Bájos, ugyanakkor borzongató levél egy volt évfolyamtárstól, aki Marokkóban is tanárkodott, nem csak Nagyváradon. (És járt a Szaharában…)
Kedves barátaim!
Bizonyára ti sem bírjátok a ránk zúdult nagy meleget!
Mi sem, de azon kesergünk, hogy 1974-76-ban rengeteget szenvedtünk Marokkóban, mert Tetouanban, a mi városunkban a hőmérséklet már tavasszal 35 fok felett volt, de a Szaharában kifogtuk a 43-45 fokot is (fejenként napi 10 liter vizet ittunk meg), most pedig…
Hetek-hónapok óta figyelem a hozzám közel álló három város (Nagyvárad, Tetouan, Zagora – a Szahara bejáratánál) hőmérsékletét: Zagorát nem tudtuk „legyőzni”, de a váradi hőmérsékletek idén általában 6-10 fokkal voltak és maradtak a tetouani hőmérsékletek felett.
Csatolok három képet (a Wheather Yahoo-rol származnak) a mai állapotokról.
Bartos Istvan, XI. C, 1959


