Európának azon is el kellene gondolkodnia, hogy pontosan hogyan is fog együttélni Oroszországgal, miután az ukrajnai háború befejeződik.
2025. 02. 07.
Január 30-án az Ovális irodában Donald Trump JD Vance alelnöktől Scott Bessent pénzügyminiszterig „mindenkit a fedélzetre” hívott a nemzetbiztonsági csapatból, hogy megvitassák, hogyan kell az ország rendelkezésére álló valamennyi hatalmi eszközt a háború befejezése érdekében felhasználni.
Erről Keith Kellogh nyugalmazott tábornok, ukrajnai és oroszországi megbízott tájékoztatta a New York Post konzervatív tabloidot[1].
A lap február 6-i számában ezeket írja:
„Az orosz-ukrán háború megoldása az egész adminisztráció, az egész kormányzat ügye. A nemzetbiztonsági csapat valamennyi tagja – az elnök, az alelnök, a nemzetbiztonsági tanácsadó, a külügy- és a pénzügyminiszter, a Nemzetbiztonsági Tanács ezen dolgozik” – mondta a tábornok.
„Én már egy évvel ezelőtt is beszéltem erről az elnökkel – mondta Kellogg. – Amikor együtt kampányoltunk, beszéltünk a demográfiáról, a veszteségekről, arról, hogy milyen abszolút csapás ez a háború, és én azt mondtam, hogy a rombolás második világháborús szintű. Az elnök ezért közelíti meg holisztikusan a brutális harcok befejezésének a kérdését.”
Bár Trump ezen a héten felvetette, hogy lehetséges volna egy alku Ukrajnával az amerikai nemzetbiztonság szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok kérdésében, Kellogg azt mondta, hogy az elnök először véget akar vetni a gyilkolásnak – csupán véget vetni –, és aztán utána jöhetnek a további alkudozások.
A cél tehát az, hogy legyen vége a vad erőszaknak mielőtt a békemegállapodás bonyodalmai kerülnek majd előtérbe, mert „nem gyilkolhatod magad ki ebből a háborúból”, mivel az oroszokat nem érdekli, mennyi veszteséget szenvednek el a saját csapataik.
„Az oroszoknak ez a génjeikben van – mondta Kellog. – Ha a történelmet vesszük szemügyre, jobb, ha az oroszokkal soha nem bonyolódsz bele egy senkit és semmit sem kímélő háborúba, mert nekik egyszerűen ez a harcmodoruk. Ők megszokták ezt. Ez egy olyan ország, amely képes volt 700 ezer embert hat hónap alatt elveszíteni Sztálingrádnál, és a szemük se rebbent.”
„Úgyhogy a nyomásgyakorlás nem lehet csupán katonai jellegű – magyarázta –. Gazdaságilag kell megszorítani őket, a szankciók szigorításával, és diplomáciailag, ezek alatt pedig bizonyos fajta katonai eszközöket is be kell vetni, hogy a dolgok biztosan abba az irányba menjenek, amelyikbe mi akarjuk.”
De a háború, Kellog szerint, nem fog véget érni anélkül, hogy Oroszország és Ukrajna valamiképpen ne tárgyalna egymással. „Megmondom őszintén – tette hozzá – mindkét félnek engednie kell; ilyen a tárgyalások természete. Kellemes lesz ez mindenkinek? Nem. Elfogadható lesz mindenkinek? Nem. De itt kell megtartani az egyensúlyt.”
„Nagyon pragmatikusan kell ezt megközelíteni – mondta –. Teddy Rooseveltethez és a portsmouthi szerződéshez megyek vissza [amely véget vetett az orosz-japán háborúnak]. Az orosz cár és a japán császár el akarta hagyni a tárgyalások helyszínét, de Roosevelt leültette őket és azt mondta: ’Mindkettejüknek engedni kell egy kicsit’, és engedtek.
És mi történt? Teddy Roosevelt megkapta a Nobel-békedíjat, és a háború véget ért.[2] Úgyhogy, ha ezt és az újabb példákat figyelembe vesszük, pontosan ez a módja ennek. (Kiemelések tőlem – M.G.)
