, ha korrupciós kockázatot észlel. Egészen pontosan a jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása lesz a testület feladata.

A szeptember 5-én megjelent rendelet értelmében az újonnan létrehozandó hatóság „általános rálátással rendelkezik és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.

A kormány ennek érdekében szeptember 30-ig javaslatot tesz az Országgyűlés számára a hatóság – 2022. november 21. napja előtti – létrehozásához és működéséhez szükséges, a hatóság függetlenségét garantáló törvény elfogadására.

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Cáfolta az EU-biztos a fideszes vádakat

Korrupcióellenes munkacsoport

A rendelet alapján a kormány kötelezettséget vállal egy új korrupcióellenes munkacsoport 2022. december 1-jéig történő létrehozására, amelyben kormányzati és nem kormányzati szereplők is részt vesznek.

Megkerestünk néhány, a korrupció ellen küzdő hazai szervezetet, hogy egyeztetett-e a kormány velük az újonnan létrehozandó hatóságról.

A Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet csak a sajtóból értesült a kormány terveiről, őket nem kereste meg ezzel kapcsolatban előzetesen a kabinet. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának azt mondta, hogy a kormány most komolyabban kifejezte az irányú szándékát, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a pénzügyi forrásokról.

„A hétfőn megjelent kormányrendelet azt tükrözi, hogy a Brüsszelnek beadott júliusi csomag a kukában landolt. Úgy tűnik, nem győzték meg a bizottságot a kormány által nyáron beadott javaslatok” – mondta Ligeti Miklós.

A jogi igazgató szerint a most megjelent kormányrendelet hatályon kívül helyezte a nyárit, vagyis újra a startvonalra állt fel. „Úgy tűnik, hogy a kormány részéről nagyfokú improvizáció, kapkodás történik” – tette hozzá.

Ligeti Miklós szerint kissé hiteltelennek tűnik a kormányzat azon szándéka, hogy felépjen a korrupció ellen, megváltoztassa eddigi működési rendszerét, javítson a kormányzat átláthatóságán.

„Az autópálya-koncesszió a haveroknál landolt, az érzékeny adatokat és szerződéseket továbbra is hosszú évekre titkosítják, nem hajlandók kiadni a közérdekű információkat a Budapest–Belgrád-vasútépítésről, de ugyanígy a turisztikai szektornak jutatott állami támogatások adatait sem hozzák nyilvánosságra” – mondta Ligeti Miklós.

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Brüsszelt is érdekli, miért adták 35 évre koncesszióba a magyar autópályákat

A szakértő szerint most is több olyan, kormánytól elvileg független szervezet van, amelynek a korrupció ellen és az átláthatóság mellett kellene küzdenie, de nem teszi. Szerinte ilyen például a Magyar Nemzeti Bank, az ügyészség, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága vagy a Nemzeti Média‑ és Hírközlési Hatóság.

„Ha lesz még egy ilyen hatóság, azzal mire megyünk? A jó megoldás az lenne, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez” – tette hozzá. Az Európai Ügyészség szerinte egy olyan, kikényszerítő eszközökkel rendelkező vádhatóság, amely nincs alárendelve egyetlen magyar állami szervezetnek sem.

Nem volt szakmai konzultáció

A Budapest Intézet sem kapott megkeresést a kormánytól – amely elemzéseket és hatásvizsgálatokat készít szakpolitikai döntésekhez. Reszkető Petra, a szervezet igazgatója arról sem tud, hogy társadalmi vagy szakmai konzultáció előzte volna meg a rendelet hatályba lépését. A hivatalos kormányzati oldalon ugyanis nincs nyoma: sem a hírek, sem a jogszabályok között.

A K-Monitor is csak a sajtóból értesült a hírről. Molnár Noémi, a K-Monitor ügyvédje a Szabad Európának azt mondta, hogy a kiadott kormányhatározatok nem jogszabályok, azok pusztán a kormány szándéknyilatkozatai saját maga számára. „Látható, hogy a határozatok inkább gesztusnak, mint komoly elköteleződésnek tekinthetők az Európai Bizottság számára” – tette hozzá.

