Putyinnak csak ki kell várnia a dolgok végét.
2024. 11. 20.
Guy Faulkonbridge, a Reuters moszvai irodavezetője ma reggel öt, a Kremlben járatos forrásra hivatkozva beszámolt arról, hogy mi az, amit Putyin elnök elfogadna egy Trump által javasolt megállapodásból[1]:
Az öt jelenlegi és volt tisztségviselő elmondta, hogy a Kreml nagyvonalakban egyetérthet a konfliktus frontvonalak mentén történő befagyasztásával. A tárgyalásokon dőlhet el, hol húzódnak majd a négy keleti tartomány (Donyeck, Luhanszk, Zaporizsja és Herszon) pontos határai.
Putyin ebben a hónapban azt mondta, hogy bármilyen fegyverszüneti megállapodásnak a harctéri „realitásokat” kell tükröznie, de attól fél, hogy bármilyen rövid lejáratú tűzszünet csak azt tenné lehetővé, hogy a Nyugat újból felfegyverezze Ukrajnát.
„Ha nincs semlegesség, nehéz elképzelni bármiféle jószomszédi kapcsolatot Oroszország és Ukrajna között”, mondta Putyin a valdaji nemzetközi vitaklubban november 7-én. Miért? Mert ez azt jelentené, hogy Ukrajnát folyamatosan eszközként használják az Orosz Föderáció ellen.
Két forrás szerint Joe Biden távozó amerikai elnöknek az a döntése, hogy megengedi Ukrajnának az amerikai ATACMS-rakéták mélységi orosz célpontok elleni bevetését megnehezítheti és elhalaszthatja a megállapodást – és merevebbé teheti az orosz álláspontot, mert a keményvonalasok nagyobb részt szeretnének Ukranából elfoglalni. Kijev november 19-én először mért rakétacsapást orosz terület ellen, amit Moszkva jelentős eszkalációnak tekintett.
Ha nem lesz tűzszüneti megállapodás, mondta a két forrás, Moszkva tovább harcol.
Putyin június 14-én jelölte ki a háború azonnali befejezésének az előfeltételeit: Ukrajna mondjon le Nato-ambícióiról, és vonja ki csapatait az Oroszország által igényelt és nagyrészt ellenőrzött négy ukrán tartomány egészéről.
Az öt jelenlegi és volt tisztségviselő szerint Oroszország nem fogja ugyan Ukrajna Nato-csatlakozását vagy Nato-csapatok ukrajnai jelenlétét tolerálni, de nyitott a vitára a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákról. A Kreml azt is feltételül fogja szabni, hogy Kijev csökkentse hadereje nagyságát, és ne korlátozza az orosz nyelv használatát.
Dimitri Simes, aki 1973-ban emigrált az Egyesült Államokba a Szovjetunióból, és Oroszország egyik legjobb kapcsolatokkal rendelkező Amerika-szakértője, azt mondta, hogy egy tűzszüneti megállapodást viszonylag gyorsan tető alá lehet hozni, ami véget vethet a háborúnak. De egy szélesebb körű, tartós megállapodást, amely tekintettel van mind Ukrajna, mind pedig Oroszország biztonsági aggályaira, már rendkívül nehéz lesz összekovácsolni.
Egy nagy alkut, szerintem, nagyon nehéz lesz megkötni, mivel a két fél álláspontja nagyon távol van egymástól.
Oroszország Ukrajna 18 százalékát ellenőrzi, beleértve a 2014-ben Ukajnától elcsatolt Krímet, a Donbasz 80 százalékát – Donyeck és Luhanszk tartományokat – és Zaporizsja és Herszon tartományok 70 százalékát. Ezen kívül Harkov tartomány 3 százaléka és Mikolajiv egy kis szelete is a birtokában van.
Ez összesen több mint 110 ezer négyzetkilométer. Ukrajna az oroszországi Kurszk tartományban 650 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt.
