Pontosabban fogalmazva, nem mondott ilyet, ahogy azt sem mondta, hogy akar velem találkozni. Ez egy kicsit megzavarta köreimet. Ezer dolgot kijelentünk naponta, s végtelen azon kijelentések száma, amelyek nem hagyják el szánkat. Tehát, tulajdonképpen egy ’nem kijelentésből’ indulunk ki, valaminek a hiányából következtetünk, s tulajdonítunk értelmet valami nem létezőnek.
Az egyértelmű, hogy bizonyos kérdésekben nem vagyunk egy véleményen, és nem csak a papi nőtlenségre gondolok, de ellehetetlenülne az élet, ha csak olyanokkal találkozhatnánk, akikkel mindenben egyetértünk.
Lehetséges olyan diplomáciai megközelítés, amely szerint külön kultúrája és jelentése van annak, amiről nem beszélünk. A nagy hagyományú tapintat és óvatosság nem tévesztendő össze napjaink politikai korrektség (PC) gyakorlatával, és lázadnak is ellene az illiberálisok, mondván, hogy akadályozza az őszinteséget, meg a nyílt beszéd elkendőzésére szolgál a libernyákok eszköztárában. Meg ők akarnának szabályokat ránk erőltetni.
És egyébként is az ellenségeim kezdték ennek a témának a fölhabosítását. Leginkább az a kolléga, aki Foximaxin (Marxizmus-Leninizmus Főiskola) szerezte a felsőfokú végzettségét.
Mintha tudatosan arra játszanának, hogy a pápa ellen hangoljanak engem. Semmi bajom az öreggel, elférünk ezen a nagy világon akárha soha nem is találkozunk, de ezzel a nem akar velem találkozni szöveggel valamibe beletrafáltak. Bizonyára van sokmillió ember, akivel én sem akarok találkozni. Nincs közös nyelv, közös érdeklődés, közös ügy. Nem az akarat hiányzik, de bele lehet magyarázni.
Én amondó vagyok a kialakult helyzetben, hogy tisztázzuk a környülállásokat: ha tényleg nem akar velem találkozni a pápa, akkor álljon ide elém, és mondja a szemembe!