Mind a legális, mind az illegális bevándorlás keretszámait csökkentik a parlament elé kerülő új szabályok, de az Egyesült Királyság nemzetközi jogi kötelezettségei nem sérülnek.

Builder

Hetek óta a bevándorlással kapcsolatos találgatások tartják lázban a brit közvéleményt és kötik le a politikusok idejét, de a hétvégére összeállt az a törvényhozási terv, amely a legális és illegális migrációt egyaránt szabályozza, és már a következő napokban a parlament elé kerül. Ahogy erről lapunk is többször beszámolt, az intézkedések felgyorsítását a nemrég nyilvánosságra került statisztikák indokolták, amelyek szerint az elmúlt két évben több mint 1,3 millió külföldi érkezett munkavállalási céllal a szigetországba. A kivándoroltak levonásával a 2022-es nettó népességgyarapodás 745 ezer volt, ami a háromszorosa a 2019-es választásra készült konzervatív pártprogram ígéretének.

A bevándorlás korlátozása égetően fontos Rishi Sunak és a Konzervatívok jövője szempontjából. A kormányfő ugyanakkor komoly kockázatot vállal a migráció újfajta kezelésével. Ami a legális bevándorlást illeti, a vártnál is jobban, évi 38 ezer 700 fontra (17,2 millió forint) emelik a munkavállalási vízumhoz szükséges fizetésajánlat alsó határát. Ez rendkívül magas bérezést jelent, lényegében megfelel az angliai és walesi átlagnak.

Mostantól nekik együttesen szintén 38 ezer 700 fontos fizetést kell tudniuk felmutatniuk. Diákok és a szociális ellátásban elhelyezkedők nem hozhatnak be a jövőben hozzátartozókat. Megszűnik a lehetőség, hogy a hiányszakmákba 20 százalékkal alacsonyabb fizetéssel is szerződtetni lehessen külföldi munkaerőt. Az eddigi általános lista helyére, amelybe többek között az informatika és az asztalos munka is tartozott, egy sokkal szűkebb keret lép, azon belül pedig minden foglalkozásra külön megszabott minimum fizetési határt szabnak meg.

Az egészségügy és szociális gondozás változatlanul prioritást élvez, bár az utóbbiban érdekeltek kizárólag az állami felügyelet alá tartozó idősotthonokban helyezkedhetnek el. A diákokat sújtja, hogy végzésük után csak két évig maradhatnak a szigetországban, ha addig nem találtak maguknak munkát. Mindezek a restrikciók – remények szerint – együttesen évi 300 ezer fővel csökkentik majd a nettó bevándorlást. Egyben megszűnne az a helyzet, amelyben az alulfizetett külföldi munkaerő elszívja az állásokat a brit dolgozóktól.

Ami pedig az illegális, a döntően a La Manche-csatornán kishajókon érkező menekülteket illeti, kitoloncolásukról és ügyük érdemi elbírálásának folyamatáról James Cleverly belügyminiszter a hét elején új megállapodást kötött a ruandai kormánnyal. Ő a harmadik brit belügyminiszter, aki Kigaliban egyezkedett, miközben még egyetlen repülőgép sem szállt fel deportálásra kijelölt migránsokkal. Rishi Sunak feltett szándéka, hogy „vízhatlanná”, megtámadhatatlanná tegye a rendszert a hazai és nemzetközi bíróságok számára. Az Egyesült Királyság máris 140 millió fontot ígért oda Ruandának, de ez az összeg jelentősen növekedni fog. A menekültstátuszért folyamodóknak ingyenes jogsegélyszolgálat jár majd, ügyük pozitív elbírálása után pedig öt évig támogatásban részesülnek. Létrejön egy új fellebbviteli testület is Kigaliban, amelynek élén egy ruandai és egy a Nemzetközösség egy másik országából érkezett tisztviselő áll majd.

Utóbbi, Suella Braverman volt belügyminiszterrel az élen a menekültügyi kérdések terén kiszállna az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. A kormányfő a törvényjavaslatot elég szigorúnak reméli a jobboldal féken tartására, ugyanakkor elég liberálisnak ahhoz, hogy a Ruandába induló repülők jogi intervenciók nélkül törvényesen felszállhassanak. Biztosítani igyekszik az egyezményben rögzített kötelezettségek betartását azért is, nehogy Oroszországgal és Fehéroroszországgal hasonlíthassa össze az Egyesült Királyságot a konvenciót 1950-ben létrehozó Európa Tanács.

Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. december 6-án.