Az egyik forrás szerint egy olyan tűzszüneti megállapodást, amelynek értelmében Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon legnagyobb része, a Krímhez vezető szárazföldi híddal együtt Oroszországé marad, és az orosz anyanyelvűek jogait tiszteletben tartják, Putyin otthon győzelemként könyvelhet el.
Abban valamennyi orosz forrás egyetértett, hogy magának a Krímnek a jövője nem képezheti vita tárgyát.
Az egyik vezető beosztású forrás szerint, aki ismeri a Kremlben zajló magas szintű vitákat, a Nyugatnak el kell fogadnia a „kemény igazságot”, hogy az Ukrajnának nyújtott segítsége nem akadályozhatta meg Oroszországot abban, hogy megnyerje a háborút.
Putyin, a volt KGB-s alezredes, aki Drezdában végignézte a Szovjetunió összeomlását, maga hozta meg a döntést az Ukrajna elleni invázióról, csak egy megbízható munkatársakból álló kicsiny csoporttól fogadva el tanácsot, mondta tíz, a Kremlt belülről ismerő orosz forrás a Reutersnek.
Ugyanígy, neki lesz döntő szava bármilyen tűzszünetről is, mondta az öt jelenlegi és volt tisztségviselő.
A Kreml főnöke az ukrajnai „különleges katonai művelet”-et meghatározó fordulópontnak tekinti, amikor Moszkva végre szembeszállt az arrogáns Nyugattal, amely a Nato-t kibővítette kelet felé, egészen Oroszország határaiig, és beleavatkozott a saját hátsóudvarának tartott országok – mint például Grúzia és döntő módon Ukrajna – politikájába.
A lehetséges tűzszünet részleteire vonatkozó kérdésre válaszolva két orosz forrás arra a megállapodás-tervezetre hivatkozott, amelyet 2022 áprilisában az isztambuli tárgyalások után kis híján elfogadtak, és amelyet Putyin a nyilvánosság előtt a megállapodás lehetséges alapjának nevezett.
A tervezet értelmében[2], amelynek az egyik másolatát a Reuters látta, Ukrajnának el kellene fogadnia a permanens semlegességet cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának (az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Kínának, Nagy-Britanniának és Oroszországnak) a nemzetközi biztonsági garanciáiért.
2024. 11. 21.
Azt hiszem, Dimitri Simes (őt legutóbb – épp Ukrajna kapcsán – Kreatív megoldás című 2022. október 18-i bejegyzésemben idéztem) , akit Faulkonbridge, jó érzékkel, Moszkvában megkérdezett, fején találta a szöget:
Egy tűzszüneti megállapodást viszonylag gyorsan tető alá lehet hozni, ami véget vethet a háborúnak. De egy szélesebb körű, tartós megállapodást (…), egy nagy alkut nagyon nehéz lesz megkötni, mivel a két fél álláspontja nagyon távol van egymástól.
Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadó-jelöltje ( ) Bidennek a nagy hatótávolságú ramerikai rakéták ukrajnai használatát engedélyező döntéséről azt mondta: „Ez egy újabb lépés felfele az eszkalációs létrán…, egy taktikai fejlemény. Trump elnök ugyanakkor stratégiáról beszél [Ukrajna kapcsán]. Hogyan lehet mindkét felet az asztal mellé ültetni, hogy véget vessenek ennek a háborúnak? Mi lehet a megállapodás kerete?”
Az biztató jel, hogy Trump nemzetbiztonsági csapata új stratégiát – és egyáltalán: stratégiát – sürget, amely Biden és Sullivan kilátástalan taktikázásával szemben a háború befejezésével új helyzetet teremthet. De itt is van egy döntő fontosságú taktikai mozzanat: ahhoz, hogy a hosszú távú rendezés alapelveiben meg lehessen egyezni, mindenekelőtt tűzszünetre van szükség. Ha a tűzszünetet el tudják érni, van esély arra, hogy a továbbiakban a „megállapodás kereteit” is kijelöljék.
