Az a tömbszerű, egész alakos bronzszobor, amelyet napjainkban is láthatunk, 2015. január 6. óta áll a Székesegyház előtt, Zagyva László szatmári származású, jelenleg Nyíregyházán élő szobrászművész alkotása. A művész a megvalósítás lehetőségét egy olyan jeligés pályázaton nyerte el, amelyen négy ismert szobrász, számos köztéri alkotás szerzője vett részt Kolozsvárról, Kecskemétről, Nyíregyházáról. Előtte 1999-től egy másik kiváló mellszobor állt itt, Lakatos Pál alkotása, ez jelenleg a szatmári Zárda-kertben tekinthető meg.
Hám János a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye legjelentősebb püspöke (1827-1857), akinek boldoggá avatása még a 19. század végén kezdődött el, és különféle politikai, történelmi okok miatt többször elnapolódott, de a közelmúltban az eljárás egy új, minden eddiginél ígéretesebb szakaszba lépett. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a szatmári szobrok mellett más ábrázolások, festmények, mozaikképek, domborművek is megjelentek róla, ilyenek Szatmáron kívül Budapesten, Egerben és Jászszentandráson is láthatóak.
Miért különleges Zagyva László szobra? Mert a püspök ülő alakja nem háttal van a bejáratnak, hanem attól kicsit balra, félig a templom felé fordul, így amellett, hogy láthatóvá válik a templomba menők, illetve az onnan kijövők számára, a közben átalakított, gépkocsi forgalomtól mentesített főtér sétányairól is jól érvényesül. Helyzetéből adódóan mintegy összekapcsolja a templomot és a püspöki palotát, amelyek felszentelése Hám János püspöksége idején történt. A kiindulópont az volt, hogy a szobor rímeljen a templom újklasszicista formavilágával, ezért az impozáns portálé oszlopsora ihlette nemcsak a talapzat, de a fotel, püspöki trón oszlopszerű formáját is. A szobor formavilága, nyugodt monumentalitása, a felület kiképzése is klasszikus példákat idéz. Ez a visszafogott, arányos, mértéktartó, minden nem idevaló újítást melőző, ugyanakkor szakmailag kifogástalan alkotás harmonikus egységet képez a térség kövezésével és azzal az oszlop szeletekből formált, félkörösen elrendezett széksorral, amely a bejárat előtti részt közösségi térré formálja.
Hám János egész életét szerénység, elkötelezettség, hűség, töretlen munkakedv jellemezte, életműve monumentális, hiszen miközben létrehozta az egyházmegye intézményrendszerének javarészét; iskolákat, internátusokat, templomokat, kolostorokat, menhelyeket építtetett, megváltoztatta a falusias jellegét makacsul őrző kisváros hangulatát, amely többek között neki is köszönhetően indult el a masszív városiasodás útján.
Egy ilyen szobor elkészítéséhez olyan alkotóra volt szükség, aki érzi, értékeli, éli a fentieket, és Zagyva Lászó alkalmas volt erre a feladatra. Neki köszönhetően a szobor környéke igazi közösségi térré vált, ahol nemcsak vallási ünnepségek, koszorúzások, megemlékezések zajlanak, de a szatmári turisták is szívesen készítenek itt fotókat, csoportképeket.
