Matusinka Beáta 1985-ben született Aradon. Fiatal kora ellenére nagyon változatos, eseményekben gazdag életutat mondhat magának. Aradon, a Csiky Gergely Főgimnáziumban érettségizett, majd a marosvásárhelyi Sapientián és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen tanult kommunikációt, közigazgatást, politikát, jogot. Ebben az időszakban, Brüsszelben fél évig gyakornok az Európai Parlament sajtóirodáján.
2012 óta él Szatmárnémetiben, ahol a Szatmári Friss Újság marketing igazgatójaként ismertem meg, többek között az általa és Elek György által szervezett és általam vezetetett Szatmári séták kapcsán, amelyről neki köszönhetően kötet is jelent meg. Kicsit később fia született, Ábel, majd saját vállalkozásba kezdett. Közben számos helyen publikált írásokat, borászattal kezdett foglalkozni és megjelent első kötete, a Hagyományok vonzásában – Szatmári mesterségek riportgyűjtemény, amely iránt a Magyar Nemzeti Múzeum is érdeklődött.
A szatmári Zsidókorzón egy felújított polgári házban létrehozta a l atelier közösségi teret, a Primagym állandó résztvevője, később oktatója. Eddig ötvenhét országban járt, de tele van további tervekkel, a világ kultúráit szeretné felfedezni.
A színes, változatos, sokrétű és több rétegű tevékenység után egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy ezúttal egy fotótárlattal jelentkezett a szatmárnémeti Iparos Otthonban, ahol a Marokkóban, Kenyában és Sri Lankán készített felvételeit osztja meg velünk. A három helyszín területileg sincs közel egymáshoz (kettő Afrikában, egy India déli részén), hangulatában is három jól megkülönböztethető, külön helyszín. Erőteljesen vizualizálódó, felgyorsult kommunikációjú világban élünk, a 21. században a világhálónak köszönhetően képek százaival, ezreivel árasztanak el bennünket folyamatosan a világ minden tájáról. Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát ebben a rengetegben, pedig ez nem is annyira bonyolult dolog.
Azt kell keresnünk, hogy a fotók készítőjének van-e sajátos egyéni nézőpontja, megközelítése, korszerű üzenete, mondanivalója. Mert a világon százmilliók fotóznak és naponta milliárdnyi felvétel készül különféle digitális eszközökkel; telefonokkal, táblagépekkel, digitális fényképezőgépekkel. Ezek pillanatok alatt szórhatók, megoszthatók. Ez vajon az jelenti, hogy megsokszorozódott a fotóművészek száma? Szó sincs róla, az ugyanis nem mennyiségi kérdés, mert közülük kialakult látásmódja, korszerű üzenete csak keveseknek van, nagyjából ugyanannyinak, mint ötven-száz éve.
Matusinka Beátának, úgy tűnik, vannak tartalékai ezen a területen is, mert ő a köztünk élő szemével látja és láttatja ezt az egzotikus világot és ezért képes számunkra is érthető, érdekes üzeneteket közvetíteni.
