és a kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin utódjául a kormánypártok által jelölt Sulyok Tamás,
az Alkotmánybíróság elnöke 2024. február 26-án az Országgyűlésben (Fotó: Beliczay László/Magyra Hang)
Mint arról a Magyar Hang 2025. áprilisi 17. számában már megemlékeztünk, Sulyok Tamás köztársasági elnök 2013. március 27-én védte meg PhD-disszertációját (-értekezését) a Szegedi Tudományegyetemen, Trócsányi László akkori franciaországi magyar nagykövet témavezetésével.
A cikkben már jeleztük, hogy Sulyok Tamás a disszertációjában mindössze egyetlen saját publikációjára hivatkozik. Ha figyelembe vesszük, hogy a PhD-fokozat odaítélése mégiscsak az önálló tudományos, preferenciálisan a szakirodalomban publikált tevékenység elismerése, meglepőnek tűnik, hogy Sulyok Tamás a disszertációjában mindössze egyetlen egy saját cikket szerepeltet. Miután a PhD-értekezés a szakterület akkori állásának számba vétele mellett elsősorban és döntően a saját tudományos tevékenység bemutatása, azaz a jelölt által a disszertáció témájában a tudományos világ közös tudásmennyiségéhez hozzáadott, szakfolyóiratokban publikált új eredmények összefoglalása, az egyetlen saját hivatkozás Sulyok Tamás részéről vakmerőnek, de legalábbis szokatlannak tűnik.
Ne ragadjunk le azonban a „szokatlan” kifejezésnél, hanem jelezzük azt is, hogy az itt említett, egyetlenegy saját hivatkozás magyar-, Európa-, sőt világcsúcs-beállítás is, hiszen elfogadott PhD-disszertáció saját publikáció(k) megléte nélkül elképzelhetetlen. A legkisebb számú saját szerzőségű publikáció, amivel tehát a PhD megszerzése még egyáltalán szóba jöhet, az az 1 (megjegyzendő, hogy számos Doktori Iskola már eleve magasabb számú publikációt kíván meg, gyakran szcientometriai, azaz a publikációk tudományos értékét felmérő, alapos módszerek bevetése mellett). Ha viszont a PhD-értekezés mindössze egyetlen saját publikációt említ, akkor ennek nyilvánvalóan olyan gyakran nemzetközileg is, de magyar viszonylatban mindenképpen alapvető, jelentős új eredményeket tartalmazó cikknek kell lennie, amelyet a tudományos világ szereplői azzal ismernek el, hogy a publikációban foglalt új eredményeket a saját dolgozataikban számottevő gyakorisággal idézik. Ha tehát Sulyok Tamásnak a PhD-disszertációjában hivatkozott egyetlen, ebből következően tehát magának a disszertációnak szükségszerűen a tudományos gerincét adó saját publikációja megfelel a fenti kritériumoknak, akkor a PhD-fokozat 2013-as odaítélése elvileg még védhető lehet.
Egy késői tudományos fokozatszerzés genezise – Novák Katalin villámgyors bukása után Sulyok Tamás köztársasági elnökké avanzsálása nem volt meglepetésnek nevezhető. Egy évtizeddel korábban alkotmánybíróvá, majd az Alkotmánybíróság elnökévé történt választása viszont vaskos meglepetésnek számított.
Az interneten bárki számára elérhető tudományos keresők segítségével megállapítható, hogy a Sulyok Tamás PhD-értekezésének irodalomjegyzékében szereplő egyetlen, 2008-as publikációjára (Az ügyvédség alkotmányos helyzetének néhány időszerű kérdése) mértékadó tudományos cikkben nem hivatkoztak, azaz alapvetően jelentős új eredményeket Sulyok Tamás dolgozata nagy valószínűséggel nem tartalmazhatott, szakmai visszhangja pedig minimálisnak mondható. Mindössze két magyar doktori disszertáció, az egyik 2012-ből, a másik 2020-ból említette Sulyok 2008-as cikkét. Elviekben elképzelhető, hogy más szerző is hivatkozott erre a cikkre olyan folyóiratban, amelynek vagy semmilyen online nyoma nincs, vagy nem tudományos jellegű, de nyilvánvalóan az ilyen hivatkozások az adott publikáció köz- és elismertségéhez vajmi keveset tesznek hozzá.
Összefoglalva, Sulyok Tamás PhD-disszertációja és annak elfogadása súlyos kétségeket vethet fel. Természetesen e sorok írója nem ismerheti azon körülmények összességét, amelyek végül Sulyok Tamás PhD-címének odaítéléséhez vezettek. Mindazonáltal elvárható lenne, hogy a fentiek fényében a bírálati folyamatban részt vettek (Doktori Iskola, bíráló bizottságok, opponensek, témavezető) támpontot nyújtsanak arra vonatkozóan, hogy milyen megfontolások alapján találták megfelelőnek a disszertációt a PhD-cím elnyerésére.
Az interneten bárki számára elérhető tudományos keresők segítségével megállapítható, hogy a Sulyok Tamás PhD-értekezésének irodalomjegyzékében szereplő egyetlen, 2008-as publikációjára (Az ügyvédség alkotmányos helyzetének néhány időszerű kérdése) mértékadó tudományos cikkben nem hivatkoztak, azaz alapvetően jelentős új eredményeket Sulyok Tamás dolgozata nagy valószínűséggel nem tartalmazhatott, szakmai visszhangja pedig minimálisnak mondható. Mindössze két magyar doktori disszertáció, az egyik 2012-ből, a másik 2020-ból említette Sulyok 2008-as cikkét. Elviekben elképzelhető, hogy más szerző is hivatkozott erre a cikkre olyan folyóiratban, amelynek vagy semmilyen online nyoma nincs, vagy nem tudományos jellegű, de nyilvánvalóan az ilyen hivatkozások az adott publikáció köz- és elismertségéhez vajmi keveset tesznek hozzá.
Összefoglalva, Sulyok Tamás PhD-disszertációja és annak elfogadása súlyos kétségeket vethet fel. Természetesen e sorok írója nem ismerheti azon körülmények összességét, amelyek végül Sulyok Tamás PhD-címének odaítéléséhez vezettek. Mindazonáltal elvárható lenne, hogy a fentiek fényében a bírálati folyamatban részt vettek (Doktori Iskola, bíráló bizottságok, opponensek, témavezető) támpontot nyújtsanak arra vonatkozóan, hogy milyen megfontolások alapján találták megfelelőnek a disszertációt a PhD-cím elnyerésére.