Ukrajnának vagy egy nacionalista, vagy egy békepárti elnöke lesz.
2025. 02. 03.
Azt hiszem, eljött az a pilanat, amikor az ukrajnai háború befejezésének már-már elakadni látszó ügye elmozdulhat a holtpontról. Trump elnök január 31-én este azt mondta az Ovális Irodában a riportereknek, hogy az adminisztráció már eddig is „nagyon komoly” megbeszéléseket folytatott Oroszországgal az ukrajnai háborúról, és hogy ő és Putyin elnök hamarosan beszélni fognak és „valószínűleg valami jelentőset vihetnek végbe” („do something that’ll be significant”). Amikor megkérdezték tőle, hogy beszélt-e Putyinnal közvetlenül, tartózkodóan válaszolt: „Ezt így nem mondanám.”
Az AP a fenti beszámolóját kiegészítette két nem érdektelen, Zelenszkijre és Putyinra vonatkozó adalékkal:
Trump, hivatalba lépését követően bírálta Zelenszkij elnököt, mert szerinte meg kellett volna egyeznie Putyinnal, hogy elkerülje a konfliktust.
Egy január eleji interjúban pedig gúnyolódott vele, amiért „olyan bátran” beszélt, miközben Ukrajna teljesen az amerikai segélyektől függött. „Bátrak voltak – mondta Trump –, de mi milliárdokat adtunk nekik.”
Az orosz állami tv-nek adott egyik friss interjújában Putyin Trumpot „okos és pragmatikus ember”-nek nevezte, aki Amerika érdekeit tartja szem előtt.
„Mindig üzletszerű, pragmatikus, ugyanakkor bizalmon alapuló volt a kapcsolatunk az amerikai elnökkel” – mondta Putyin. „Nem tudok nem egyetérteni vele abban, hogy ha nem lopták volna el tőle 2020-ban a győzelmet, a 2022-es ukrajnai válság elkerülhető lett volna.”
Keith Kellogg nyugalmazott tábornok, Trump ukrajnai megbízottja, európai tájékozódó körútjáról[1] visszatérve, a FoxNewsnak adott január 31-i nyilatkozatában (lásd itt és itt ) valamivel bővebben és konkrétabban is nyilatkozott az előkészületekről:
A tárgyalási folyamat nem lesz „örökké tartó”. Rövid távú megoldás lesz mindkét ország számára, és nem csupán az ő számukra. Az Egyesült Államoknak jó és megbízható akcióterve van a tárgyalások elkezdésére.
„Megvizsgáljuk, hogyan gyakorolhatunk nyomást nemcsak Oroszországra, hanem Ukrajnára is, hogy milyen nyomást gyakoroljunk és milyen ösztönzéseket alkalmazzunk mindkét fél esetében, hogy az amerikai elnök sikerrel járjon. Meg vagyok győződve róla, hogy ő tudja, hogyan kell itt eljárni, mert kitűnő tárgyaló. Most vitatjuk meg vele a különböző opciókat, és ellátjuk őt mindennel, ami szükséges ahhoz, hogy döntéseket hozhasson” – mondta a tábornok. „Mindkét félnek engedményeket kell tennie. Így működnek a tárgyalások, és azt hiszem, mindkét fél engedményeket fog tenni” – tette hozzá.
Ami Ukrajnát illeti, figyelemreméltó, hogy Keith Kellog mind a fenti interjúban, mind pedig a Reutersnek beszélt ( ) az ukrajnai választásokról is[2]:
Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Ukrajnában tartsanak választásokat, lehetőség szerint az év végéig, különösen, ha Kijev meg tud egyezni Oroszországgal egy tűzszünetben az elkövetkező hónapok folyamán, mondta a Reutersnek Donald Trump elnök vezető ukrajnai tiszviselője
Keith Kellogg, Tump ukrajnai és oroszországi különleges megbízottja elmondta egy interjúban, hogy Ukrajnában „meg kell tartani” a háború alatt felfüggesztett parlamenti és elnökválasztásokat.
