A felmenőim között különféle érdeklődési körű emberek akadnak, volt író,
újságíró, rajztanár, képzőművész is. Az ő példáikból tanultam, hogy az európai
kultúra peremvidékén világrengető álmok helyett azt a közösséget kell
szolgálnunk, amelyiknek mindent köszönhetünk. Így váltam a képzőművészet
helyi, javarészt nemzetiségi mindenesévé alkotóként, tanárként, módszertanosként,
művészettörténészként, műkritikusként, helytörténészként. Ezt életem nagy
ajándékának tartom.
Az évtizedek óta felhalmozódott számtalan cikkből jegyzetből, tárlatkrónikából, kötetből idővel egy összkép, nézőpont formálódott, amit szerintem tükröz ez a válogatás. Az alkotó társra vágyik cím is jelzi, hogy itt többoldalú a megközelítésről van szó. Köszönettel tartozom a Kriterion Kiadónak, Szabó Gyula igazgató úrnak azért, mert felvállalta ennek a kötetnek a gondozását, megjelentetését. Ennek kapcsán említem meg, hogy az első kötetem, a Balla József kismonográfia is ugyanitt jelent meg negyven éve. Telik az dő!
Ebben a kötetben a szatmári képzőművészek csoportos tárlatairól, a DAC Kerámiagyárról, a szatmári képzőművészek emlékezetéről, Haller György, Hiripi Zsuzsa, Popp Aurél, Pászkán Mihály, Muhi István, Olajos Béla, Fodor Kálmán, Szejke Vilmos, Domokos Lehel, Csapó Sándor alkotásairól, Budaházi Tibor, Lepedus Ildikó, Mira Marincaș, Erdei István, Stefan Gnandt, Belecciu Lola, Király Gabriella, Zagyva László, Z. Erdei Anna, Paulovics László, Mohy Sándor, Moldvay Katalin, Mitroi Timea, Nyiri Zoltán, Szemák-Papp Zsuzsa, Tóth László, Coman-Sipeanu Olimpia, Lakatos Pál Sándor, Sabău-Trifu Cristina, Radu Ciobanu, Alfred Schupler, Petrehuș Dorel, Szenczy Zoltán művészetéről, tárlatairól írok. Rövid eszmefuttatásokat olvashat az érdeklődő Munkácsy Mihály hármasképéről, Hám János arcképeiről. Versaillesről, a bankjegyek képzőművészeti vonatkozásairól, graffitikről, a Kassai Dómról, Albrecht Dürer és Constantin Brâncuși alkotásairól, a szatmári szecesszióról, Mezei József Szatmáron természet után készített Petőfi-arcképéről, a Mona Lisáról, számítógépes grafikákról, a
nagybányai szabadiskoláról, Vermeer Leány gyöngyfülbevalóval című alkotásáról,
a giccsről, a kortárs eszközökkel tálalt, manipulált életművekről, Van Goghról,
Picassóról, Salvador Daliról, a mesterséges intelligenciáról és még nagyon sok
mindenről.
Ajánlom mindenkinek, akit kicsit is érdekel a vizuális kultúra, a képzőművészet múltja, jelene, jövője, valamint annak szatmári, erdélyi vonatkozásai.
(A kötet előszava)
