| Bevezetés A közlemény a sajtószervek révén a nagyközönséghez jut el. Véleményünk szerint a sajtóközlemény a legjobb hatásfokú információforrások közé tartozik. Úgy kell tehát kigondolni és megszerkeszteni, hogy a címzettek könnyen megértsék, hogy a szöveg kezelése a szerkesztőségekben a lehető legkevesebb időt vegye igénybe. Az alábbi útmutató az ilyen közlemények megszerkesztéséhez ad néhány szempontot. 1. Csak ha szükséges Csak akkor folyamodjék a sajtóközlemény eszközéhez, ha csakugyan új és fontos közlendője van. 2. Mikor Legelőször azt határozza meg, hogy mikor kerüljön a közlemény a nagyközönség elé. Fogalmazványuknak a kiválasztott napon déli 12 óra előtt el kell jutnia a szerkesztőségekbe, így azoknak elegendő idő áll rendelkezésükre a szöveg kezeléséhez. Ellenőrizze, hogy a kiválasztott napon nem várható-e más, a sajtó figyelmét nagy mértékben lekötő esemény. Ha igen, az csökkenti annak az esélyét, hogy a sajtószervek az Ön közleményét is átveszik. Mivel vasárnap sokkal kevesebb esemény történik, mint a hét többi napján, és a szerkesztőségek ilyenkor készítik a hétfői lapszámot, érdemes „álló” – nem aktuális dátumhoz kötött – információikat, híreiket vasárnap reggelre időzíteni. (Tehát pénteken küldje el az MTI-hez a szöveget azzal a megjelöléssel vagy embargóval, hogy vasárnap reggel juttassuk el az előfizetőinkhez.) 3. Tartalom Minden közlemény feltétlenül adjon választ az alábbi kérdésekre: ki, mit, hol, mikor, miért, hogyan? Ha ezek valamelyikére nincs válasz, vagy a szükséges adatok pontatlanok, a közlemény nem éri el a kívánt hatást, és bizonytalanságot kelt. A közleménytől elsősorban tényeket várnak, és nem véleményt. Tájékoztasson mélyrehatóan, lényegretörően, nyíltan, őszintén. Ne törekedjék a kellemetlen tények elhallgatására (pl. a címben „részmunkaidős foglalkoztatás”, a szövegben már „elbocsátások” szerepel). 4. Felépítés A közleménynek általában az alábbi elemeket kell tartalmaznia: Cím A címben konkrét információt kell nyújtani. Tehát nem „Tájékoztató a Hinz vállalat igazgatótanácsának üléséről”, hanem „A Hinz megszüntet 20 munkahelyet”. Nyomatékosan javasoljuk, hogy a főcím ne legyen több egy sornál (minél rövidebb egy cím, annál hatásosabb). Bevezetés (lead)Kísérelje meg tömören összefoglalni az egész közlés lényegét az első 5-10 sorban. SzövegA bevezetés után a legfontosabb információk felől a kevésbé fontosak felé haladva építse fel a szöveget. A szerkesztőségek így egyszerűen, a lényeg sérülése nélkül tudják majd a szöveget szükség esetén megrövidíteni. Amennyiben közleményüket túl hosszúnak, vagy sűrűnek találja, szakítsa meg témánként alcímekkel, esetleg közcímekkel. Forrás Minden információ mellett fel kell tüntetni a forrást. A szövegben azt is egyértelműen meg kell adni, ki mit tett, vagy ki döntött valamiről. Tájékoztatás A közlemény végén adjon meg egy telefonszámot és egy illetékest, aki az esetleges kérdésekre válaszol. A megadott személynek tájékozottnak és a megjelölt időszakban korlátozás nélkül elérhetőnek kell lennie. 5. Terjedelem és stílus A közleményt a lehető legrövidebben fogalmazza meg. A két gépelt oldal terjedelmet (vagy 3600 karaktert) meghaladó közlemény már nagyon hosszú. Egyszerű, világos, érthető nyelven szerkessze meg a közleményét. Rövid mondatokat írjon. Kerülje a furcsa szavakat, a divatos szólásokat, lehetőség szerint a szűk körben használt szakkifejezéseket is. (Ha ez mégsem elkerülhető, zárójelben vagy a közlemény végén röviden magyarázza meg őket.) Ne használjon rövidítéseket a mértékegységek, pénznemek megadásakor. A keresztneveket se rövidítse kezdőbetűvel. A doktori címet ritkán használja a sajtó nyelvezete (legfeljebb életrajzokban), az említett személyek funkcióját azonban egyértelműen meg kell adni. Az idegen pénznemekben szereplő összegeket forintra átszámított értékben is meg kell adni. 6. Hivatkozások (linkek) elhelyezésének tilalma a közleményben Ne helyezzen el a közleményben olyan hivatkozást (linket, URL-címet), amely más webhelyre vagy közösségi oldalra navigálja az olvasót. Azokat a közleményeket, amelyek szöveges vagy képi linket tartalmaznak, a Szolgáltatónak nem áll módjában befogadni, továbbítani, mivel a hivatkozott oldal alatti tartalomért és a tartalom változásáért egyik sajtószerv sem tud felelősséget vállalni. Amennyiben a közlemény terjedelmét meghaladó információt kíván megosztani az olvasókkal, igyekezzen más módon meghatározni annak forrását. Például: „további információkért keresse fel szervezetünk honlapját!”. 7. Embargó (a közlemény várakoztatása) Csak kikerülhetetlen esetben alkalmazzon embargót. A kikötést tüntesse fel a közlemény kezdetén és végén is. Szükség esetén a közlemény végén indokolja az embargót. 8. Végül Gyakorlat teszi a mestert. A közlésre szánt anyag soha nem kifogástalan – ha az lenne, feleslegessé válnának a szerkesztőségek! Forrás: MTI |
A szerkesztő megjegyzése
Egy hónap múlva, március 3-án 141 éves a Magyar Távirati Iroda. Egy csoda volt hosszú ideig…
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu
