Nagyon keveset sikerült megtudnom ennek a kiváló bécsi alkotónak az életéről. Ő egyike azoknak a jól felkészült, nagyszerű rajz- és kompozíciós tudással rendelkező festőknek, akik elsősorban az egyházművészet területén hoztak létre számottevő életművet.
Művei alapján jártassága ezen a területen megkérdőjelezhetetlen, a maga korában ismert, sokat foglalkoztatott művész lehetett, erről tanúskodnak azok a rangos megrendelések, amelyekről a különböző kézikönyvek, illetve a világháló adatai tudósítanak.
Többek között van egy kiváló alkotása az esztergomi Keresztény Múzeumban, több műve látható Kalocsán, Moholyban. Kalocsán az Őrangyal-oltár oltárképét készítette el a 19. század hatvanas éveiben. A Keresztény Múzeumban látható festményének címe: Jézus Szíve.
Mi jellemző ezekre az alkotásokra? Elsősorban szembetűnő a hangsúlyozottan realista jelleg, a részletek aggályosan pontos, aprólékos visszaadása, az ábrázolt tárgyak, drapériák, növényzet anyagszerűsége, a kompozíciós egyensúly, a harmonikus foltelosztás valamint az ábrázolás egysége. A művész jól ismeri az attribútumok szerepét, jelentőségét, részben a korhűséghez is ragaszkodik, bár minden alkotásában felfedezhető némi 19. század végi hangulat is.
A fentiek arról tanúskodnak, hogy az alkotó a klasszikus példák aprólékos ismerete, másolása mellett, természet utáni tanulmányokon edződött művész, aki magától értetődő könnyedséggel jelenít meg bármit a megrendelő kívánsága, elvárásai szerint.
Kessler a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a csanálosi templom számára készített festményeivel kötődik. Az oltárképek, a mennyezet festményeink nagy része az 1861-es tűzvész utáni átépítések, berendezések idején készültek. Honnan tudjuk ezt? A Szent Fórián oltárkép fogadalmi kép, közvetlenül a nagy tűzvész, 1861 után festhették, hiszen annak akkor még friss emlékét idézi. A Domus Históriából tudjuk, hogy a mennyezet festményeit 1909 körül újították fel, tehát ezek már évtizedekkel az átépítés előtt is a templomban lehettek. Hamarabb nem, hiszen 1861-ben a tető is leégett. A karzaton találtunk négy hasonló modorban, stílusban festett képet, ezek ugyanattól a szerzőtől származnak. Az egyik hátán (Szent Sebestyén) felirat is volt, ennek szövege hevenyészett fordításban így hangzik: Tischler Albin idejéből, 1867, a festőjük Johann Kessler, Bécs.
Tischler Albin, akinek építészi tevékenységéről elég sokat tudunk, a nagy tűzvész idején Csanáloson volt lelkész, ő egyúttal a leégett templom felújítója, berendezője. Arról nincsenek adatok, hogy ki készítette a templom mennyezetképeit, főoltárképét, a Szent Flórián oltárképet. Az utóbbi a Szent Albinust, Szent Magdolnát, Szent Ágotát, Szent Sebestyént ábrázoló képekkel együtt származhat ugyanattól az alkotótól, műhelytől, vagyis egyáltalán nem lepődnék meg, ha ezekről a későbbiekben kiderülne, hogy szintén Kessler művei.
