Domboldal kapaszkodóján zsákot cipelő férfit mutat a kép. Súlyos alakja meggörnyed a teher alatt. Szinte földhöz szegezi a zsák súlya. Ahogy az alkonyati égbolt kékes sugarai letűznek rá, az ég kárpitjára rávetülő alakja sziluettben látszik, arca sejtető félárnyékban marad. Szokatlan „modelljét” a festő ragyogó színekkel megfestett őszi nagybányai tájba helyezi, hogy jelképpé magasított alakját még élesebb kontrasztba állítsa. Szimbólum ez a festmény. Az Ember létküzdelmének átlényegített képi kifejezője a Zsákhordó, aki – így olvassuk egy korabeli kritikában (1937) – „olyan őszinte súlyossággal halad a célja felé, mint maga az élet”.
A nagybányai múzeum Klein József-emlékkiállításának egyik képét mutattuk be a mintegy negyven festményt és grafikát felölelő kollekcióból. A festő egyik legszebb művét, a hazai expresszionizmus jelentős emlékét. Ki volt a tragikus sorsú festő?
Klein József a hazai avantgárd eredeti tehetségű művésze. Nagybányáról indult, de olyan hozzáállással, amely lehetetlenné tette, hogy a kolónia hagyományainak csendes, megbékélt és lojális tovább vivője legyen. Párizsban Foujita, Chagall, Picasso példája alakítja szemléletét. Mint az Ecole de Paris művészei, ő sem csatlakozott egészen egyik vagy másik irányzathoz, csak bizonyos vonásokat telt magáévá, hogy aztán egyéniségéhez igazítsa őket. A konstruktivistákhoz hasonlóan szerkesztett, erős színökonómiára alapozó dekoratív festészete az újdonság erejével hatott Nagybányán. (Félre nem ismerhetően Chagall hatására festett képe, a Bábu, virág az egyetemes művészet e klasszikus mesterének legkorábbi hazai hatását mutatja.)
A gazdasági világválság súlyos esztendeiben a baloldallal rokonszenvező festőből a kommunista mozgalom aktív részvevője lett, a lázadó fiatal nagybányai művészek mentora. Művészete olykor Derkovitsot idéző, expresszív nyomatékú.
Metszetekben és képekben a bányászsors, a munkásnyomor ellen tiltakozik. Nem a részletekben torzít, mint az expresszionizmus követői közül oly sokan, hanem az arányokat – természet és ember arányait – változtatja meg.
Öt évet élt Bukarestben (a harmincas évek közepén), s e korszakában munkaábrázolásai, munkástémái mellett freskószerű nagy képeinek sorozatával készült el. Olykor líraibbak már a képei, az akkoriban fellobbanó neoklasszicista kísérletek sem hagyják közömbösen.
Festészete a megújulást ösztönző törekvéseket erősítette, aminek Nagybányán akkoriban (a művésztelep két világháború közti korszakában) Ziffer Sándor, a Ferenczy testvérek, Eugen Pascu, Jándi Dávid a hívei.
Pályája tragikusan végződött: Klein József a fasiszta tömeggyilkosságok áldozata lett.
Megjelent A Hét IV. évfolyama 33. számában, 1973. augusztus 17-én.
