Nyilvánvaló, hogy Zelenszkij nincs tisztában sem a helyzettel, sem a saját helyzetével.
2025. 03. 09.
Lassan összeáll a kép. A Bloomberg News március 7-én moszkvai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Putyin hajlandó megállapodni az ukrajnai tűzszünetről, bizonyos feltételekkel.
Íme:
Oroszország hajlandó tárgyalni egy ideiglenes tűzszünetről, amennyiben előrehaladás történik a végleges békerendezés felé, a kérdésben tájékozott moszkvai személyek szerint.
A Donald Trump tűzszüneti felhívására adott pozítív válasz első jele az az ajánlat volt, amelyet a vezető orosz és amerikai tisztviselők között a múlt hónapban [február 18-án] Szaúd-Arábiában sorra került találkozón adtak át, mondták a meg nem nevezett moszkvai források.
Az ellenségeskedések beszüntetéséhez való hozzájáruláshoz az kell, hogy tisztázzák a végleges békemegállapodás alapelveit. Oroszország [Ukrajna Nato-tagságának az elutasításán kívül] különösen a békefenntartó misszió paramétereinek a megállapításához ragaszkodik, beleértve az arról szóló megállapodást is, hogy mely országok vehetnek abban részt.
Ezek a részletek most kerültek nyilvánosságra, hogy a jövő héten [március 11-én] sor kerül Szaúd-Arábiában az Egyesült Államok és Ukrajna közötti első közvetlen párbeszédre az Ovális irodában Trump és Zelenszkij között lezajlott [február 28-i] csetepaté[1] óta. Steve Witkoff amerikai különleges megbízott azt mondta, hogy a találkozó célja az, hogy megállapodjanak a békeegyezmény alapelveiről és a kezdeti tűzszünetről.
Trump 7-én délután az Ovális irodában azt mondta, hogy ő a háború befejezését szorgalmazza, és biztos benne, hogy Putyin akar egy ilyen megállapodást. „Azt hiszem, nagyvonalúbbnak fog bizonyulni, mint gondolnánk” – mondta a tudósítóknak.
„Azt hiszem, jól kijövünk Oroszországgal” – mondta. „De éppen most a sz…-t is kiverik az ukránokból.” Majd hozzátette: „Őszintén szólva, úgy látom, hogy nehezebb megegyezni Ukrajnával, mint Oroszországgal.”
Oroszország azt mondta, hogy nem fogadja el Nato-csapatok jelenlétét Ukrajna területén, elutasítva az európai országok javaslatát a „cselekedni akarók” koalíciójának létrehozására a békemegállapodás ellenőrzése céljából. Nincs kifogása viszont az ellen, hogy olyan országok, mint Kína, amelyek semlegesek voltak a konfliktusban, csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Trump a Broomberg által idézetteken kívül még az alábbiakat is leszögezte március 7-én (amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem indítja újra az Ukrajnába irányuló katonai támogatást):
Tudnom kell, hogy [az ukránok] meg akarnak-e állapodni. Még nem tudom, hogy akarják-e. Ha nem akarják a rendezést, mi kimegyünk onnan, mert azt akarjuk, hogy befejezzék.
Közben az NBC News egy december 9-i cikkben közölte:
Trump – egy fehér házi és egy másik amerikai tisztviselő szerint – bizalmasan közölte tanácsadóival, hogy az ukrán nyersanyagokról szóló megállapodás[2] aláírása nem lesz elég ahhoz, hogy újrakezdjék a [pár nappal korábban leállított] katonai támogatást és a hírszerzési adatok megosztását.
Trump azt akarja, hogy aláírják azt a megállapodást, amelynek értelmében az Egyesült Államok részesedést kapna Ukrajna ásványkincseiből. De látni akarja azt is, hogy Zelenszkijnek a béketárgyalásokkal kapcsolatos magatartása megváltozik, mondták a tisztviselők, beleértve azt is, hogy kész engedményeket tenni, például területeket enged át Ukrajnának. Trump azt is akarja, hogy Zelenszkij tegyen lépéseket a választások megszervezésére Ukrajnában és lehetőleg fontolja meg a lemondását, mondták a tisztviselők.
