A Trump: az alku művészete című 1987-es könyv szerzőjének most fel van adva a lecke.
2024. 12. 13-17.
Előző bejegyzésemben a formálódó Trump-kormányzatnak az ukrajnai háború befejezésére irányuló stratégiája kapcsán „egy döntő fontosságú taktikai mozzanat”-ról beszéltem: „Ahhoz, hogy a hosszú távú rendezés alapelveiben meg lehessen egyezni, mindenekelőtt tűzszünetre van szükség. Ha a tűzszünetet el tudják érni, van esély arra, hogy a továbbiakban a ’megállapodás kereteit’ is kijelöljék.”
Lássuk Trump legutóbbi megnyilatkozásait Ukrajnával kapcsolatban.
2024. november 25.
(Full Transcript of Donald Trump’s 2024 Person of the Year Interview. Time, 2024. dec. 12. Az interjú november 25-én készült, de csak december 12-én került nyilvánosságra.)
Határozottan nem értek egyet azzal, hogy rakétákat küldjünk több száz mérföldes mélységben Oroszországba. Miért csináljuk ezt? Ezzel csak kiterjesztjük és súlyosabbá tesszük ezt a háborút. Ezt nem lett volna szabad megengedni. És nemcsak rakétákat, hanem más fegyvertípusokat is bevetnek. Ezt nagyon nagy hibának tartom. Nagyon nagy hibának.
Érdekes, hogy amikor annak kapcsán, hogy „Irán nemrég merényletet tervezett a meggyilkolására”, a Time megkérdezte tőle, hogy „mik az esélyei egy Irán elleni háborúnak a következő mandátuma idején”, Trump ezt elengedte a füle mellett, viszont újból visszatért Ukrajnára:
Bármi megtörténhet. Bármi megtörténhet. A helyzet nagyon gyúlékony. Azt hiszem, a legveszélyesebb dolog most az, hogy mi történik, miután Zelenszkij, feltételezem, az elnök jóváhagyásával, úgy döntött, hogy elkezdi rakétákkal lőni Oroszországot. Azt hiszem, ez egy jelentős eszkaláció. Egy ostoba döntés. De azt gondoltam volna, hogy az emberek megvárják, amíg bekerülök [a Fehér Házba], mielőtt bármit elindítanak. Azt gondoltam volna. Azt hiszem, nagyon okos dolog lett volna, ha ezt teszik.
2024. december 7.
Trump to Europe: Overseeing a Ukraine Cease-Fire Would Be Your Job. The Wall Street Journal, 2024. dec. 13.
December 7-i párizsi találkozójuk során Trump megmondta Zelenszkijnek és Macronnak, hogy nem támogatja Ukrajna Nato-tagságát, de a harcok befejeződését követően egy erős, jól felfegyverzett Ukrajnát szeretne látni, a találkozó részleteit ismerő hivatalos személyek szerint.
Trump elmondta, hogy Európának kell a fő szerepet játszania Ukrajna védelmében és támogatásában, és hogy azt akarja, európai csapatok ellenőrizzék a tűzszünetet.
A terepen lévő európai csapatok egy különleges békefenntartó erő, nem pedig egy Nato-művelet részei lesznek, mondták a tisztségviselők.
2024. december 7.
Paris Match , 2024. dec. 11. Az interjú december 7-én Párizsban készült Trump Macronnal és Zelenszkijjel folytatott tárgyalásai egyik szünetében.
Paris Match: Melyik lehet az első nemzetközi válság, amelyet elnökként kezelni szeretne?
Donald Trump: Hihetetlenül sok válság van a világban. Néhány nap óta van egy újabb is, Szíriában. Egyedül kell hogy boldoguljanak, mert nem vagyunk ott érdekeltek. Elsőbbsége Ukrajna problémájának van Oroszországgal. Ennek a két országnak elképesztő emberi veszteségei vannak. A Közel-Kelet szintén fontos, de azt hiszem, az egy kevésbé nehezen kezelhető helyzet, mint Ukrajna és Oroszország.
2024. december 8. de. 8:00
Oroszország és Irán helyzete jelenleg meggyengült, az egyiké Ukrajna és a rossz gazdaság miatt, a másiké Izrael és annak harci sikerei miatt. Zelenszkij és Ukrajna nevetséges módon elveszített 400 ezer katonát és még sokkal több civilt. Azonnali tűzszünetre van szükség, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások.
Túl sok életet pazarolnak el szükségtelenül, túl sok család semmisül meg, és ha ez így megy tovább, ez az egész még sokkal nagyobb arányúvá és sokkal rosszabbá válhat. Jól ismerem Vladimirt. Ez most az ő ideje, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ várakozik!
2024. december 8. du. 6:00
K. W.: Készüljön-e fel Ukrajna arra, hogy az Ön beiktatása után kevesebb támogatásra számíthat?
D. T.: Lehetséges. Igen.
K. W.: Ön azt mondta, hogy 24 órán belül véget vethet a háborúnak.
D. T.: Mi 350 milliárd dollárnál tartunk. Európa 100 milliárdnál. Pedig a háború Oroszországgal fontosabb Európa számára, mint a mi számunkra. Nekünk itt van ez a kis óceán, amely elválaszt tőle.
K. W.: Még azt is mondta, hogy megpróbálja befejezni még mielőtt beiktatják.
D. T.: Nos, megpróbálom. Megpróbálom befejezni, ha tudom.
K. W.: Aktívan törekszik erre?
D. T.: Igen. Ukrajna több embert veszített, mint amennyit elismer. Több százezer holttestről beszélünk, amelyek ott fekszenek a harcmezőn. Ez a legstupidabb dolog, amivel valaha találkoztam, és ezt soha nem lett vola szabad megengedni, hogy megtörténjen. Biden képes lehetett volna arra, hogy ezt megállítsa.
K. W.: A Nato tagja marad az Egyesült Államok, amíg Ön hivatalban van? Kötelezi magát erre?
D. T.: Ki kell hogy fizessék a számláikat. Ha kifizetik, akkor feltétlenül.
K. W.: És ha nem fizetik ki?
D. T.: A Nato kihasznál bennünket. Először is kihasználnak kereskedelmileg. Nem veszik meg az autóinkat, nem veszik meg az élelmiszer-termékeinket, nem vesznek meg semmit. Ez gyalázat. És a tetejébe mi még meg is védjük őket. Úgyhogy ez egy dupla arculcsapás. És mondjak magának valamit, én elértem, pusztán egy kemény fellépéssel azt, hogy százmilliárdokkal növeljék a Nato-kiadásokat. Megmondtam nekik: „Nem foglak megvédeni benneteket, ha nem fizettek.” És elkezdtek fizetni. Ez több mint 600 milliárdot tett ki. Ez nagy dolog. Máskülönben nem volna pénzük arra, hogy harcolhassanak. Ha kifizetik a számláikat, és úgy látom, hogy tisztességesen bánnak velünk, a válaszom az, hogy feltétlenül a Nato mellett fogok állni.
K. W.: És ha nem, akkor megfontolná a kilépést?
D. T.: Feltétlenül. Igen, feltétlenül.
2024. december 12.
Keith Kellogg nyugalmazott tábornoktól, aki Trump első mandátuma idején az elnök tanácsadója volt nemzetbiztonsági kérdésekben, és most ő lesz az ukrajnai különmegbízott, a Fox Business december 12-i adásában megkérdezték, hogy az Egyesült Államok meghívhatja-e Zelenszkij ukrán és Putyin orosz elnököt Washingtonba, hogy tárgyaljanak. Ezt válaszolta:
Trump elnök háromdimenziós sakkot játszik, és nem volnék meglepődve, ha valami hasonlót csinálna. Megteheti? Természetesen megteheti. Képes egy ilyen bátor húzásra. Tényleg azt hiszem, hogy ez meg fog oldódni az elkövetkező néhány hónapban. Mivel az egyetlen személy, aki képes erre, az Donald J. Trump. És meg fogja tenni.
*
2024. december 16.
Jennifer Jacobs, a CBS tudósítója Trump Mar-a-Lago-i sajtóértekezletéről:
Zelenszkijnek készen kell állnia arra, hogy alkut kössön Oroszországgal.
„Alkut kell kötni” – mondta Trump. „Túl sok ember halt meg.”
Majd hozzátette: „És Putyinnak is alkut kell kötnie.”
2024. december 17.
Keith Kellog leendő ukrajnai különmegbízott január elején, tehát még Trump hivatalba lépése előtt ellátogat Kijevbe és fontos európai fővárosokba, mint Párizs és Róma.
