Jelentős fejlesztéseket tervez az észak-atlanti szövetség, amelynek holnap kezdődik a csúcstalálkozója Madridban. A Donbászban Liszicsanszk is eleshet.
A NATO több mint 300 000 főre kívánja növelni gyorsreagálású erőinek létszámát. Ezt Jens Stoltenberg főtitkár jelentette be hétfőn, egy nappal a 30 tagállam Madridban kezdődő és csütörtökig tartó csúcstalálkozója előtt. Az észak-atlanti szövetség gyorsreagálású erőit (NRF) eddig mintegy 40 000 katona erősítette, vagyis igen jelentős változásról van szó.
Az NRF tervezett átszervezése a szövetség egész területére vonatkozó új haderőmodell része. A tervezet több, magas készültségű erő létrehozását irányozza elő. Ezenkívül az egyes erőket meghatározott területekre kell beosztani. Így például a német katonák feladata a litván csapatok támogatása lenne egy esetleges orosz támadás esetén.
Ami a hadszíntéren történteket illeti, az ukrán hatóságok felszólították a polgári lakosságot, hagyják el a körülzárt Liszicsanszkot. Ez az utolsó jelentősebb, még ukrán kézen lévő város a Luhanszki régióban. „Nehéz a helyzet” – írta a régió kormányzója, Szerhij Hajdaj a Telegramon. Vélhetően csak idő kérdése a település oroszok általi elfoglalása különösen azután, hogy teljesen orosz kézre került a szomszédos, stratégiai szempontból fontos Szeverodonyeck városa.
Az oroszok szerint még mintegy 500 civil tartózkodik a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben. Nem tudják elhagyni a gyárat, mert az odavezető utak egy része alá van aknázva – mondta az orosz állami televízióban a luhanszki szakadárok moszkvai képviselője, Rodion Mirocsnik. Egyes hírek szerint a hétvégén 450 embert szállítottak el a gyár légvédelmi óvóhelyeiről. Szombaton az evakuáltak számát jóval magasabbnak mondták, akkor 800 polgári személyről tettek említést.
Az amerikai kormány egy fejlett föld-levegő rakétavédelmi rendszert küldene Ukrajnának. A CNN úgy tudja, Washington a héten jelenti be, hogy a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon védelmi cégektől megvásárolta a Namans nevű rendszert Ukrajna számára. A kijevi kormány azért kérte ezt a fegyvert, mert az több mint 160 kilométerre lévő célpontokat is képes eltalálni.
Feszültebb a helyzet az orosz kalinyingrádi enklávéban. Gondot jelent a helyiek számára, hogy egyre kevesebb élelmiszer érkezik Lengyelországon és Litvánián keresztül. Több kilométeres kamionsor alakult ki a litván-orosz határon, mert Vilnius már nem engedi át az árukat. A vonatközlekedés is szünetel. Az egyetlen járható út az lenne, hogy hajón szállítsák az élelmiszert Szentpétervárról, de ez drágább és hosszabb ideig tart.
Fizetnek az oroszok, vagy mégsem?
Az orosz kormány tagadja, hogy több mint egy évszázad óta először nem teljesítené külföldi adósságát. Dmitrij Peszkov, az elnöki hivatal szóvivője elmondta, Moszkva teljesítette a májusban esedékes kötvénykifizetéseket. Az, hogy az Euroclear elszámolóház az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt blokkolta őket, „nem a mi problémánk” – közölte. Mint a Reuters jelentette, a türelmi idő lejárta után több tajvani befektető továbbra sem kapta meg az orosz államkötvényeik kamatát, vagyis Moszkva hivatalosan is fizetésképtelenséggel nézhet szembe. Kevés jele van annak, hogy a befektetők megkapják a pénzüket. Ami Oroszország rövid távú új hitelfelvételét illeti, egy formális nemteljesítés szimbolikus jelentőségű lenne, mivel Moszkva amúgy sem tud nemzetközi hiteleket felvenni, és gazdag olaj- és gázbevételeinek köszönhetően nincs is rá szüksége.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. június 27-én.