Pár héttel ezelőtt már szóba került a Geonaplóban, hogy Trump számára nagyon fontos, hogy úgy tűnjék: Putyin csupán az ő kemény fellépésének a hatására hajlandó befejezni a háborút. Nyilván ezért hangsúlyozza a szankciók megszigorításának a szükségességét, amire azonban szerintem nem fog sor kerülni, mert az oroszoknak is érdekük a tűzszünet megkötése, szemben Zelenszkijjel és körével, akik mindenképpen szeretnék azt elkerülni, mert jól tudják, hogy az ukrán társadalom, a katonákat is beleértve nagy valószínűséggel ellenük fog fordulni.
2025. 02. 08.
A Strana.today ma délben közzétett elemzéséből kiderül, mi lehet a kijevi hatalom válasza az amerikai adminisztráció béke-offenzívájára. Íme:
A tárgyalásokkal és a háború gyors befejezésével kapcsolatos várakozások, valamint Trump és az adminisztráció folyamatos béke-felhívásai ellenére a Bankován teljesen más hangulat uralkodik.
Az elnöki hivatalhoz és Zelenszkij környezetéhez közel álló több forrással folytatott beszélgetésekből nagyjából az alábbi kép bontakozik ki.
A közeljövőben nem akarják befejezni a háborút. A Trump különleges megbízottja által emlegetett „tűzszünet–választások–béke”-tervet elfogadhatatlannak tekintik, amit Zelenszkij köre a nyilvánosság előtt is megerősített.
Az elnök emberei arra hivatkoznak, hogy Ukrajna pozíciója most gyenge, és ezért Kijev nem tud jó békefeltételeket elérni, tényleges biztonsági garanciákkal, ami azt jelenti, hogy folytatni kell a harcot, mert az idő Oroszország ellen dolgozik. Zelenszkij ellenfelei szerint a Bankova azért ellenzi a tűzszünetet, mert továbbra is minden ellenőrzés nélkül szeretné felhasználni a hatalmas háborús költségvetési támogatásokat, és fél, hogy el fogja veszíteni az ellenségeskedések befejeződése után elkerülhetetlenné váló választásokat.
Bárhogy is legyen, Zelenszkij álláspontja ugyanaz marad: tárgyalásokra most nincs szükség. Ráadásul a környezete biztosra veszi, hogy azokra nem is fog sor kerülni, és a háború sem ér a közeljövőben véget.
Abban bíznak, hogy Trump békés megoldásra irányuló próbálkozásai ilyen vagy olyan okból, de csődöt mondanak. Vagy nem fog közös nevezőre jutni Európával, vagy valamilyen éles eszkalációra kerül sor a Nato-országok és az Orosz Föderáció között, vagy nem fog megállapodásra jutni Putyinnal (ez az ukrán hatóságok legfőbb reménye), vagy Trump figyelme egyszerűen valamilyen más kérdésre terelődik, és az amerikai elnök gyorsan megfeledkezik majd az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos ígéreteiről.
Az egyik forrás azonban rámutatott arra, hogy nincs egyetértés az ukrán kormányon belül a tárgyalásokkal kapcsolatban. A hadsereg és a titkosszolgálatok egyes képviselői úgy vélik, hogy a tűzszünet előnyös lehet Ukrajna számára, mert a fronthelyzet jelenleg az ukrán hadsereg szempontjából hátrányosan alakul. „De továbbra is Zelenszkij álláspontja a meghatározó”, szögezte le a forrás. (Kiemelések tőlem – M. G.)
Kérdés azonban, hogy meddig. Az ukrán vezetők, akik a tűzszünetről hallani sem akarnak, és kizárólag a fegyverszállítmányok folytatásáról hajlandóak amerikai partnereikkel beszélni, alighanem kénytelenek lesznek szembesülni azzal a ténnyel, hogy a főhadiszállását az elkövetkező hetekben – legalább részben – Európába áttevő Trump-kormányzat komolyan gondolja a háború mielőbbi befejezését.
Pete Hegseth, a Pentagon új főnöke február 12-én Brüsszelbe utazik, ahol részt vesz a védelmi miniszterek és a fegyverszállítmányokat koordináló kontakt-csoport találkozóján. Az utóbbin, amelyen – most először – nem az amerikai, hanem a brit védelmi miniszter fog elnökölni, Hegseth, a Pentagon közlése szerint „meg fogja erősíteni Trump elnöknek azt az elkötelezettségét, hogy amilyen gyorsan csak lehet, diplomáciai úton kell véget vetni az ukrajnai háborúnak. És azt is ki fogja emelni, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás terén növelni kell Európa vezető szerepét.”