Ligeti Miklóshoz hasonlóan emlékeztetett arra, hogy a mostani kormányhatározatok egyike visszavonta a júliusi határozatot, amely egy korrupcióellenes munkacsoport felállításáról rendelkezett. Ennek első ülését legkésőbb szeptemberben kellett volna összehívni. Erre eddig nem került sor.

Molnár Noémi szerint a mostani kormányhatározatok fontosak a feltételességi mechanizmussal kapcsolatos vállalási határidők miatt, mivel az Európai Bizottságnak szeptember végéig kell döntenie arról, elfogadja-e a magyar lépéseket, vagy továbbviszi az eljárást. „Úgy gondoljuk, hogy ezen időpontig még a most tervezett jogszabályok elfogadására sem fog sor kerülni” – fogalmazott.

Véleménye szerint az új hatóság, a munkacsoport és a teljesítménymérési mechanizmus terve beismerése annak, hogy nem működnek megfelelően a meglévő intézmények (például ügyészség, közbeszerzési hatóság, versenyhivatal).

„Többek között az Európai Ügyészséghez való csatlakozás valódi megoldást jelentene. Erre a azonban kormány nem mutat szándékot” – tette hozzá.

Molnár Noémi szerint a feltételességi mechanizmus lefolyása a nyilvánosság számára teljesen átláthatatlan. Sem a kormány, sem az Európai Bizottság nem osztja meg, hogy miről tárgyalnak.

Nem hogy proaktívan, de még adatigénylésre válaszul sem közlik, miről szól az eljárás. Szerinte továbbra sem tudni, hogy milyen bizottsági kritikákra milyen megoldási javaslatok kerültek az asztalra.

Megkerestük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetet, elmondásuk szerint őket sem keresték meg a kormánytól.

Szakítottak a kormánnyal a civilek

Nem véletlenül kérdeztük meg ezeket a szervezeteket, hiszen 2013. április 30-án, amikor a parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely korlátozta a közérdekű adatok megismerését, kiléptek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által szervezett korrupcióellenes munkacsoportból. Az ok az információs szabadságról szóló törvény módosítása volt, amelynek révén a kormány eldughatja a közérdekű adatokat.

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: A vagyonnyilatkozatból eddig sem derült ki politikusaink vagyona, erre most újabb komoly enyhítések jöttek

A jogszabály szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.

Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat „a visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

„A kormány vezetői részéről nincs valódi szándék a korrupció visszaszorítására” – írták akkor közös levelükben Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszternek. Emiatt döntöttek úgy, hogy nem fogják együttműködésükkel legitimálni a kormány „korrupció elleni látszattevékenységét”.

Azt is írták, hogy a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, a KIM által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek, és megsérti a demokrácia alapelveit is. „A kormánypártok a törvénnyel megsértették az átláthatóság és a nyílt kormányzás elveit” – tették hozzá.

A KIM közleményben tudatta, hogy sajnálja a civilek lépését. Szerintük a parlamenti döntés „témájában nem érinti és nem is változtatja meg a KIM elkötelezettségét a korrupcióval szembeni küzdelemben”.

A jogállami feltételrendszerről folyó eljárás leállítása ugyanis – ha elvileg nem is, de – gyakorlatilag előfeltétele az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást ígérő helyreállítási terv és a 2021–2027 közötti kohéziós politikai források jóváhagyásának is. Vagyis rengeteg uniós támogatásról van szó.

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Mit javasolhat Brüsszel szeptember 21-én? – A magyar kormány 17 pillanata

Ahogy beszámoltunk róla, a Szabad Európának nyilatkozó brüsszeli források többsége arra számít, hogy az Európai Bizottság szeptember 21-re várt javaslatában bizonyos feltételek teljesítésétől teszi majd függővé a pénzügyi szankciók elkerülését Magyarország számára. A jogállamisági eljárás azonnali beszüntetése azonban nem tűnik reális opciónak.

Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben.