A Kreml szerint az Egyesült Államok nem vette figyelembe Oroszország biztonsági garanciákkal kapcsolatos aggodalmait abban a válaszban, melyet írásban adott Moszkva követeléseire. Moszkva mindazonáltal lát lehetőséget a párbeszéd folytatására a kérdésben.
Válaszában az Egyesült Államok visszautasította Moszkva követelését, hogy megtiltsa Ukrajnának és Georginának, hogy valamikor is csatlakozzanak a NATO-hoz. Ehelyett „komoly diplomáciai kiutat” kínált fel a válságból, amelyet az váltott ki, hogy Oroszország több tízezer katonát vont össze Ukrajnával közös határa közelében. Ezt sokan egy lehetséges támadás előjátékának tekintik a volt szovjet köztársaság ellen.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Washington január 26-i válasza megismétli a Nyugat elkötelezettségét a NATO „nyitott ajtók” politikája mellett, miközben a Moszkva által felvetett aggodalmak „elvi és pragmatikus” értékelését kínálja.
Washington nem igyekszik eloszlatni az orosz aggályokat
Blinken azt mondta, a levelet teljes mértékben egyeztették Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel, és „komoly diplomáciai utat jelöl ki, ha Oroszország elfogadja”, miközben az Egyesült Államok igyekszik elhárítani az Ukrajna elleni katonai fellépést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője január 27-én azt mondta újságíróknak, hogy az amerikai válasz nem mutatott „készséget” Oroszország aggodalmainak eloszlatására.
„Kollégáink tegnapi elbeszélése alapján teljesen egyértelmű, hogy a dokumentumtervezetekben felvázolt főbb kategóriák mentén… nem állíthatjuk, hogy gondolatainkat figyelembe vették, vagy hajlandóságot mutattak arra, hogy figyelembe vegyék az aggályainkat.” Peszkov hozzátette: „De nem kapkodjuk el az értékelést.”
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:Szijjártó Péter szerint nem kérheti a Nyugat az orosz–magyar kapcsolatok lazítását
A fő kérést ignorálták ugyan, de a többiről tárgyalhatnak
Szergej Lavrov külügyminiszter külön megjegyzésében kijelentette, hogy Oroszország fő követelését – Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz – figyelmen kívül hagyták, de más kérdésekben lehetséges a továbblépés.
Oroszország, amely tagadja, hogy meg akarná támadni Ukrajnát, kijelentette, hogy a NATO-t biztonsági fenyegetésnek tekinti, és jogi garanciákat követel arra, hogy a nyugati katonai szövetség nem terjeszkedik tovább kelet felé, beleértve az olyan országokat, mint Ukrajna és Georgia, melyek a Kreml szerint az ő befolyási övezetéhez tartoznak.
„A fő kérdésre nem érkezett pozitív válasz” – mondta Lavrov közleményében, de „van olyan válasz, amely reményt ad egy komoly beszélgetés megkezdésére a másodlagos kérdésekről”.
Blinken azt mondta, a napokban beszélni fog Lavrovval arról, hogy Moszkva milyen választ ad az Egyesült Államok álláspontjára. De Peszkov január 27-én úgy fogalmazott, hogy „még nem született megállapodás” a két csúcsdiplomata új találkozójáról.
Moszkva reakciójával egy időben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt közölte, hogy az orosz katonák száma tovább nő az ukrán határ közelében.
Kijev most vissza fog ütni
Oroszország nyugati hírszerzők szerint több mint 100 000 katonát vont össze az ukrán határ közelében, és szárazföldi, illetve tengeri hadgyakorlatokat tart. A múlt héten az ukrán titkosszolgálatok 127 000-re becsülték ezt a számot.
Kuleba január 27-i koppenhágai sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország, amely 2014-ben illegálisan annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, úgy dönt, hogy támad, Kijev ezúttal „vissza fog ütni”.
Bár az úgynevezett normandiai formátum tárgyalásain nem volt áttörés, a résztvevő országok azt ígérték, hogy két hét múlva újra összeülnek Berlinben, ami Kuleba szerint annak a jele, hogy Oroszország valószínűleg marad a diplomáciai úton, legalábbis rövid távon.
„A jó hír az, hogy a tanácsadók megállapodtak abban, hogy két héten belül Berlinben találkoznak, ami azt jelenti, hogy Oroszország a következő két hétben valószínűleg a diplomáciai úton marad” – mondta dán kollégájával, Jeppe Kofoddal folytatott megbeszélését követően.
Kuleba kijelentései azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök közölte: január 28-ra telefonbeszélgetést tervez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, melyben várhatóan Oroszország szándékainak tisztázását kéri.
Gyorsan eszkalálódik a feszültség Oroszország és Ukrajna között: Kijev orosz inváziótól tart, Moszkva pedig óriási haderőt állomásoztat az orosz–ukrán határon, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök és az európai vezetők súlyos következményekre figyelmeztettek, ha Putyin inváziót indítana. Az amerikai hírszerzés decemberi jelentése szerint Oroszország „akár már 2022 elején” katonai offenzívát indíthat Ukrajnában.
Mutatjuk a két ország közti katonai erőviszonyokat.
Ukrajna és Oroszország katonai erejének összehasonlítása
A Global Firepower riportja alapján.
| Ukrajna | Oroszország | ||||
|---|---|---|---|---|---|
 | Aktív katonai állomány | 200.000 fő | 19% | 81% | 850.000 fő |
| Tartalékos katonai állomány | 250.000 fő | 50% | 50% | 250.000 fő |
| Félkatonai állomány | 50.000 fő | 17% | 83% | 250.000 fő |
 | Csatarepülőgépek | 98 db | 6% | 94%94% | 1511 db |
 | Szállító repülőgépek | 32 db | 7% | 93% | 445 db |
| Kiképző repülőgépek | 71 db | 12% | 88% | 522 db |
 | Speciális bevetésre szánt repülőgépek | 5 db | 4% | 96% | 132 db |
 | Helikopterek | 146 db | 7% | 93% | 2087 db |
 | Tankok | 2596 db | 17% | 83% | 12.420 db |
 | Páncélozott járművek | 12.303 db | 29% | 71% | 30.122 db |
 | Vontatott tüzérség | 2040 db | 21% | 79% | 7571 db |
 | Önjáró tüzérség | 1067 db | 14% | 86% | 6574 db |
 | Mobil rakétavetők | 490 db | 13% | 87% | 3391 db |
 | Hadiflotta ereje | 38 | 6% | 94% | 605 |
 | Védelmi költségvetés | 1,2 milliárd dollár | 7% | 93% | 154 milliárd dollár |
Készült a Reuters, az AP, az AFP és a dpa tudósításai felhasználásával.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
Kiemelt kép: Blinken és Lavrov a genfi találkozójukon