„A legtöbb demokratikus országban háború idején is megtartják a választásokat” – mondta. „Azt hiszem, ez jó a demokrácia számára. Ez a szilárd demokrácia szépsége, hogy egy személynél több is indulhat.”
A Reuters mindehhez még hozzátette a következőket:
Trump béketerve még alakulóban van, és a politikai döntéseket még nem hozták meg, de Kellogg és más fehér házi tisztviselők az utóbbi napokban arról beszéltek, hogy Ukrajnát rá kell venni, hogy egyezzen bele a választásokba, egy kezdeti tűzszünet részeként, mondta a megbeszélésekről tudó két személy és egy volt amerikai tisztviselő, akit tájékoztattak a választással kapcsolatos javaslatról.
Trump tisztviselői azt is megvitatták, hogy nem kellene-e egy kezdeti fegyverszünetet keresztülvinni mielőtt egy tartósabb megállapodást kialkudnának. Ha elnökválasztást tartanak Ukrajnában, a győztes felelőssége volna, hogy egy hoszabb távú megállapodást kössön Moszkvával.
A Bankova persze hallani sem akar a választásokról és különösen nem erről a fenti szcenárióról, amelyet én előző bejegyzéseimben már többször is szóba hoztam. Dmitro Litvin, Zelenszkij kommunikációs tanácsadója egy február 2-i X-posztban a következőket írta erről:
Ha Kellog terve csupán a tűzszünetből és a választásokból áll, akkor csődöt fog mondani – Putyint pusztán ezzel a két dologgal nem lehet sarokba szorítani. Moszkva fokozza rakéta- és fegyvertermelését. És világos, hogy ezek a fegyverek nem azért vannak, hogy tiszteletben tartsák a demokratikus szomszédokat.
Úgyhogy mi nyilván azt szeretnénk, hogy kulcsfontosságú partnereink mélyenszántóbb megközelítésekkel álljanak elő. Kezdjük el minél előbb a tényleges munkát a csapatok között egy konkrét terv szerint, amely véget vet a háborúnak és biztosítja a tartós békét.
Nincs kizárva, hogy a Reuters idézett tudósítása már eleve olyan kiszivárogtatások alapján íródott, amelyek célja az ukrajnai választásokkal kapcsolatos amerikai elképzelések zátonyra futtatása volt. A szöveg befejező, Csapdaállítás és Orosz kérésre? alcímeket viselő részében olvassuk:
Kijev egyik vezető [washingtoni] tanácsadója és egy ukrán kormányforrás szerint a Trump-adminisztráció formálisan még nem kérte azt Ukrajnától, hogy az év végéig tartsák meg az elnökválasztást.
A volt nyugati tiszviselő aggályosnak nevezte a választások sürgetését, rámutatva, hogy a szükségállapot felfüggesztése lehetővé tenné a mozgósított katonák számára, hogy elhagyják a hadsereget, a kemény valuta kivonását eredményezné, és a hadköteles korú férfiak „megrohannák a határokat”.
És politikai instabilitáshoz is vezetne, mondta a forrás, mert béna kacsává tenné Zelenszkijt, meggyengítené a hatalmát és a befolyását, és kihívói állandó zaklatásának tenné ki az elnököt.
Ha Trump nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy egyezzen bene a választásokba, Washington Putyin malmára hajtaná a vizet, aki megkérdőjelezte az ukrán vezető legitimitását, mondta a volt nyugati tisztviselő.
„Trump, szerintem, az orosz jelzésre reagál”, mondta a tisztviselő. (Kiemelések tőlem – M.G.)
Ezt a meglehetősen perfid módszert Trump első mandátuma idején az elnököt nemzetbiztonsági veszélynek tekintő politikusok és média-személyiségek szinte folyamatosan bevetették ellene, és nagyrészt meg is tudták hiúsítani a legtöbb elképzelése megvalósítását. Meglátjuk, hogy most is így lesz-e. A The Daily Beast cikke a vezető orosz tv-szakértőknek az „Amerikát szétverő” Trumpot agyba-főbe dicsérő műsorairól mindenesetre arra utal, hogy próbálkoznak vele.[3]
2025. 02. 04.