Végül, a legújabb idevágó hír az, hogy Trumptól a Fox Newsnak adott mai interjújában (lásd itt, a videót pedig itt ) megkérdezték, hogy nem zavarja-e, hogy az ukrán támogatás leállítását Ukrajna nem éli túl. Amire ezt válaszolta:
Nos, lehet, hogy semmiképpen sem éli túl. (Kiemelések tőlem – M. G.)
Ezzel lényegében eldőlt, hogy milyen irányban alakulhatnak tovább a dolgok, annak függvényében, hogy a március 11-i dzsiddai amerikai-ukrán tárgyalásokon a felek meg tudnak-e egyezni vagy nem.
*
A Financial Times ma esti, Kijevből, Brüsszelből és Washingtonból keltezett cikke szerint:
A szaúd-arábiai tárgyalások előkészületeiről tájékozott tisztviselők azt mondták, hogy Kijev részleges tűzszünetet akar javasolni Oroszországgal a nagy hatótávolságú drónok és rakéták, valamint a fekete-tengeri harci cselekmények tekintetében, abban a reményben, hogy a tanácskozásokon elért előrehaladás arra fogja késztetni Washingtont, hogy visszavonja a hírszerzési információk megosztásának és a fegyverszállításoknak a befagyasztására vonatkozó döntését.
A cikk idézi Volodimir Feszenko kijevi politikai elemző alábbi véleményét is:
A taktika megváltozott. Most a legfontosabb dolog az, hogy normalizáljuk a kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Ha korábban az volt a terv, hogy először kapjuk meg a biztonsági garanciákat, és ez után egyezzünk meg a tűzszünetről, most nyilvánvaló, hogy ez nem ebben a sorrendben fog bekövetkezni.
Trump azt mondja, hogy Ukrajna nem akarja a tűzszünetet, úgyhogy a cél az számunkra, hogy megmutassuk az Egyesült Államoknak, hogy készen állunk olyan gyorsan cselekedni amennyire csak lehetséges, és kezdjük el a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.
Nyilvánvaló, hogy Zelenszkij nincs tisztában sem a helyzettel, sem a saját helyzetével. Nagy kérdés, hogy a Zaluzsnyij-változattal közelebb kerül-e Ukrajna a megoldáshoz[3].
De erről bővebben később.
[1] Ennek hátteréről és lefolyásáról lásd George Beebe március 5-i podcast-beszélgetésének első 13 percét. Beebe a CIA oroszországi elemzési főosztályának volt az igazgatója, jelenleg pedig a Quincy Institute for Responsible Statecraft Grand Strategy programjának a vezetője. Beebe szerint az amerikai fél kifejezetten felkérte Zelenszkijt, hogy öltönyben jöjjön a Fehér Házba, ezzel is értésére adva, hogy döntően a háború diplomáciai lezárásáról akarnak vele tárgyalni. Zelenszkij viszont a szokásos kvázi-katonai pulóverében jelent meg, egyértelműen jelezve, hogy ő egy háborút viselő ország elnöke, aki egyáltalán nem akar kompromisszumokat kötni egy imperialista agresszorral és háborús bűnössel. Ezért volt nagyon fontos a Vance és Zelenszkij közötti szóváltás, amikor az alelnök a diplomácia fontosságát hozta szóba, az ukrán elnök pedig ingerülten azt válaszolta, hogy miféle diplomáciáról beszél. Ezzel világossá vált, hogy Zelenszkij nem akar megállapodni a háború befejezéséről, ami aztán kihozta Trumpot a sodrából.
[2] Trump az ukrán nyersanyagokról szóló amerikai-ukrán megállapodás témájával tulajdonképpen a saját MAGA-bázisának üzent, hogy vissza fogják szerezni valamilyen formában az Ukrajnára költött rengeteg pénzt.
[3] Vö. Valerii Zaluzhnyi: The old world order has been destroyed. A new European security architecture is impossible without Ukraine. pravda.com.ua, 2025. márc. 6.
A szerző Geonapló-bejegyzése 2025. március 9-én.
