A szerény méretű, kevesek által ismert, látogatott templom Boromisza Tibor püspöksége idején épült (1913), Foerk Ernő tervezte, akinek jelentős szerepe volt többek között a szatmári püspöki kápolna kialakításában, a Szatmár megyei krasznabélteki, szaniszlói templomok átalakításában, kibővítésében is.
Az épület megvalósításában kiemelkedő szerepet játszott Kádár Ambrus kanonok, akinek meghatározó szerepe volt a szatmári Hildegárda/Szent János templom felépítésében is. Mozgalmas időszaka az építkezések, a városiasodás szempontjából ez Szatmárnémetinek, amely a falusias alföldi kisvárosból ezeben az években válik korszerű, mutatós megyeközponttá.
A templom épületét összekapcsolták az Irsik Ferenc által 1889-ben alapított árvaházzal. Az 1970-es árvíz során kívül-belül megrongálódott, a hetvenes években renoválták. A volt árvaház visszakapott szárnyrészében (jobb oldalon) jelenleg a Máltai Segélyszervezet Szatmárnémeti Fiókjának Ifjúsági Tagozata működik.
Az építkezések idején még nincs Sugárút, amely a későbbiekben a központtal, a főtérrel kötötte össze a városnak ezt a meglehetősen elszigetelt részét, bár a Kossuth-kert és a Princz testvérek gyára, valamint az új állomásépület ekkor már létezik. A templommal szemben elhelyezkedő Kossuth-kert/Grădina Romei Szatmárnémeti egyik közkedvelt szórakozóhelye volt már a 20. század elején.
A képeslap Irsik Ferencet, az általa alapított árvaházat, valamint a Szent József templom oltárát ábrázolja.
Szép, harmonikus, jó arányérzékkel kialakított a külseje ennek a kis templomnak, amely egy időben az árvaházzal együtt a szatmári kedvesnővérek gondozására volt bízva, és emiatt a lakosok, mint kis Zárda is emlegették és emlegetik a mai napig.
Homlokzatán neogótikus és neobarokk stílusjegyeket véltem felfedezni, de légyegében ez a templom eklektikus ugyanúgy, mint a szatmári egyházi- és világi épületek túlnyomó többsége