A kétlépcsős tűzszüneti megállapodás napirendre kerülése kapcsán muszáj újból idéznem korábbi, 2024. november 21-én, nagyjából két héttel Trump választási győzelme után megjelent vélményemet:
Trump pontosan azért mondhatta, hogy hivatalba lépése után 24 óra alatt befejezi „ezt a háborút”, mert tudja, hogy számíthat Putyinra ebben a pókerjátszmában. És Putyinnak van annyi esze, hogy elfogadja Trumpnak a harc befejezését célzó javaslatát. És van annyi hatalma is, hiszen ahogy hatalmában állt elkezdeni „ezt a háborút”, éppen úgy hatalmában fog állni az is, hogy befejezze. Már csak azért is, mert ő viszont azt tudja, hogy Ukrajnában nem lesz ebben egyetértés a hatalmi eliten – és a hadseregen – belül, akkor sem, ha a lakosság többsége nyilvánvalóan a háború befejezését akarja.
És akkor neki már csak ki kell várnia a dolgok végét.
Ehhez most csak annyit tennék hozzá, hogy Putyin pontosan azért fogadhatja el azt a Keith Kellogg által felvetett menetrendet, amely a kezdeti fegyverszünetet követően választásokat javasol Ukrajnában, és csak ez után tartja lehetségesnek a hosszabb távú megállapodás megkötését, mert jól tudja, hogy az ukránok (vagyis nem „az ukránok”, hanem Zelenszkij és támogatói) nem lesznek abban a helyzetben, hogy a Kellogg által megfogalmazott (és nyilván Trump által is osztott) érvet a választások nélkülözhetetlenségéről és a „a szilárd demokrácia szépségéről” elutasítsák.
Arról pedig, hogy „az ukránok”, vagyis a szavazópolgárok hogyan gondolkodnak a háború befejezéséről és a tűzszünetről, érdemes megnézni a kijevi Socis Center 2024 évi felméréseit (lásd itt, az Ukraine-related negotiations alcím alatt és itt), amelyek egy folyamatosan erősödő békepárti tendencia egyértelmű érvényesülését mutatják.
1/ Kompromisszumos megoldás külföldi vezetőkkel: 2024. február 24: 36,1%; 2024. december 24: 50,6%.
2/ A konfliktus átmeneti befagyasztása a jelenlegi frontvonalak mentén: 2024. február: 8,2%; 2024. december: 19,5%.
Vagyis a harcok átmeneti vagy végleges befejezését támogatók aránya az elmúlt év folyamán 44,3%-ról 70,1%-ra emelkedett.
3/ A háború folytatása Ukrajna 1991-es határainak a helyreállításáig: 2024 február: 33,5%; 2024. december: 14,7%.
4/ A háború folytatása, ameddig Ukrajna visszaszerzi az általa 2022. február 23-án ellenőrzött területeket. 2024. február: 11%; 2024. december: 10.2%.
Vagyis a háború folytatását támogatók aránya ugyanazon időszakban 44,5%-ról 27,8%-ra csökkent.
Hogy a rideg számok mögött mi rejlik, arról – sok egyéb állásfoglalás mellett – Julija Mendelnek, Zelenszkij volt szóvivőjének az írása árulkodik. A Time-ban január végén megjelent cikkben[4] ezeket olvashatjuk:
Az ukrajnai gyors békemegállapodás kilátása az egyik legmegosztóbb kérdéssé vált amióta Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egy ilyen egyezményt nehéz megkötni, azért is, mert az igazságos béke fontosabb a gyors békénél. De a polgártársaimmal folytatott beszélgetésekből én egy másfajta kijózanító igazságot szűrtem le: ez a háború a végsőkig kimerít bennünket.
A katonai győzelem, bár lelkesítő, már nem tűnik elérhetőnek. Fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen árat követel a további küzdelem.
Miközben Ukrajna ragaszkodik területei azonnali visszaszerzéséhez, és az egyre távolabbi Nato-tagságon csüng, más módon veszíti el a nemzetet. Legalább hét és fél millió ukrán hagyta el az országot. Csak az elmúlt évben 440 ezren mentek el, több mint háromszor többen, mint 2003-ban.
