Az Európai Unió tovább folytatja a magyar kormánnyal szembeni eljárásokat – derült ki a héten Brüsszelben. Az unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország javaslatára ismét napirendre került a jogállamisági kérdés, annak ellenére is, hogy az olaj- és gázembargó és az Ukrajna elleni orosz agresszió most minden más kérdésnél fontosabb az európai színtéren. Hardy Mihály az EU két biztosával és az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentéstevőjével is beszélt Brüsszelben.
Nem áll jól az Orbán-kormány szénája Brüsszelben. Ez derült ki az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőivel az unió központjában folytatott találkozókon. Jogállamisági kérdésekben már így is mindenki másnál hosszabb az Orbán-kormány priusza. A bűnlajstrom pedig minden bizonnyal tovább terebélyesedik a héten Magyarországon bevezetetett rendkívüli, háborús jogrend miatt. Az eddigi problémás területek között szerepel az egyetemek függetlensége elleni támadás, a korrupció, a civil szervezetek vegzálása éppúgy, mint a sajtó függetlenségének felszámolása – emlékeztetett a cseh Vera Jourová, a Bizottság alelnöke, aki egyebek mellett a médiaügyekért is felelős.
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke: A Bizottságban én felelek a média-ügyekért. Egyre újabb adatok látnak napvilágot a média helyzetéről az Európai Unióban, egyre több a vészjelzés, a piros színnel jelölt rész a szövegben. Különösen a közép-kelet európai országok tartoznak a veszélyeztetett kategóriába. Köztük Magyarország is. Velük hét kiemelt területen van vitánk, ezek egyike a jogállamiság. Különösen sok aggodalomra ad okot a sajtószabadság kérdése, itt nagyon nagy a baj. Aztán ott van az egyetemek függetlensége vagy az alapvető emberi jogok ügye. Két ország van, akivel állandó vitában állunk: Lengyelország és a magyarok. A lengyeleknél egyszerűbb a helyzet, ott a bíróságok függetlensége a fő kérdés, Magyarországon viszont egy egész sor problémát találtunk. Itt rendszer szintű bajok vannak.
Elméletileg emiatt akár komoly szankciókat is bevezethetnénk Magyarország ellen, ideiglenesen felfüggeszthetnénk a magyar fél szavazati jogát is. Ilyesmire még sohasem volt példa, de ha kell, ezzel a büntetéssel is élhetünk. Előfordulhat, hogy mind a huszonhat tagállam képviselője egységesen azt mondja, ez az ország túl messzire ment, itt nem érvényesül a jogállamiság, a demokrácia helyett valamiféle autokráciába tartanak, bennük nem lehet megbízni. Ilyesmire eddig sohasem volt példa a hetes cikkely szerinti eljárásban.
Ezzel együtt, feltételekhez kötöttünk a helyreállítási alapok folyósítását Magyarországnak. Most először indult ilyen eljárás. Azért kellett megindítanunk, mert nagyon-nagyon sok jelzést kaptunk az OLAF-tól, a korrupció ellenes ügyészségtől, különféle gyanús magyar tranzakciókról, gyanús az egész rendszer, ahogy kétes tisztaságú folyamatokban elosztják az EU-s pénzeket. Ráadásul ezeket a kétes ügyeket alig vagy egyáltalán nem vizsgálja a magyar ügyészség. Az OLAF határozott vészjelzést adott, de a magyarok a fülük botját sem mozdították.
Mindez nem lenne annyira súlyos, ha Magyarország is csatlakozna az európai ügyészséghez. Sajnos semmiféle garanciánk nincs arra, hogy a magyar kormány vagy a magyar ügyészség kivizsgálja a nyilvánvalóan korrupt, összeférhetetlenségi vagy egyéb köztörvényes ügyeket. Márpedig ezek az ügyek az európai adófizetők, a befizető országok pénzét érintik és ők garanciákat akarnak látni, hogy az euróik biztonságban vannak. Nem állítom, hogy az összes Magyarországnak szánt pénzt be fogjuk fagyasztani, de valahogy a szankciókat mégis összhangba kell hozni az elkövetett csalások mértékével. Erről a tagországok vezetői döntenek majd, nem az Európai Bizottság.
A munkám egy jelentős része az európai demokrácia védelmére irányul, ebbe a médiaszektor is beletartozik. El sem tudom mondani, mennyire frusztrál, hogy nem vagyunk képesek az újságírók segítségére lenni Magyarországon. Látjuk a kormány által létrehozott KESMA-kartell működését, amit a magyar kormány egyszerűen mentesített a versenyszabályok alól. Hasonló mértékben látjuk a Klubrádió körüli helyzetet, ezt elsősorban a telekommunikációs szabályozás alapján kell megközelítenünk. Külön-külön kell reagálnunk minden egyes vitatott ügyre.
A Klubrádió ügye rendszeresen visszatérő kérdés az uniós jelentésekben, így annak a francia zöldpárti Gwendolyn Delbos-Corfield asszonynak a dokumentumaiban is, aki a holland Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyek nyomkövetését az Európai Parlamentben. Ez utóbbi testület egyre radikálisabb fellépést követel Orbán Viktor és kormánya politikájával szemben.
Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő (Zöldek): A Sargentini-jelentés 2017-ig követte a magyar eseményeket. Az én mostani munkám viszont egészen friss ügyeket is tartalmaz. Olyan dokumentumot állítottam össze, aminek alapján akár a Bizottság, akár az Európai Tanács teljesen felhatalmazással képes eljárni. Ennek alapján akár szavazásra is lehet bocsátani a jelentést. A friss ügyek is belekerültek, mint például a civilek és az újságírók lehallgatása, a Pegasus-botrányban vagy éppen az állami egyetemek függetlenségének kijátszása alapítványi formába. Mindezek már a Sargentini-jelentés lezárása óta váltak ismertté és most bekerültek a friss dokumentumok közé.