Ha Trump és Putyin meg tud egyezni abban, hogy a harcoknak a front befagyasztásával azonnali hatállyal véget kell vetni, addig is ameddig az érintett felek egy hosszabb távú megállapodást is megköthetnek és kijelölhetik a „megállapodás kereteit”, Zelenszkij nagyon nehezen teheti meg azt, hogy ő márpedig tovább harcol.
Kiderül ez a Fox News diplomáciai tudósítójának Ukrajnában adott és november 19-én sugárzott interjújából is, amelyből idézem a legfontosabbakat:
FN: Nem Putyin az, aki úgy dönthet, hogy véget vet ennek a háborúnak?
Z: Biztos vagyok benne, hogy most valóban sok minden függ Putyintól. Ő megteheti ezt. Befejezheti ezt a háborút. De az Amerikai Egyesült Államoktól sokkal több minden függ. Putyin gyengébb, mint az Egyesült Államok.
FN: Bízik abban, hogy Trump megválasztott elnök képes lesz rávenni Putyint arra, hogy befejezze a háborút?
Ez nem lesz egyszerű, de azt hiszem, ha minden eszközt latba vet, igen, képes lehet. Mert sokkal erősebb, mint Putyin. Ő erősebb. Az Egyesült Államok erősebb.
FN: És arról a lehetőségről mi a véleménye, hogy az Egyesült Államok megszüntetheti Ukrajna katonai támogatását?
Ha le fogják vágni, azt hiszem, veszíteni fogunk. Természetesen, akárhogyan is, a helyünkön maradunk és harcolni fogunk. Van fegyvergyártásunk, de nem elég ahhoz, hogy felülkerekedjünk. És azt hiszem, nem elég ahhoz, hogy fennmaradjunk. De ha ez lesz Amerika választása, majd eldöntjük, hogy mit kell tennünk.
A harc befejezése az ukrajnai rendkívüli állapot megszüntetését és új választások kiírását is eredményezheti Ukrajnában. Trumpnak és Putyinnak – és az esetleges további résztvevőknek – így már nem a jelenleg kérdéses politikai legitimitású Zelenszkij[3], hanem az ukránok többsége által megválasztott új elnök lehet a tárgyalópartnere.
Az pedig, hogy az ukránok többsége mit akar, világosan kiderül a Gallup legújabb, 2024 augusztusában és októberében készült ukrajnai felméréséből. E szerint az ukránok 52 százaléka azt szeretné, hogy országuk minél hamarabb üljön le tárgyalni a háború befejezéséről. Minden tíz ukránból közel négy (38 százalék) szerint tovább kell harcolni a győzelemig. Trump megválasztása óta ez az arány minden bizonnyal még tovább csökkent.
Szóval Trump pontosan azért mondhatta azt, hogy hivatalba lépése után huszonnégy óra alatt befejezi „ezt a háborút”, mert tudja, hogy Putyinra számíthat ebben a pókerjátszmában. És Putyinnak van annyi esze, hogy elfogadja Trumpnak a harc befejezését célzó javaslatát. És van annyi hatalma is, hiszen ahogy hatalmában állt elkezdeni „ezt a háborút”, éppen úgy hatalmában fog állni az is, hogy befejezze. Már csak azért is, mert tudja, hogy Ukrajnában viszont nem lesz ebben egyetértés a hatalmi eliten – és a hadseregen – belül, akkor sem, ha a lakosság többsége nyilvánvalóan a háború befejezését akarja.
És akkor neki már csak ki kell várnia a dolgok végét.
[1] Guy Faulconbridge: Putin, ascendant in Ukraine, eyes contours of a Trump peace deal. reuters.com, 2024. nov. 20.
[2] Vö. Samuel Charap és Sergey Radchenko: The Talks That Could Have Ended the War in Ukraine. A Hidden History of Diplomacy That Came Up Short—but Holds Lessons for Future Negotiations. Foreign Affairs, 2024. ápr. 16.
[3] Vö. Volodymyr Zelensky faces a power struggle in 2025. As morale ebbs in Ukraine there is talk of a change at the top. The Economist, 2024. nov. 12.
A szerző Geonapló-bejegyzése 2024. november 21-én.
