Nagy Zsolt: megszűnt számomra a világ és én is megszűntem a számára – ezzel a címmel foglalja össze a Transindex a volt miniszter megpróbáltatásait. Ezekről, de a jelenről is elbeszélgettek Nagy Zsolttal az Erdélyi Magyar Televízió hétfő esti Zebra c. adásában. Íme az összefoglaló – és a végén megtekinthető a beszélgetésről készült videófelvétel is.
Az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke és a Tăriceanu-kormány egykori hírközlési és informatikai minisztere börtönből való szabadulása óta először állt a kamerák és a nyilvánosság elé. Az ex-miniszter a múltjáról, az ellene folyó eljárásról, majd a börtönben töltött évekről is mesélt a közönség előtt. Ritka az ilyen alkalom, amikor (volt) magas rangú magyar politikusok ilyen őszintén mesélnek (magán)életükről és történetükről a sajtónak, erre külön rátesz a már szinte feledésbe merülő, egykor igen nagy drámának számító ügy, amelynek két év nyolc hónap és nyolc napig tartó szabadságvesztés lett a vége.
Bár a Nagy Zsolttal folytatott beszélgetés fő motívuma az újrakezdés volt, az interjúban egyértelművé tette, nem szándékozik újabb politikai pozíciót vállalni, és így cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek Porcsalmi Bálint lehetséges utódjaként emlegették (az RMDSZ ügyvezető elnöki pozícióját illetően).
Azt is elárulta: bár sokszor gondol rá, és érdekli a közélet, most más célokat tűzött ki magának, és a romániai társadalom amúgy sincs felkészülve arra, hogy börtönből szabaduló embert el tudjanak fogadni a közéleti porondon. Nagy Zsolt jelenleg üzletemberként dolgozik, egy bukaresti ingatlanbefektető cég hotelfejlesztéseiért felel. Tehát igyekszik szakmai szinten helytállni, és mint kifejtette: „csak tiszta lapokkal játszik”.
Nagy Zsolt azt is kifejtette, hogy a cégtulajdonossal éppen a börtönben találkozott, ahol nem tartottak különösebben szoros kapcsolatot, és ha sok mindenben nem is, de gazdasági kérdésekben egyetértettek a beszélgetéseik során. Ez a férfi aztán rögtön szabadulása után felkereste, hogy rábízza ezeknek a nagyszabású beruházásoknak a lebonyolítását. Bár a „maga ura akart lenni”, végül úgy döntött, ebben a szektorban kezdi újra és teljesíti ki életét, hiszen még a miniszteri kinevezése előtt is valamely gazdasági ágazatban, vállalkozóként képzelte el a jövőjét.
Nagy Zsolt még az interjú elején kifejtette ugyanis, hogy kilenc évig tevékenykedett az RMDSZ-ben mint fontos pozíciót betöltő háttérember, ezek után pedig valami újra vágyott. Csakhogy 2004-ben kormányra került az RMDSZ. „Egy temetésen voltam éppen, amikor felhívott Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke, hogy vállaljam a hírközlési és informatikai minisztérium vezetését” – kezdte a történetét. Bár sokat rágódott a döntésen, végül elvállalta, mert hanem élete végéig kísértette volna a „mi lett volna, ha”.
A minisztériumi munkára jó szívvel emlékszik vissza, ahogyan arra is, mennyire meg voltak illetődve munkatársai, mikor először találkozott velük, hiszen ők „akkor láttak először hús-vér magyar embert”. Mint kifejtette, a prioritásait már az első év alatt sikerült elérniük, és az akkor indított munka eredménye, hogy ez a minisztérium ma a román GDP körülbelül tíz százalékát termeli ki.
Aztán elkezdődtek a problémák: napra pontosan emlékszik rá, hogy 2006 novemberében volt az első furcsaság, amivel szembesülnie kellett, ekkor történt, hogy az egyik tanácsadójánál házkutatást végeztek, később kiderült, hogy őt is gyanúsítottként kezelik. 2007-ben felfüggesztették miniszteri tisztségéből. A vád szerint egy 2007-es kormányhatározat-tervezet aláírásával egy bukaresti telket az állam közvagyonából annak magánvagyonába helyezett volna át, ezáltal visszamenőlegesen hitelesítve a Román Posta 2005-ben történt társulását.
Az eljárás megindítása egy politikai játszma része is volt, ugyanis Traian Băsescu akkori elnök akkor adott erre lehetőséget, amikor az RMDSZ éppen nem akart az elnök pártjával szavazni.
2009-ben aztán egy második eljárást is indítottak ellene nemzetközi bűnözési csoport támogatásának vádjával, mindkét ügyben elítélték, majd összevonták az ítéletet, és öt év börtönbüntetésre ítélték, 2015-ben kellett börtönbe vonulnia. Nagy Zsolt elmesélte, hogy a hosszan tartó pereskedési huzavona alatt úgy érezte magát, mintha végig fallal állt volna szemben: az igazságszolgáltatás és a bírák olyan abszurd vádakkal illették, amelyek eredetére mai napig nem derült fény. Az ügyben mindvégig a lehallgatott telefonbeszélgetésekre hivatkoztak, amelyek sokszor ferdített módon voltak fordítva. Ezt tetőzte, hogy a védelem bizonyítékait és tanúit rendre elutasította a bíróság. „Építettek egy sínt, ezen pedig végigment a vonat.”
Szerinte az igazságszolgáltatás és a bírák egyértelműen a titkosszolgálat nyomása alatt álltak, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mennyire felpörgették az ügyét 2014-ben, majd az államfői választás előtt mindent lefagyasztottak, „mintha várták volna, hogy ki nyeri meg a választást” – mondta. „Végül Johannis nyert, és engem elítéltek, bár a kettő között nem bizonyítható a kapcsolat” – mondja.
A börtönben töltött időszak tanulságairól is beszélt: „sajnos nem tudjuk értékelni az olyan alapvető jogainkat, mint a szabadság. Ez pont olyan, mint a egészség: ha már nincs, akkor vesszük észre”. Ezen felül említést tesz arról a párhuzamos társadalomról is, amelyikről nem tudunk, akik számára nem adatik más lehetőség, csak a bűnözés. Különböző oktatási és felkarolási programok híján így nem is kellene csodálkoznunk azon, hogy miért ilyen óriási a visszaeső bűnözők aránya.
A teljes beszélgetés megtalálható az Erdélyi Magyar Televízió Youtube-csatornáján.