Mi köti Petőfi Sándort Szatmárnémetihez, Szatmár megyéhez? Többek között az a közel negyven vers (fordítás, elbeszélő költemény), amelyet itt alkotott. A költő itt írta a Falu végén kurta kocsma, Levél Arany Jánoshoz, Csalogányok és pacsirták, Álmodtam szépet, gyönyörűt, Búcsú a nőtlenségtől, Kard és lánc című stb. verseit, itt fordította Heine Koronázás című versét, valamint itt írta a Szécsi Mária című elbeszélő költeményét is, hogy csak a legismertebbeket említsem. Nagyon sok szó esik különböző kiadványokban Petőfi Sándor irodalmi kapcsolatairól, hiszen Pap Endre és Riskó Ignác is írt verseket, szűkebb környezetük költőként ismerte őket. Kevesen tudnak Petőfi felesége, Szendrey Júlia irodalmi tevékénységéről, pedig volt ilyen. Verseket is írt és magyarra fordította Andersen meséit. Petőfi szatmári kapcsolatairól, itteni kötődéseiről jórészt irodalmárok, vagy az irodalomhoz közel álló személyek írtak.
A leírásokban, beszámolókban, visszaemlékezésekben alig esik szó Petőfi Sándor képzőművész barátainak szatmári kötődéseiről, tevékenységéről. Pedig gazdag téma ez is, e sorok írója több írást, cikket közölt erről a Szamos című kulturális hetilapban. Orlay Petrich Soma Petőfi rokona, barátja volt, ő az egyik legismertebb Petőfi arckép szerzője. Ő készítette a Szatmár megyei Mezőpetri római katolikus templomának az oltárképét, ez Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Mezey József festőművésszel Petőfi Sándor Bem József oldalán vett részt az erdélyi hadjáratban. A szabadságharc bukása után egyházmegyénk püspökétől, Hám Jánostól Mezey József ötven oltárkép elkészítésére kapott megrendelést, ezek egy részét sikerült azonosítani az egyházmegyei leltár alkalmával, mert sok már a határon túl található.
2006-ban a Szatmárnémeti Református Egyházközség gyülekezeti termében újra avatták a már elveszettnek hitt és felújított Petőfi-szobrot, ahogyan arról a Szatmári Hírportál is tudósított. Azóta Szatmárnémetinek két Petőfi-szobra is van.
Milyen Petőfi emlékeket, relikviákat láthat manapság a Szatmárra érkező? Itt található a püspöki palota kápolnájában az oltár, amely előtt Erdődön az esküvő zajlott. Ugyanitt, a lépcsőházban látható az a gyönyörű feszület (korpusz), amely annakidején az oltár felett függött, és amelyet manapság sándrai feszületként ismerünk, mert egy ideig a krasznasándorfalui templom szentélyének volt az ékessége. A korpuszról a püspökség három-négy példányban másolatot készíttetett, ezekből egy Krasznasándorfaluba, egy Erdődre, egy Kaplonyba, és a negyedik Batizra került.
Van Szatmáron emléktábla is, ezt a kilencvenes években helyezték el az Ormós-ház falára Petőfi látogatásainak az emlékére. Pap Endre házát, amely egykor az Eötvös (Cuza vodă) utcában állt, már sajnos csak a művészeti múzeum udvarán láthatjuk, hiszen lebontották és helyébe a fogászati rendelők modern épülete került. Szatmárnémeti mai lakosai ezt már csak fényképről ismerhetik, amelyen azt láthatja az érdeklődő, hogy az utcát régebben piaci kofák és vásárlók népesítették be. Az alakuló park a városközpontban (ez volt régen a Piac tér) ide szorította őket, a nagypiac csak a második világháború után került a mai helyére, a város régi, részben lebombázott zsidó negyedének a területére, a Maritilor Deportaţi utcára.
Az egykor Pap Endre házán álló emléktábla elhelyezéséről adatokat az 1907-es monográfiából ismerünk: „Pap Géza polgármesterségének első napjaiban (1902), május 25-én leplezte le a Kölcsey-kör a Petőfi márványemléktáblát a régi Pap Endre, ma Morvay János-házon, midőn Mátray Lajos megnyitója után Koroda Pál tartott díszbeszédet, dr. Fechtel János pedig átadta Morvay János háztulajdonosnak, a ki át is vette megőrzés végett az emléket.”
Mezei József 1846-ban egy kisméretű arcképet is készített Petőfiről az Ormós házban, ez Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában található, a ritka, természet utáni Petőfi ábrázolások egyike.