Ez magyarán azt jelenti, hogy a Biden-adminisztráció által jóváhagyott fegyverszállítmányokat még megkapja Ukrajna, de további támogatásra lényegében már csak az európai országoktól számíthat.
2025. 02. 10.
Vasárnap, február 9-én Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó is megszólalt az ügyben. Az NBC Meet the Press műsorában a következőket mondta:
Nyilván egy csomó bizalmas megbeszélés folyik most. Ezen a héten a külügyminiszter, a védelmi miniszter, az alelnök, az európai különmegbízott Európában lesznek és átbeszélik annak a részleteit, hogy hogyan lehet ennek a háborúnak véget vetni. Arra van szükség, hogy valamennyi fél leüljön a tárgyalóasztal mellé, és befejezzük ezt a háborút. Ez szóba került Xi elnökkel, Modi miniszterelnökkel, a közel-keleti vezetőkkel folytatott megbeszéléseken is.
Az elnök készen áll arra, hogy ezeket a kérdéseket ezen a héten előterjessze, beleértve az Ukrajnának szóló amerikai támogatás jövőjét is. Az ezzel járó költségeket meg kell hogy térítsék, ami egyfajta partnerséget fog jelenteni az ukránokkal az ő ritkaföldfémeiket, természeti erőforrásaikat, az olajukat és gázukat illetően. Ezekre a megbeszélésekre ezen a héten fog sor kerülni. És azt hiszem, az alapelv itt az, hogy ennek a konfliktusnak a további menetét az európaiak kell hogy a sajátjuknak tekintsék. Trump elnök azon van, hogy befejezze azt. Ami pedig a biztonsági garanciákat illeti, azokkal egyértelműen az európaiaknak kell törődniük. (Kiemelések tőlem – M. G.)
A hét közepén és végén Európában utazó amerikai delegációt mind Párizsban (a február 11-12-i AI-csúcson), mind pedig a február 14-16-i müncheni biztonsági konferencián JD Vance fogja vezetni. Ez arra utal, hogy az európai ügyek legfőbb felelőse a Fehér Házban (már az elnök után) nem a nemzetbiztonsági tanácsadó, hanem az alelnök. Ez nem sok jót ígér sem az Európai Uniónak, sem Ukrajnának.
Aki elolvassa Közeledik a végkifejlet című 2024. február 28-i bejegyzésemet, vagy legalább azt, amit ott az akkor még csak “újonc” ohioi szenátortól idéztem, meg fogja érteni, miről beszélek. Most csak néhány mondatát idézem újra:
Nem hiszem, hogy Vlagyimir Putyin egzisztenciális veszélyt jelent Európára.
Az igazat megvallva semmi sem indokolja azt, hogy az ukrajnai háborúban szükség volna amerikai segítségre.
Tartozunk annyival európai partnereinknek, hogy őszinték legyünk hozzájuk: Amerikát a továbbiakban ne használják mankóként. Az amerikaiaknak szövetségesekre és nem kliensállamokra van szükségük Európában, és a mi ukrajnai bőkezűségünknek vége. Az európaiak az ottani háború befejezését elkerülhetetlennek kellene hogy tekintsék. És Európának azon is el kellene gondolkodnia, hogy pontosan hogyan is fog együttélni Oroszországgal, miután az ukrajnai háború befejeződik.
Nem tartom valószínűnek, hogy JD Vance alelnök a mostani müncheni szeánszon sokkal kíméletesebben fog fogalmazni.
[1] Vö. Trump ready to double down on Russian sanctions, US envoy to Ukraine Keith Kellogg says. New York Post, 2025. febr. 6.
[2] Mivel Theodore Roosevelt (https://hu.wikipedia.org/wiki/Theodore_Roosevelt ) közvetítésével jött létre az orosz-japán háborút lezáró béke, az akkori elnök 1906-ban Nobel-békedíjat kapott. – Donald Trump nem is titkolja, hogy ugyanerre törekszik.
A szerző Geonapló-bejegyzése 2025. február 10-én.