A találkozók tényfeltáró jellegűek lesznek, és nem az aktív tárgyalások kezdetét jelentik.
Forrás: Reuters
2024. 12. 19.
Ami a „másik oldal”-t illeti, itt az egy hónapig még hivatalban lévő Biden-adminisztáció és az Európai Unió álláspontja érdekes, Zelenszkij és tanácsadói köre ugyanis változatlanul propagandaüzemmódban dolgozik, és úgy viselkedik, mintha Ukrajna Európa meghatározó nagyhatalma lenne.
Zelenszkij A Le Parisien olvasóival folytatott videóbeszélgetésében például nagyon magabiztosan azt mondta, hogy „Putyint a helyére kell tenni”, és nem a tűzszünetről kell tárgyalni vele. Az érdekes az, hogy a jelek szerint úgy érzi, Trumpot is a helyére leheti, legalábbis egyelőre:
[Trump] nagyon gyorsan szeretne cselekedni. De majd elmélyül bizonyos részletekben, amikor ezt majd valóban megteheti. Egyelőre még nincs a Fehér Házban, és nincs hozzáférése minden információhoz, amelyeket a hírszerzés, a védelmi minisztérium és bizonyos diplomáciai csatornák szolgáltathatnak… Amikor majd ott lesz, és ugyanazzal az információs szinttel rendelkezik, egy nyelven beszélhetünk egymással. Ő tudja azt, hogy nekem nincs szándékomban Ukrajna kárára előreszaladni. Ez az ország régóta küzd a szuverenitásáért. Nem számít, hány elnök vagy miniszterelnök szeretné elrendelni a háború befejezését, mert mi nem fogunk csak úgy egyszerűen, a függetlenségünkről lemondva, engedményeket tenni.
Mihailo Podoljak, az elnöki hivatal befolyásos tanácsadója ugyanerről a következőket mondta:
„Kétségtelen, hogy a mai információs realitások perspektívájából tekintve a dolgokat, a megválasztott elnök Trump- és Amerika-barát azonnali döntéseket szeretne… De van itt egy nüansz.”
A tanácsadó szerint az amerikai vezető nem fogja tudni az ukrajnai háborút Vlagyimir Putyin forgatókönyve szerint befejezni, hogy aztán azt mondja, ő vetett véget neki.
„Különös volna, ha a Trump-adminisztráció másodhegedűsként Putyinnal játszana össze. Miért akarnák ezt tenni?”
Podoljak azt is leszögezte, hogy Oroszország tisztában van azzal, hogy nem győzheti le Ukrajnát a háborúban. Következésképpen a Kreml számára fontos, hogy aláássa az Egyesült Államok tekintélyét, és a saját érdekeinek megfelelően fejezze be a háborút, hogy felmutassa „globális vezetői” státusát.
Az ukrán vezetők régóta „közszemlére kitett” megalomániája azonban nemcsak nyilatkozatokban, hanem tettekben is megmutatkozik. Az Igor Kirillov orosz altábornagy, a nukleáris, biológiai és vegyi védelmi erők vezetője elleni moszkvai merénylet, amelyet az ukrán titkosszolgálat (SBU) hajtott végre, ékes példája ennek. Amerikai szakértők szerint a tábornok meggyilkolása „hibás stratégia”, és az ukrán különleges erők egyik, a New York Times-nak név nélkül nyilatkozó magasrangú tisztje is azt mondta, hogy az ilyen műveleteknek „nulla stratégiai és taktikai hatásuk” van. Ennél azonban fontosabb, hogy – miközben a Biden-adminisztráció, mint eddig is tette, mélyen hallgat a dologról – Keith Kellogg nyugalmazott tábornok, Trump kijelölt ukrajnai különmegbízottja, nyíltan elítélte az akciót:
Kirillov tábornok meggyilkolása nem volt ésszerű lépés. A hadviselésnek vannak szabályai, és vannak bizonyos dolgok, amelyeket egyszerűen nem teszel meg. Amikor megyilkolsz egy hadseregtábornokot, egy tengernagyot vagy más katonai vezetőt a lakása mellett, kiterjeszted a hadszínteret. Nem hiszem, hogy ez okos dolog. Ez egyszerűen nem felel meg a hadviselés szabályainak. Egy tábornok legitim célpont a hadszíntéren. De itt túl messzire mentek. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
Eközben Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter egyetért az ukrán vezetőkkel abban, hogy Putyinnal csak akkor lehet fegyverszünetet kötni, ha nem lesz abban a helyzetben, hogy továbbfolytathassa vagy újrakezdhesse a háborút. A New York-i Council on Foreign Relationsben december 18-án megtartott beszédében ugyanis – többek között – ezeket mondta:
Putyin szemében bármilyen tűzszünet csak egy lehetőség arra, hogy pihentesse a csapatait, újból felszerelje őket és a megfelelő pillanatban újból támadásba lendüljön. Tűzszünet csak akkor lehetséges, ha az megfelel az alapvető követelményeknek. Ha tartalmazza a szükséges megállapodásokat, a szükséges garanciákat, a szükséges kötelezettségvállalásokat, amelyek megakadályozzák az újabb orosz agressziót.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy sem a hatalmat még egy hónapig gyakorló Biden-adminisztráció, sem a Zelenszkij és az elnöki hivalal körül csoportosuló ukrán vezetők nem fogadják el a Trump megválasztott elnök által szorgalmazott tűzszünetet, amelynek a lényege éppen az, hogy egy azonnali döntéssel véget vet a harcoknak és a frontvonal befagyasztásával – itt-ott esetleg apróbb módosításokat végrehajtva – kijelöli a két fél közötti új határvonalat, amely nem lesz nemzetközi jogi értelemben vett „végleges” határ, ugyanakkor mind Ukrajna, mind pedig Oroszország kötelezi magát arra, hogy fegyveres erővel nem változtatja meg. A hosszú távú rendezés alapelveiben és részleteiben pedig a későbbiekben állapodnak meg.
2024. november 21-én azt írtam, hogy „Putyinnak van annyi esze, hogy elfogadja Trumpnak a harc befejezését célzó javaslatát”. Úgy tűnik, hogy ez a jóslatom – legalább részben – bejött, Putyin ugyanis mai évértékelő sajtóértekezletén azt mondta, hogy „kész kompromisszumot kötni Ukrajnáról a Donald Trump megválasztott elnökkel lehetséges, a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, és hajlandó előfeltételek nélkül elkezdeni a tárgyalásokat az ukrán hatóságokkal”.[1]
A Reuters tudósítása Putyin mai megnyilatkozásaiból még kiemeli a következőket:
Putyin azt mondta 19-én, hogy nem szab előfeltételeket Ukrajnának, és kész bárkivel tárgyalni, beleértve Zelenszkij elnököt is.
De azt mondta, hogy bármilyen megállapodást csak Ukrajna legitim hatóságaival írhat alá, ami most a Kreml szerint csak az ukrán parlament.
Zelenszkijt, akinek a hivatali ideje technikailag már lejárt, de aki a háború miatt elhalasztott egy választást, újra kellene választani ahhoz, hogy Moszkva bármilyen megállapodás legitim, jogilag elfogadható aláírójának tekintse.
Putyin elutasította egy ideiglenes tűzszünet megkötését Kijevvel, hangsúlyozva, hogy csak egy hosszú távú békemegállapodás lehet kielégítő. (Kiemelések mindenütt tőlem – M. G.)
Szerintem Trump első dolga az lesz, hogy mind a két renitenskedő elnökkel szemben kikényszerítse az azonnali tűzszünetet. Hogy ezt milyen agyafurt módszerekkel fogja elérni, azt csak ő tudja. Zelenszkijt mindenesetre azzal fogja zsarolni, hogy beszüntet mindenfajta Ukrajnába irányuló katonai, gazdasági és pénzügyi támogatást, és különalkut köt Putyinnal az európai biztonságot (és így Ukrajnát is ) érintő kérdésekben. Putyint pedig azzal, hogy nem fogja feloldani az Oroszországot sújtó amerikai gazdasági szankciókat, és támogatni fogja Ukrajna európaiak általi korlátlan felfegyverzését.
Hogy mi lesz minderről – ha lesz egyáltalán ilyen – Európa álláspontja, arról majd nem „legközelebb”, hanem a holnapi bejegyzésemben fogok írni.
[1] Vladimir Soldatkin és Andrew Osborn: Putin says Russia is ready to compromise with Trump on Ukraine war. reuters.com, 2024. dec. 19.
A szerző Geonapló-bejegyzése 2024. december 19-én.
