Hofher József a Szemléleken írta meg, hogy az elképzelés csak tovább mélyíti a társadalmi feszültségeket és az ellentéteket a különböző gondolkodású magyar állampolgárok között.
Mint katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül állok a bejelentés előtt, hogy a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ – mint a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával működő közhasznú szervezet – egy keresztet kíván elhelyezni a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatán – szemlézte a 24.hu Hofher Józsefnek a Szemléleken közzétett tiltakozó levelét. A katolikus pap értékeli a „nemes szándékot és a buzgalmat” az ötletgazda részéről, de véleménye szerint az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között.
Mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént – fogalmaz a szerzetes, aki szerint a mai polgárok már elég fáradtak ahhoz, hogy újabb ellentétbe, megosztottságba keverjék őket.
Hofher József problématikusnak látja, hogy a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül döntöttek a kereszt kihelyezéséről egy olyan helyen, mely eddig kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. – Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét – érvelt a katolikus pap, hozzátéve, hogy sok református, evangélikus és zsidó barátja is értetlenül nézi az eseményeket.
Keresztet állítanak a Gellért-hegyi Szabadság-szobor oldalára – Előreláthatólag 2026-ra fognak végezni az összes munkával.
A hét elején lapunk is beszámolt arról a tervről, hogy a Citadella immár 20 milliárd forintra duzzasztott állami megújításának részeként felújítandó Szabadság-szobor talapzatára elhelyeznek egy keresztet, „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát”. Az ügy valóban eldurvuló vitát váltott ki, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a keresztény hitet elismerve kikelt a „politikai kereszténység” ellen. – A politikai kereszténység a keresztény hit hatalmi aprópénzre váltása, melynek éppen úgy nincs köze a jézusi hagyományokhoz, mint a modern polgári államhoz – írta az egykori miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc: Nem a hittel, hanem a politikai kereszténységgel van a baj – A korábbi miniszterelnök szerint Magyarország világias ország, az emberek életük fő…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. augusztus 17-én.