Van olyan nyugati vezető – Donald Trump vagy másvalaki –, aki véget tud vetni ennek a konfliktusnak? Nem tudom. De azt tudom, hogy magas szintű megbeszéléseket folytatnak a tűzszünetről, Washingtontól Brüsszelig. Lehet, hogy ez a tűzszünet nem tökéletes, lehet, hogy nem elégít ki bennünket, de szükséges lépés. Ez a felhívás nem a nyugalmunk érdekében szól; ez felhívás a túlélésre.
Szerintem a fenti felmérés világos üzenete és ez a személyes üzenet többet nyom a latban, mint Zelenszkijnek és kamarillájának (beleértve ebbe az amerikai és európai „Frankenstein lobbi”-t is) akárhány nyilatkozata.
*
Végül pár szót a „pókerjátszmánál” fontosabb és döntőbb fronthelyzetről.
A Frontelligence mai összefoglalója, valamint Emil Kastehelminek, a finn @Black_BirdGroup vezetőjének és Clément Molin tizenkilenc éves lyoni egyetemistának, az @atummundi társigazgatójának szintén friss beszámolói (lásd itt és itt) egyaránt arról tanúskodnak, hogy az ukránok nem képesek megállítani az oroszok lassú nyomulását, ez utóbbiak viszont nincsenek abban a helyzetben, hogy csupán katonai eszközökkel stratégiai áttörést érjenek el az elkövetkező hónapokban.
Ha ebben a mindkét fél számára egyre nehezebben elviselhető patthelyzetben Trump elnök hathatós közreműködésével sikerülne megkötni egy ideiglenes tűzszünetet, akkor az – a további tárgyalások eredményességétől vagy eredménytelenségétől függetlenül – olyan belpolitikai folyamatokat indíthat el Ukrajnában, amelyek a választásokat a szó szoros értelmében ki fogják kényszeríteni. A parlamenti választások nyomán megerősödhetnek mind az egyszerre orosz- és Nyugat-ellenes, vagy legalábbis Nyugat-szkeptikus nacionalista, mind pedig az Oroszországgal és az egyre gyorsabb ütemben szertefoszló Nyugat helyébe lépő Egyesült Államokkal egyaránt partneri viszonyra törekvő békepárti politikai erők.
Ennek megfelelően Ukrajnának vagy egy nacionalista, vagy egy békepárti elnöke lesz. Mindkét esetben fennáll azonban a belső szecesszió lehetősége: a nacionalista elnök Kelet-Ukrajnát, a békepárti pedig Nyugat-Ukrajnát veszítheti el.
De ne szaladjunk ennyire előre.
[1] Kellogg látogatása bizalmas jellegű volt, csak Bret Baier Special Report című január 31-i műsorában (amelyben Kellogg fellépett) említették, hogy „most tért vissza a térségben folytatott megbeszéléseiről”, de hogy pontosan hol járt, az nem derült ki. Egyik január 28-i X-posztjában viszont Trump ukrajnai megbízottja jelzi, hogy volt Auschwitzban. Feltehetően Varsót, Berlint és Rómát kereste fel, többek között. Az nv.ua ukrán hírportál szerint Kellog február közepén fog Ukrajnába látogatni.
[2] Exclusive: U.S. wants Ukraine to hold elections following a ceasefire, says Trump envoy. reuters.com, 2025. febr. 1.
[3] Vö. Julia Davis: Cackling Putin Pals Celebrate Trump’s ’Simply Sensational’ 1st Week of U.S. Self-Destruction. yahoo.com, 2025. febr. 3.
[4] Vö. Iuliia Mendel: Ukraine Needs a Cease-Fire Now. Time, 2025. jan. 29. Mendel 2019 és 2021 között volt Zelenszkij szóvivője. A The Fight of Our Lives: My Time with Zelenskyy című kötet szerzője.
A szerző Geonapló-bejegyzése 2025. február 4-én.
