Ma már kevesen tudják, hogy Kolozsvárt, 1925-ben, a Lepage Könyvkereskedés és Könyvkiadóvállalat gondozásában Ex-Libris címmel folyóirat indult, amely – recenziók, cikkek, könyvjegyzékek és reklámfüzetek útján – a hazai és külföldi kiadói termésről tájékoztatta az olvasókat.
Többen számon tartják viszont azt a rövid szerkesztői közleményt, amely Dienes László Korunk című szemléjének 1926 februárjában megjelent első füzetét zárja, és utal az új szemle programját kifejtő „előzetes jelentés”-re.
Tudtunk tehát a Korunkat beharangozó programívről, ennek szövege azonban – úgy tűnik – mindmáig elkerülte a kutatók figyelmét. Jómagam könyvtári tallózás közben bukkantam rá, az Ex-Libris 1925. évi kötetének augusztus-szeptemberi kettős számában.
A Korunk programíve nem az Ex-Libris tulajdonképpeni laptestében látott napvilágot. Az Ex-Librist a Lepage cég saját nyomdai műintézetében nyomatta, a programív pedig, impresszumának tanúsága szerint, a Lapkiadó R. T. nyomdájában készült. Nyilván azért fűzték a programívet mégis az Ex-Libris lapjai közé, mert a Lepage cégnek több köze volt hozzá, mint a lebegő betétként terjesztett kiadói reklámfüzetekhez. A kapcsolat jellegére maga a programív is utal: „Az előfizetési díjak felvételét és kezelését a kolozsvári Lepage könyvkereskedés vállalta…“
A Korunk előkészítését figyelemmel kísérő Keleti Újság 1926. február 21-én adott hírt az első szám megjelenéséről.
Az első füzetet záró szerkesztői közlemény jelzi, hogy a szemle csaknem két hónappal később látott napvilágot, mint ahogyan azt az „előzetes jelentés“ ígérte. A programív élén, a KORUNK – HAVI SZEMLE fejléc alatt, valóban a következő szöveg olvasható:
SZERKESZTI – DIENES LÁSZLÓ – MEGJELENIK 1925 KARÁCSONYÁRA.
A Dienes László-féle programív az első világháború utáni helyzet ismertetésévei indul. Megállapítja, hogy a magyar kisebbségtől „az új problémák hirtelen rászakadása”… „cselekvést követelnek“: cselekvést, „amely alkalmazkodni tud a megváltozott világhelyzethez és a magyarság változott helyzetéhez, s meg tudja találni azokat az eszközöket, amelyek segítségével biztosítani képes új helyzetében gazdasági és kulturális továbbfejlődését.“ A cselekvés viszont – jegyzi meg a programív – elképzelhetetlen az új viszonyok közötti tájékozódás, az új adottságok tudatosítása nélkül.
Az új szemle éppen a tájékozódást és a tudatosítást kívánja szolgálni, minél népesebb hazai és külföldi munkatársi gárda bevonásával. Programja röviden a következő: „Objektív, szenvedélymentes megállapításokat keresni belső viszonyainkról s belekapcsolódni az európai eszme- és kultúrközösségbe”.
Céljának megfelelően, az új szemle minden számában egy-két világnézeti, egy-két politikai vagy társadalmi tanulmányt, egy hosszabb regényfolytatást és egy novellát kíván közölni, s öt állandó rovatban ígér tájékoztatást a hazai és külföldi politikai és kulturális eseményekről, a nyugati könyvtermésről, valamint a bel- és külföldi folyóiratokról.
A tervezett politikai és világnézeti tanulmányok tematikájának ismertetése után a programív jelzi, hogy a szépirodalmi termésből a Korunk azt fogja kiválogatni, „ami igazi érték, a mát jellemzi és a mának való”.
Előzetes számvetés szerint, a Korunk „minden anyagi érdekeltségtől független“ megjelenését ezer előfizető biztosíthatja.
Az előfizetők toborzásában és az előfizetési díjak begyűjtésében a Lepage cég ténylegesen közreműködött. Bizonyítja ezt egyrészt az Ex-Libris 1925. augusztus-szeptemberi számában, a programívvel párhuzamosan közre adott beharangozó cikk, valamint az 1926. január-februári számban megjelent Korunk-ismertetés. És bizonyítja másrészt az a levelezőlap, amelynek egyik példányát a kolozsvári akadémiai könyvtár kéziratosztályán őrzik, az Ex-Libris megfelelő számába illesztve. A Korunk-előfizetés bejelentésére szolgáló levelezőlap a Lepage cég nyomdájában készült, s címzése ugyanazon cég könyvkereskedésének szól.
(Ui. Cikkem közlésre készen állt, amikor a Művelődés idei márciusi számában megjelent Könczei Ádám Dienes László levele egy román közéleti személyiséghez című írása. Könczei a Keleti Újság 1925. október 11-i számában olvasható jegyzetet azonosítja azzal az „előzetes jelentés”-sel, amelyre a Korunk első száma utal. Tévedése nyilvánvaló.)
Megjelent A Hét VI. évfolyama 21. számában, 1975. május 23-án.