Meglehetősen frusztrált vagyok én is és a jelentésen dolgozó munkatársaim is, mert az egész folyamat most már évek óta húzódik. Ugyanakkor azt is megértem, hogy ilyen ügyekben nem szabad elkapkodni semmit. Nyilván a jogállamisági kérdések nem egyszerűek, számos tagállamban találunk problémákat. Ha egy ilyen eljárásban nem tudjuk meggyőzni a tagállamokat és nem sikerül kellő támogatásra szert tennünk, akkor bajban leszünk.
Szóval érthető, ha egy ilyen ügyhöz sok időre van szükség, türelmesnek kell lennünk. Ugyanakkor azt is érzékelem, hogy a magyar kormány az időhúzásra játszik és kifejezetten rosszhiszeműen jár el. És itt nem arról van szó, hogy egyszer csak mindenki rászállt Magyarországra. Nem, itt hosszú évek alatt felhalmozott problémákkal kell szembenézni. Persze én is türelmetlen vagyok, de megértem, hogy nem megy minden azonnal.
Ahogy látom, az Európai Bizottságban ebben a kérdésben vannak szövetségeseink, akik mindenben támogatnak bennünket, de vannak, akik fékeznék ezt a folyamatot, beleértve a bizottság elnökét is. Folyamatosan nyomás alatt kell tartanunk Ursula von der Leyent, mert ebben az ügyben igen lassan halad. Nyilván bizonytalannak érzi magát ezen a területen. Azt is értem, hogy sajátos német, vagy ha tetszik a német CDU-optikáján keresztül nézi a magyar ügyeket, tovább folytatja Angela Merkel irányvonalát, ami a történelmi- , gazdasági- és diplomáciai hagyományokon alapul.
Ugyanakkor egyre többen elégedetlenek a parlamentben ezzel és felteszik a kérdést, hogy meddig és miért tétlenkedik még a bizottság elnöke? Mások, például Jourová vagy Reynders az a két biztos, akik sokkal gyorsabban haladnának.
Az Európai Bizottság tagjai persze sokkal óvatosabban fogalmaznak, mint a francia zöldek képviselője. Nem kis feszültség alakult ki a parlament és a bizottság tagjai között éppen a jogállamisági ügyek kezelésében. Az igazságügyi területért felelős belga nemzetiségű Didier Reynders ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy csak akkor kezdeményezhetnek eljárást egy-egy tagállammal szemben, ha azt jogilag 100 %-osan meg tudják alapozni:
Didier Reynders igazságügyi biztos: Számos tagállamban merülnek fel jogállamisági kérdések, de a legtöbbjükkel sikeresen haladunk tovább, van fejlődés. Itt a legfőbb elvünk, hogy ne legyen visszalépés. Azért kell a jogállamisági reform, hogy előrelépjünk, ne hátra. Ez lenne a fő cél.
Ha a párbeszéd nem vezet eredményre, akkor persze nagyon sok eszközhöz nyúlhatunk. Magyarország esetében semmi sem történt, ugyanazokat a kifogásokat és ajánlásokat fogalmazhatjuk meg, mint egy évvel ezelőtt. Továbbra is súlyos probléma a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlensége, a bírák kinevezésének gyakorlata akár a Kúriába akár az Alkotmánybíróságba. Ugyanaz a régi nóta, hosszú ideje.
Az is igaz, hogy jogi értelemben a magyar kormány nagyon alapos válaszokat küldött. Nem csak Varga Judit igazságügyi miniszterre gondolok, hanem a jogász szakértői is komoly érveléssel álltak elő. Ezekre alapos, megfelelően alátámasztott válaszokat kell adnunk.
Azonban minden jogi vitának az a vége, hogy arra hivatkoznak: a legutóbbi választáson is a magyar lakosság többsége rájuk szavazott, így ezt a rendszert is támogatta. Való igaz, ha valakinek megfelelő parlamenti többsége van, akkor tetszése szerint irányíthatja az országát, de csak bizonyos korlátok között. Ez a határ pedig a jogállamiság. Egyszerűen muszáj fellépnünk, ha bizonyos magyar lépések szembe mennek az EU alapértékeivel. Magyarország talán az egyetlen olyan tagállam, ahol ennyire sokszor hivatkoznak a választási eredményekre. Emlékszem a kormányfőnek a választási éjszakán elmondott beszédére. Hát természetes, hogy itt, Brüsszelben is látjuk az eredményeket. Ez nem kérdés.
De még ez sem elég alap arra, hogy kirekesszenek bizonyos társadalmi csoportokat, erre reagálnunk kell, függetlenül a választási eredményektől. Márpedig a magyarokkal alapvető jogi vitáink vannak, kemény válaszokat kell adnunk az érveikre. Nyilván olyan keretek között, amikre megvan a jogi felhatalmazásunk. Ha azt látjuk, hogy például akadályozzák az emberek és a szolgáltatások szabad mozgását, azonnal cselekednünk kell. Azt azonban mindenkinek jól kell látnia: csakis a Bizottságra ruházott jogkörökön belül van mozgásterünk.
Hardy Mihály riportja a 2022. május 28-i Hetes Stúdióban hangzott el.
Forrás: Klubrádió
