Az oroszbarát KILLNET csoport vállalta magára a romániai közintézmények és pénzügyi intézmények honlapjai elleni reggeli kibertámadást, közölte péntek délben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A hírszerzés kiberközpontjának vizsgálata egyértelműen igazolta, hogy a támadáshoz Románián kívüli hálózati eszközöket használtak. A terheléses, úgynevezett DDoS támadásokra specializálódott hekkercsoport igen aktív, csak ebben a hónapban már az Egyesült Államok, Észtország, Lengyelország, Csehország intézményei, de a NATO honlapjait is megcélozta.
A román kormányzati portál és a védelmi minisztérium weboldala több órára leállt. Vasile Dancu védelmi miniszter jelezte, hogy a tárca honlapját csupán „szimbolikus támadás” érte, amely nem érintette az adatbázisokat vagy a parancsnoki és irányítási rendszert.
Maga az orosz gyökerű kibertámadás Románia számára sem jelent újdonságot, a bukaresti parlamentben már februárban elhangzott egy jelentés arról, hogy már tavaly novembertől, az orosz–ukrán feszültség fokozódásával egyidejűleg „kisebb léptékű” kibertámadások érték a román állam intézményeit és az ország kritikus infrastruktúráját, amelyeket azonban a hírszerző szolgálatnak sikerült elhárítania. A pszichológiai hadviselés részének tűnik, hogy a kibertámadás egy, utólag hamisnak bizonyuló bombariadóval együtt érkezett. Reggel 6 órakor a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtér Münchenbe induló, épp felszállni készülő járatát törölni kellett.
A mostani kibertámadás nem súlyosabb, mint az előzőek, hanem a főképp az utóbbi napokban kialakult kontextus miatt. Amint Vasile Dancu védelmi miniszter is hangsúlyozta pénteken, a szomszédos Moldova Köztársaság oroszbarát szakadár területén több provokáció történt, és vélhetően további hasonló kihívásokkal kell szembenéznie Romániának. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a helyzetet ellenőrzés alatt tartják.
Románia számára azonban egyre közelebb kerül az orosz veszély és egyre több a kihívás. Ha az orosz katonai tervek megvalósulnak, akkor a dél-ukrajnai régió, Odessza és környéke elfoglalásával a hármas – ukrán-román-moldváv – határhoz ér el az orosz haderő, amely mint korábban kiderült, nem is szándékozik megállni itt, hanem a Bukarestben „másik román országnak”, testvérországnak tartott Moldova Köztársaság orosz szakadárok uralta Dnyeszteren túli régiójába, Transznisztriába is bevonulna. Moszkva, akárcsak Kijev, számol azzal, hogy Románia Moldova esetleges megszállását aligha vehetné tudomásul anélkül, hogy valamit lépjen. Vlagyimir Putyin a transznisztriai feszültségek fokozódása után, szerdán fenyegette meg a világot azonnali súlyos, villámgyors válaszcsapással, ha külső ország próbálna beavatkozni a háborúba.
Egy nap múlva az Egységes Oroszország kormánypárt szócsöve, a Pravda online verziója publikált egy listát arról, mely országokat kellene megtámadni Kalibr-cirkálórakétákkal, amiért azok a „náci kijevi rezsimet” támogatják. Ezek között kiemelten, első körben megtámadásra ajánlottként szerepelt Románia. A cikk indoklása szerint azért, mert szerintük Transznisztria megtámadására készülnek, hogy Moldáviát segítsék. Románia, NATO tagországként nyilván nem készül egyetlen állam megtámadására sem, és nem hoz saját hatáskörben ilyen jellegű döntéseket, de a transznisztriai-moldáviai provokációk sokasodása komoly gondot jelent mind Bukarest, mind a NATO számára.
A pénteki orosz kibertámadás időzítése talán nem független attól sem, hogy épp ma indult el a romániai konstancai kikötőből az első, ukrajnai búzával megrakott teherhajó. Mint ismert, Ukrajna a világ negyedik legnagyobb búza exportőre, az orosz invázió kezdete óta a saját fekete-tengeri kikötőin keresztül nem tud áruszállítást folytatni, ehhez Románia ajánlotta fel saját kikötőit. A gabona vasúton érkezett Romániába, a napokban azonban egy keddi és egy szerdai támadásban az orosz légierő két rakétacsapást hajtott végre, és megrongált egy stratégiai hidat Odessza régiójában, megszakítva a közvetlen vasúti összeköttetést Romániával. Szárazföldön Moldova felől szállíthat gabonát Ukrajna a román kikötőbe, amit az ottani mélyülő feszültség nehezít.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. április 29-én.
