Két jól ismert név a művésztelepről, Zifferhez hasonlóan ők sem kimondottan egyházi képeket készítettek, de mindkettőjüknek van festménye az egyházmegye tulajdonában. Ezek a nagybányai Szentháromság templom plébániaépületében tekinthetők meg.
Dolgozott itt a 20. század első évtizedeiben, harminchat éven keresztül (1900-1936) egy kiváló pap, Szőke Béla plébános úr, akinek jó kapcsolatai voltak a művésztelep tagjaival. Az ő felkérésére készítette el a templom szentélyének falfestményét, valamint a keresztút jeleneteit Kiss Károly, az ő arcképét festi meg Ziffer Sándor, és nagy valószínűséggel neki köszönhetően került Réti István, Balla Béla, Boldizsár István egy-egy festménye a plébánia tulajdonába.
Réti István (1872-1945)
Egyike volt a szabadiskola alapító mestereinek, Nagybányán született. A pesti mintarajziskolában tanult, majd Münchenbe ment, ahol ő adta az ötletet Hollósynak, hogy növendékeivel Nagybányára utazzon. Ez az ötlet és az ezt követő utazások nemcsak Nagybánya, hanem az egész Kárpátmedence művészetére kihatottak és hatnak mindmáig.
A kolónia tanára volt, de a budapesti művészeti akadémián is vállalt professzori állást, és pedagógiai tevékenysége miatt – amelyet Hollósyhoz hasonlóan meggyőződéssel gyakorolt – viszonylag keveset festett. Rektorként a nagybányai hagyományokat igyekezett tovább menteni budapesti növendékei körében.
A Szentháromság templom plébániaépületében egy kicsit sötét, de sejtelmes és különleges fényhatású képét őrzik: Az angyal megjelenik a bányászoknak. Szelíd misztikum, a hétköznapi csodák áhítata, titokzatos ragyogás árad erről a műről. Nem csoda, hogy szerepelt a 2004-es jubileumi tárlaton is, hiszen az egyházmegye kiemelkedő képzőművészeti értékei között tartjuk számon.
Boldizsár István (1897-1984)
Boldizsár István is a nagybányai szabadiskola tagja volt, képzett művész, aki Mikola Andrással több ízben rendezett kiállítást Szatmáron, Aradon stb.
Iványi Grünwald Béla, Réti István, Thorma János tanítványa volt, de Münchenben is tanult. A harmincas évek elejéig szoros kapcsolatban volt a festőteleppel, Nagybánya utáni korszaka inkább a Balaton-vidékhez kötődik.
A plébániaépületben van egy remek, kifejező, hangulatos nagybányai tájképe, amelyen részben egyik mestere, Réti István hatását is felfedezhetjük.
