Azt olvastam a Domus Históriában, hogy 1903-án elkészült „Szatmárnémeti legszebb, legragyogóbb Isten-háza”. Akkoriban már állt néhány szép templom a városban, többek között a Székesegyház, a Zárdatemplom, és állt a Kálvária-templom első épülete, amely már repedezett, megért az átépítésre. Ennek ellenére a krónikás ezt a templomot tartotta a legszebbnek és ezen egyáltalán nem lehet csodálkozni.
A templom és a kolostor megálmodója Hám János volt, de az ő püspöksége idején (1827-1857) csak a kolostorépület készülhetett el. A Gyöngyösről származó Hám Jánost a ferencesek nevelték, ő hozatta a ferencrendi szerzeteseket Szatmárra. Utóda Haas Mihály (1858-1866) felmondta a szerzetesekkel kötött szerződést és a városi szegényeket helyezte az épületbe. A ház védnökségét akkor Albrecht főherceg (Magyarország kormányzója) felesége, Hildegarda fogadta el. Innen a név, amelyet a szatmáriak máig folyamatosan használnak és közülük csak kevesen tudják a templom igazi nevét, amelyet János apostol tiszteletére szenteltek fel. Biró László püspök (1866-1872) kilakoltatta innen a szegényeket és tanítóképzőt rendezett be, illetve áthozta azt Nagykárolyból. Erre a célra használták az épületet dr. Schlauch Lőrinc püspöksége (1873-1887) idején is. Az épületen a felírás a következő: Kir. Kath. Tanítóképző.
A templomot Meszlényi Gyula püspök (1887-1905) idején kezdték el építeni, aki 1901-ben döntött erről. A püspök a feljegyzések szerint Ungba utazott, hogy megvásárolja a Sztáray grófok kastélyát nyaralónak, útja során meggondolta magát és úgy döntött, hogy vásárlás helyett templomot épít.
A korabeli feljegyzések arról tudósítanak, hogy az építkezés 1902 tavaszán kezdődött el azokon az alapokon, amelyeket Hám János emeltetett. A templom építése 61735 korona költségbe (egy kb. egy 300 holdas földbirtok ára) került, amelynek a felét Meszlényi Gyula, a másik felét Kádár Ambrus olvasókanonok fedezte. A jótevők között a krónikás megemlékezik még Lessenyey Ferencről és Szabó Istvánról is, az ő szerepük már nem annyira számottevő. A feljegyzések az állítják, hogy a templom neoromán stílusban épült, amit kapásból meg lehet cáfolni. Ez a megállapítás ugyanis így nem igaz. Neoromán stílusú a Kis Szent Teréz templom, a Hildegárda templom esetében beszélhetünk a historizmus egyik késői szülöttéről, amely homlokzatán neogótikus, neoromán sőt neoreneszánsz elemek is keverednek.
Amikor a Hildegárda épült, a historizmus kora már rég lejárt, de a nosztalgia visszahozta azokat az elemeket; falpilléreket, fogsordíszeket, ikerablakokat, lóhereívet stb. amelyeket gyakran használtak a stílusirányzat képviselői. . A templom építésével Kikeli Sándort.bízták meg. A két világháború közötti Hildegárda vakolata a középkori kváderköveket utánozta, ezek a legelső tatarozások után eltűntek. Tanulmányozták nemrég a szakemberek ezek felújításának lehetőségét is.
A bejárat feletti kis toronyfülkében őrizték befalazva a ferencesek könyvtárát a kommunizmus éveiben. A ferencesek rendjét 1951-ben számolták fel, a rend tagjait az állami hatóságok kényszerlakhelyekre szállították. A ferences könyvtárat 1990-ben szabadították ki. Az anyag, amely XVI. és XVII. századi könyvritkaságok tucatjait tartalmazza, a közelmúltban átkerült a püspöki palota régi könyveket őrző részlegébe. Ide gyűjtik az egyházmegyéből azokat a könyvritkaságokat, amelyek anyagának megőrzése, feldolgozása, fertőtlenítése, biztonsága a helyszínen nem megoldható.
A templom karcsú tornya már távolról uralja az azóta rég beépített, sőt zsúfolttá vált városrészt. Jellegzetes része ennek az épületnek a kolostor bejárata, tulajdonképpen ebben az épületrészben van jelenleg a plébániaépület, irodák, közösségi terem, konyha, lelkészi lakás stb.
Nagyon szép részlete a templomnak a bejárata, ennek lóhereíves kerete, féloszlopai azonnal felhívják magukra a figyelmet, ugyanakkor ízelítőt is adnak abból a csodából, amellyel a belépőt a templombelső fogadja.
A plébánia területén két kápolna is működik, a Szent Alajos kápolna, amely a fenti képen látható Szent Alajos konviktusban, internátusban található. ,A másik kápolna a Szatmári Irgalmas Nővérek Wolfenbüttel utcai rendházában van, ezt az itt lakó nővérek használják.
