Jó érzékkel mutat rá Zelei Dávid a lap korábbi számában, hogy nem Maduro volt az első dél-amerikai elnök, akit az USA letartóztatott. De a panamai diktátor pontosan huszonhat évvel korábbi esete csupán a jéghegy csúcsa. Az USA csak az elmúlt században bizonyítottan legalább tizennégyszer lépett fel katonailag itteni szuverén ország ellen. Mexikóban Veracruzt szállta meg kétszer, Kubát háromszor, de a legemlékezetesebb katonai akciója, a disznó-öböli partraszállás kudarccal végződött. Nicaraguában a törvényesen megválasztott kormány ellen harcoló kontrákat Iránon keresztül támogatta, korábban húsz évig tartotta megszállás alatt. De megszállta Haitit, Panamát és a Dominikai Köztársaságot is. Ez utóbbiban később az Egyesült Államok katonái akadályozták meg egy baloldali kormány hivatalba lépését, ahogy Guatemalában, Hondurasban is. Chilében puccsot szerveztek Allende ellen, és Pinochet diktatúráját segítették hatalomra. Trump venezuelai akciója tehát nem példa nélküli, sem meglepő. Ami mégis elgondolkodtató, hogy mit követett el Maduro, amivel kiváltotta Washington haragját. Mert a kábítószer-kereskedelem ellen egyéb módon is fel lehet lépni, s emiatt más dél-amerikai elnököt nem vegzálnak. Itt jóval súlyosabb az elkövetett „bűn”.

A történet megértéséhez a dollárt kell megfigyelni. Ma az USA rendkívül olcsón tud eladósodni, mert a világ többségében amerikai állampapírt tartalékol. Ha ez megszűnne, a dollár árfolyama lényegesen gyengülne, az USA az importált termékekhez jóval drágábban jutna hozzá, a kamatok emelkednének, a hazai termelés lelassulna. Az ezredfordulón az országok devizatartalékának 71 százaléka még dollárban denominálódott, ma már csak 56 százaléka. A lecsúszás egyértelmű, de fékezi, hogy sok termék kereskedelme dollárban folyik a világpiacon, elsősorban az olajé. Tehát ha valamely ország hatalmas olajvagyonát nem dollárban értékesíti, hanem mondjuk Kínának jüanért, akkor ezzel rontja a dollár esélyeit. Ráadásul akkor az USA-nak rálátása és szankcionálási lehetősége sincsen. Na, ezt követte el folytatólagosan Maduro, és ezzel példát mutatott az USA-tól függetlenedni akaró latin-amerikai államoknak. Nem véletlen, hogy Trump első bejelentéseinek egyike az volt, hogy Venezuela csak az Egyesült Államokon keresztül adhat el olajat.

Megjelent az Élet és Tudomány LXX. évfolyama 3. számának Páratlan oldalán 2026. január 16-án.