Oroszország légvédelmi rakétákat és nehéztüzérséget telepít, Ukrajna amerikai fegyvereket kap. Már csak a tábori kórházak hiányoznak.
Vlagyimir Putyinnak a 90-es évek elején feketén fuvarozó taxisként kellett kiegészítenie fizetését. A nagyvilág előtt eddig ismeretlen tény egy Moszkvában frissen bemutatott dokumentumfilmből derül ki, amely a mára vonatkozóan is tartalmaz releváns részleteket. Az orosz elnök szerint 30 évvel ezelőtt a Szovjetunióval voltaképpen a történelmi Oroszország esett szét, s a Nyugat a maradéknak is ezt a sorsot szánja. Vagyis Ukrajna (továbbá talán Grúzia és Belarusz is) valójában „a történelmi Oroszország” része, s az oroszokat, mint már annyiszor, ismét nyugati agresszió fenyegeti. Nem véletlenül beszélt a Nobel-békedíjat a múlt héten Oslóban átvevő Szergej Muratov arról, hogy Oroszországban a legmagasabb körök készítik elő az új háborút. A súlyos szavakhoz méltók az utóbbi napok történései is. Oroszország az ukránok és a nyugati hírszerzések szerint BUK típusú légvédelmi rakétákat és nehéztüzérséget vonultat fel a határ közelében. A BUK M-1 megjelenése különösen aggasztó: ilyen rakétával lőtték le 2014-ben a malajziai légitársaság egyik utasszállítóját, 298 ember halálát okozva. A szállítóeszközök egy részén lefestették az azonosító számot – az oroszok korábban is így próbálták leplezni, honnan kerültek fegyverek a kelet-ukrajnai szeparatistákhoz. A légvédelmi eszközök, a nehéztüzérség, a harckocsik és immár 120 ezer katona összevonása nyugati katonai szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy az oroszok minden előkészületet megtesznek egy a jövő év elején indítható agresszióra. Már csak a tábori kórházak telepítése és az utánpótlási vonalak védelmének megszervezése van hátra – jóllehet az továbbra sem világos, hogy Putyin már eldöntötte volna a támadást. Ha igen, akkor több mint háromnegyed évszázada ez lesz a legnagyobb katonai konfliktus Európában. Az ukrán haderő ugyanis harcedzett, a Krím orosz megszállása, Donyeck és Luganszk elszakítása óta az USA több mint két és fél milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott, ebből csak idén 450 milliót. Különösen fontos a Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták megjelenése, s hamarosan aknavetők elleni radarok is érkeznek. A múlt héten 60 millió dollár értékben könnyű fegyvereket és lőszert szállítottak, s Ukrajnában van a floridai Nemzeti Gárda 150 tagja is, hogy segítse a helyi katonák kiképzését. Rajtuk kívül ismeretlen számú amerikai kommandós is Ukrajnában tartózkodik, ők Washington szerint az ukrán különleges erők felkészítésében működnek közre. A legfejlettebb országokat tömörítő G7 hétvégi liverpooli konferenciája ismét a lehető legsúlyosabb, bár nem részletezett következményekkel fenyegette meg Oroszországot, ha megtámadná Ukrajnát. A feltételezések szerint egyebek mellett kizárnák Moszkvát a nemzetközi pénzügyi rendszerekből, ami lehetetlenné tenné külső adósságának finanszírozását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint, ha Oroszország kiterjeszthetné befolyási övezetét Ukrajnára, azzal összeomlana a nemzetközi stabilitás egész, a háborúk megelőzését szolgáló rendszere.
Budapest, 1994
A magyar kormánynak jó oka lenne megszólalni a háborús készülődés láttán. Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 1994-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által Budapesten tető alá hozott jegyzőkönyvben vállalt garanciát Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán területi épségének sérthetetlenségére, amiért azok lemondtak a szovjet időkből náluk maradt atomfegyverekről.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2021. december 13-án.
