1.
Szent Péter vár az új lakókra. Bekíséri őket.
Brezsnyev megáll a fényes trónus előtt: – Ismersz engem, fiam? – Ismerlek, te vagy az Isten. – Jól van, gyere, ülj a bal oldalamra!
Kádárnak is felteszi a kérdést az Úr: – Ismersz engem, fiam? – Ismerlek, te vagy az Isten. – Jól van, ülj a jobb oldalamra!
Végül Ceausescu jön, neki is felteszi a kérdést az Úr: – Ismersz engem, fiam? – Ismerlek, csak azt nem tudom, miért ülsz az én helyemen?!
2.
Egy nő a születésnapján elkölt egy csomó pénzt ránctalanításra, kozmetikára, frizurára, ruhára és amikor úgy érzi, hogy a lehető legjobbat kihozta magából, elindul a városban. Először az újságosnál vásárol, majd fizetéskor megkérdezi:
– Mit gondol, hány éves vagyok?
– Harmincnégy.
– Ötven! – mondja, és önelégülten távozik.
A McDonalds-ban is fizetéskor megkérdezi:
– Mit gondol, hány éves vagyok?
– Harmincegy.
– Pontosan ötven vagyok!
Szinte a fellegekben jár, amikor a buszmegállóban meglát egy öregurat.
– Mit gondol uram, hány éves vagyok?
– Nézze asszonyom, én már hetven is elmúltam, nem túl jó a látásom, de van egy biztos módszerem, amivel pontosan meg tudom határozni a korát. Ha megengedi, hogy benyúljak a melltartója alá…
Erre nem számított a nő, de mit tesz a kíváncsiság, beleegyezik. Félrevonulnak, az öregúr szép finoman becsúsztatja a kezét, körbejártatja, megtapogatja, s amikor a nő már kezd türelmetlen lenni, azt mondja:
– Asszonyom, maga kereken ötven éves.
– Hihetetlen, honnan tudja ilyen pontosan?
– A McDonalds-ban maga mögött álltam a sorban.
3.
– Kapitány, messze van a föld? Eléggé háborog a tenger.
– Nincs, egy kilométer.
– Melyik irányban?
– Lefelé.
+
”Egy hete nem viselek fülbevalót, s már összeforrt a lyuk… Kezdek aggódni.”
