1
Az öreg orosz volt frontharcos katona elvtársnőnek egy kívánsága van: temessék őt is a Kreml falába. Unokájának könyörög:
– Szerjozsám, unokám, nagyon öreg vagyok már, tudod mennyit tettem érted meg a családodért… kérlek…
Az unoka sopánkodni kezd: – Mámocska, mámocska, nagyon nagy kérés ez. Tudja, kik vannak ott: továris Zsukov, Brezsnyev, Csernyenko… nem fog az menni…
– Nincs más óhajom, emlékszel, szereztem nektek lakást, a lányotokat bejuttattam az egyetemre… és soha semmit nem kértem cserébe.
– De hát ha nem lehet…
– Próbáld meg, nagy ember vagy, próbáld meg!
– Megpróbálom – sóhajt fel Szerjozsa, inkább hogy lerázza a vénasszonyt.
Aztán két nap múlva cseng a telefon, Mámocska felveszi, Szerjozsa van a vonal másik végén:
– Nagyon jó hírem van, Mámocska, nagyon jó hírem. Ne kérdezze, hogyan és mibe került, de elintéztem. Készüljön, holnap temetik!
2
Csontrészegen beül egy alak az Oktogonnál a taxiba.
– Vigyen az Oktogonhoz!
– Uram, az Oktogonnál vagyunk!
– Rendben, itt van egy ötezres, de máskor ne hajtson ilyen gyorsan.
3
– Pincér, van teknősbékalevesük?
– Evett ön már ilyet?
– Nem, de nagyon szeretnék.
– Akkor van.
+
„Hiszek a radikális lélekvándorlásban, hiszen előző életemben vibrátor voltam.”
