Hiába keresgélek az izmus-családok között, egyenesági rokonait nem tudom felfedezni. Különben is a magányos fajta apostolok közé tartozik, azok közé, kik szentül hiszik, érdemes egy életen át faragni azt az egyetlen téglát, amelytől teljesebbé válik az Ember építménye.
Olyan, mint az az űrha|ós, aki kisinas kora óta, konok tanulással, szakadatlan munkával készül a csillagok közé. Mert tudja, csak úgy szakadhat el a Földtől, ha az alapvetőtől a legapróbb részletekig, az összes elméleti és technikaiismereteket elsajátította.
Fáradhatatlan kísérletező. Fanatikus rajzoló, aki ha a napi rendszeres munkába belefárad – kikapcsolódásként, pihenésül – játékos, könnyed mozdulattal még „feldob” valamit a papírra, csak úgy, a maga gyönyörűségére.
Középiskolás kora óta így él, függetlenül attól, hogy közben Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen vagy Bukarestben dolgozik, tanul, illusztrál vagy éppen felvételizik.
Az általánosan emberi megfogalmazása érdekében, ha kell elkíséri Dantét a poklokra, vagy megbirkózik a képzőművész számára legnehezebbel, és az elvonatkoztatás érdekében megfeledkezik fölényes technikai tudásáról.
Kiemelt kép: A menet – olaj-vászon, 116 x 89 cm – művész tulajdona
