Elindult, majd gyorsan „problémába ütközött” küldetés – a Transtelex cikke.
Telex
Magyar idő szerint hétfőn reggel sikerrel rajtolt el a Peregrine–1 misszió, a leszállóegységet biztosító Astrobotic Technology tájékoztatása szerint azonban több sikeresen vett akadály után kisebb anomália ütötte fel a fejét, az egységnek nem sikerült stabilan beállnia a Nap felé, így nem volt garantálva az energiaellátása. Ezt egy improvizált manőverrel sikerült orvosolni, azonban a hajtómű a jelek szerint olyan mértékben ereszti az üzemanyagot, hogy a leszállóegység valószínűleg nem fog tudni landolni a Holdon.
A cég közleménye szerint a leszállóegység a rakétáról való leválás után elkezdett kommunikálni a NASA Deep Space Networkkel, a leszállóegység pedig a terveknek megfelelően teljesen működőképes állapotba került. Ezután észlelték a hibát, amiről eleinte csak annyit lehetett tudni, hogy megakadályozta, hogy a leszállóegység a Nap felé forduljon.
Ahogy az az itt nyilvánosan elérhető kézikönyvben is szerepel, a pályára állás után a napelemnek minél előbb a Nap felé kell fordulnia, a megfelelő energiaellátást ugyanis csak így lehet biztosítani a küldetésnek azokban a szakaszaiban, amikor az egység a Hold árnyékában van, vagy amikor finomabb manőverekre van szükség.
A legfontosabb ilyen szakasz természetesen a Holdon való landolás lett volna, hiszen nyilvánvalóan itt van szükség a legtöbb finom manőverre és intenzívebb égetésre, hogy a leszállóegység ne sérüljön meg. Éppen emiatt volt különösen aggasztó, amikor az Astrobotic később azt közölte, hogy valószínűleg a hajtóművel lehet gond, és az sem segített, hogy a leszállóegység energiaellátása eközben vészesen csökkent.
Utóbbi problémát sikerült megoldani a rögtönzött akcióval, amit egy előre tervezett kapcsolatvesztés előtt hoztak össze, de a kapcsolat helyreállása után egyértelművé vált, hogy a hajtóművel van probléma, nem sokkal később pedig az is, hogy emiatt kritikus mennyiségű üzemanyag távozott a rendszerből.
Az Astrobotic az utolsó frissítésében azt írta, hogy még dolgoznak azon, hogy stabilizálják a rendszert, de ebben a helyzetben már a tudományt és a begyűjthető adatok maximalizálását helyezték előtérbe. Azt is hozzátették, hogy jelenleg gondolkoznak azon, hogy milyen alternatív célokra tudnák felhasználni a leszállóegységet, amivel ugyan konkrétan nem írták le, de elég erősen utaltak arra, hogy a Peregrine–1 nem fog leszállni a Holdra.
A Peregrine–1 misszióval ember ugyan nem ment volna a Holdra, de így is kifejezetten fontosnak ígérkezett, hiszen az Egyesült Államok ötven évvel az Apollo–17 sikeres küldetése után próbált meg újra a Holdon landolni. Arról, hogy pontosan mi ez a küldetés, és hogy a kutatáshoz szükséges műszerek mellett miért vannak ott például a Star Trek-sorozat egykori szereplőinek hamvai és egy magyar időkapszula is a fedélzeten, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Képek: u7szerk.
