Meglepően rossz lett a második negyedéves GDP-adat, majd váratlanul távozott a KSH-ból a Nemzeti számlák főosztályának vezetője, aki huszonhat éve számolta ezt. Az érintett valamiért nem nyilatkozik, és elsőre a KSH sem akart válaszolni a kérdésekre, majd tagadták, hogy összefüggés lenne a két esemény között. Korábban – egyebek mellett – konkrét példákon keresztül mutattuk be a Szabad Európán, hogy milyen görcsös elvárás lett a KSH-nál az utóbbi időben a valóság pozitívabb üzenetekbe csomagolása.
Már korábban kiderült, hogy pocsék lett a második negyedéves magyar GDP-adat: a kormányzati politikusok kis növekedésre számítottak, ehelyett további visszaesést jelentett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előző negyedévhez képest, éves szinten a magyar GDP 2,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez azt is jelenti, hogy már egy éve folyamatosan recesszióban van az ország a GDP alapján.
Orbán Viktor az ellenkezőjére számított
A miniszterelnöknek ezután el kellett engednie az idei másfél százalékos GDP-növekedésről szőtt terveit. Leegyszerűsítve arra módosította augusztusban, hogy már a nulla közeli eredmény („pozitív nulla”) az új céljuk.
A 24.hu viszont azt vette észre, hogy ezután a KSH-nál lecserélték a GDP-számításokat végző Nemzeti számlák főosztály vezetőjét. Emellett olyan információk is eljutottak hozzájuk, hogy a korábbi főosztályvezető távozása összefügg a vártnál rosszabb makrogazdasági adatokkal, és állítólag más statisztikusoknak is menniük kellett a nemzeti számlák közeléből.
A témához kapcsolódik: Kínában a romlanak a munkanélküliségi adatok, úgyhogy inkább kevesebb adatot közöl az állam erről
A lap elérte a posztjáról távozó főosztályvezetőt, de ő semmit nem kívánt mondani, viszont leírásuk szerint a szervezeten belül
olyan hírek érkeztek „felülről”, hogy a KSH „nem segíti a kormány munkáját”, miután nem lett elég jó a GDP-adat.
A cikk megemlíti, hogy az egykori vezető huszonhét éve számolta a GDP-t. Korábbi munkatársai szerint megszállottan szerette a munkáját, szorgalmas, tisztességes embernek írták le, aki végigjárta a főosztályon az összes szakmai lépcsőfokot. Volt kollégái egybehangzóan felkészült, régi vágású szakembernek jellemezték, akitől távol állt a politika.
A KSH-t is megkérdezte a lap. A szervezet először nem kívánt válaszolni a konkrét kérdésekre, csak valami másra. Ezért még egyszer megkérték őket, hogy válaszoljanak a kérdésekre, mire közölték, hogy „természetesen nincs összefüggés az érintett főosztályvezető hivataltól való távozása és a 2023. II. negyedéves bruttóhazaitermék- (GDP) adatok alakulása között”.
Arra viszont ezután sem kívántak válaszolni, hogy a KSH elnöke valóban egyeztetett-e a miniszterelnökkel vagy a gazdaságfejlesztési miniszterrel a negatív GDP-adatról, kapott-e ezért fejmosást a KSH vezetése, vagy hogy kiderült-e esetleg valami számítási vagy más hiba a GDP-adatban.
Tudjunk örülni az eredményeknek, elvtársak!
Nemrég részletesen írtunk arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban elvárás lett a pozitív számok, mondatok keresgélése a sokszor kiábrándító valóság adatai mellé.
A szakmai helyett politikai-kommunikációs elvárások miatt is távoznak sokan az intézményből. Pláne, amióta kinevezték kommunikációért felelős elnökhelyettesnek a közvetlenül Rogán Antal minisztériumából érkező Ádám Dénest. Pontosabban először csak elnöki tanácsadó lett, majd idén nyártól kommunikációs elnökhelyettes.
A rossz hírek kozmetikázásánál jelenleg nem konkrét adathamisításra érdemes gondolni, hanem olyan hangulatjavító betoldásokra, mint például hogy „A magas bázishoz képest kevesebb beruházás történt” negativisztikus szikárságát egy plusztagmondattal sikeresen relativizálták: „A magas bázishoz képest kevesebb beruházás történt, de a feldolgozóipari fejlesztések tovább bővültek.”
Vagy a „hazai energiaigény (…) 15 százalékkal visszaesett” tájékoztatás átalakult ezzé: „a hazai, takarékosabb energiaigény (…) 15 százalékkal csökkent”.
A meglehetősen megkésve, augusztus végén megjelent, 2023 első negyedévéről szóló összefoglaló eredeti címe ez volt: Magyarország, 2023. I. negyedév – Recesszióban a gazdaság. De végül ez lett: Magyarország, 2023. I. negyedév – Tetőzött az infláció. További részletek és példák alább.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Minden negatív üzenet mellé egy pozitívat! – Rövid pórázon a statisztikai hivatal
Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
