MMT 2010 – a magyar médiatörvény

2010. ÉVI TÖRVÉNY A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL ÉS A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓRÓL

*A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el.

Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az Alkotmány és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembe vételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelent őségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §
   (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-
   szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.
   (2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar
   Köztársaság területén letelepedettnek, ha:
   a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonába n
   álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,
   b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefügg ő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,
   c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltat ó munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,
   d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy
   e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.
   (3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amely az (1)-(2) bekezdés alapján nem minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, és amely egyetlen más tagállamban sem min ősül letelepedettnek, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.
   (4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom -szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.
   (5) A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar Köztársaság
   területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett
   médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki.
   (6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság
   területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett
   médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minősül
   letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.
   (7) A törvény hatálya kiterjed az (1)-(6) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.
2. §
   (1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyar
   Köztársaság területén nyújtott, vagy a Magyar Köztársaság területén nyújtott műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára.
   (2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed
   a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített vagy a Magya r
   Köztársaság területére irányuló elektronikus hírközlő berendezéssel végzett
   műsorterjesztésre,
   b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki
   tevékenységére,
   c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel
   összefüggő tevékenységére.
   (3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a (2)
   bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.
   (4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a
   médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végz ő közvetít ő szolgáltatóra és
   szolgáltatására.
   (5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatály a
   alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészít ő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a műsorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére.

II. FEJEZET

A TÖRVÉNY ALAPELVEI

3. §
   A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a
   sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a
   tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhet ők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.
4. §
   A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme
   kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.
5. §
   A Magyar Köztársaság területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak
   tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembe vételével kell értelmezni.
6. §
   A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő
   működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor.
7. §
   (1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást
   nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

(2) A műsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást
nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett
műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges
kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelel ő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.

8. §
   A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában,
   betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetítő szolgáltatókat, valamint a műsorterjesztőket tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.

MÁSODIK RÉSZ

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. §
   (1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a reklám, a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével – valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.
   (2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy
   meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni .
   (3) Azt a műsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet
   koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen
   műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
   (4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve
   amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
   (5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy
   erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
   (6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi
   fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
   (7) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi
   fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.
   (8) A (2)-(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait – amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek vagy a kiskorúak védelmének egységes érvényesülése ezt indokolja – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) ajánlásban
   teszi közzé.
   (9) A médiaszolgáltató kérelmére – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében,
   a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül – a Médiatanács a műsorszám
   kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz.
   (10) Nem minősül az (1)-(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató a
   műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésbe n
   meghatározottak szerint szükséges lenne.
10. §
    (1) Lineáris médiaszolgáltatásban
    a) a II. kategóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámként nem
    tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
    b) a III. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként
    nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
    c) a IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra
    között tehető közzé,
    d) az V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra
    között tehet ő közzé,
    e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé,
    f) a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott ,
    ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a
    műsorelőzetes megfelel ő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye,
    g) a III. kategóriába sorolt műsorszám műsorelőzetese nem tehető közzé a tizenkét
    éven aluliaknak szánt műsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt vagy után,
    h) Sport műsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem tehet ő
    közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelel ő kategóriába sorolása esetén közzétételének – előre láthatóan – nem lenne helye.
    (2) Lineáris médiaszolgáltatásban
    a) műsorszám – e törvényben meghatározott kivételekkel – csak a kategóriájának
    megfelelő módon tehető közzé,
    b) a műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.
    (3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minősítést, ha
    a) a II-III. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
    b) a IV-V. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között
    kerül sor.
    (4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történ ő megjelölését. Az
    I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.
    (5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének
    megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha
    a) a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
    b) a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy
    c) az V. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor,
    és reklámokkal történő megszakítását követően, a műsorszám folytatásakor kell
    megjeleníteni.
    (6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé, vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a
    Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követően – ajánlást tesz közzé.
    (7) A médiaszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltat ó
    internetes honlapján, képújságában és teletextjében – amennyiben rendelkezik ezek
    valamelyikével – szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.
11. §
    (1) A lekérhető médiaszolgáltatásokra a 9. § (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit
    alkalmazni kell.
    (2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának – a sajtószabadságról és a
    médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban – hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámai kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.
    (3) A (2) bekezdés szerinti hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követően – ajánlást tesz közzé.

Tájékoztatási tevékenység

12. §
    (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv.
13. § szerinti kötelezettségnek.
    (2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az
    egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.
    (3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó
    műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékel ő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek.
    (4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e
    minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

Országgyűlési közvetítés

13. §
    (1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos
    nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az
    országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítése céljából zárt láncú audiovizuális rendszer működik.
    (2) A zárt láncú rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára
    hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.
    (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a
    jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen.
    (4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhet ő példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) archívumában is el kell helyezni.
    (5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési
    rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként kell meghatározni.

A figyelem felhívása a sértő tartalmakra

14. §
    A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést esetlegesen sértő, az erőszakos
    vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatáso k
    médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a
    körülményre fel kell hívni .
    Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban
15. §
    Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak
    Magyarország területére történ ő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség
    légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgy űlés, a Honvédelmi Tanács, a
    köztársági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek — a
    helyzetnek megfelelő szükséges mértékben — kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal ,
    helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és id őben
    történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, m űsorszámok közzétételét megtilthatják.
    A közzététel feltételeinek biztosítása az Alap feladata . A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen
    meg kell nevezni .
    Kizárólagos közvetítési jogo k
16. §
    (1) Audiovízuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan
    módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáfér ő hazai közönség jelentős részét — több
    mint húsz százalékát — kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek
    az eseménnyel egyidőben vagy későbbi közvetítés útján, előfizetési díj megfizetése nélkül i s
    hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történ ő figyelemmel kíséréséből .
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetébe n
    érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelent őséggel bíró eseményeket a Médiatanács —
    nyilvános meghallgatást követően — hatósági határozatában állapítja meg . A Médiatanács e
    határozatában meghatározza azt is, hogy a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró
    események egyidejű vagy kés őbbi közvetítésére kerüljön sor. A határozat elfogadásakor figyelemb e
    kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény iránt a nézők
    széles körében jelentkezzen érdekl ődés, az esemény valamely világ- vagy európai szintű, illetve
    magyar érdekeltségű esemény legyen, amelyet — ide nem értve a kizárólagosan magyar érdekeltség ű
    eseményeket — az európai országok jelent ős részében közvetítenek.
    -9
    (3) A (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti a z
    audiovizuális médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell
    tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli . E hatósági eljárásban az ügyfél i
    jogokat kizárólag az eljárásban részt vev ő ügyfelek gyakorolhatják .
    (4) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úto n
    közli .
    (5) A (2) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével a
    Médiatanács megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti hatósági határozatát. A módosított
    határozat közlésére a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni .
    (6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott hatósági határozat bírósági felülvizsgálat a
    keretében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, és a
    keresettel támadott hatósági határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel . A határozat a
    keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható .
    (7) A (2) bekezdés alapján meghozott els ő hatósági határozat közlése, illetve kés őbbi
    módosításának közlése el őtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18 . (1 )
    bekezdés nem alkalmazható .
17. §
    (1) A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, hogy az valamel y
    tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemelten nagy jelentőséggel bíró
    — az érintett tagállam által előre rögzített és nyilvánosságra hozott listán szerepl ő — események
    audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.
    (2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlép ő televíziózásról szóló,
    Strasbourgban, 1989 . május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyz őkönyvet kihirdető
    törvény (e bekezdés és a 18 . § vonatkozásában a továbbiakban : Jegyzőkönyv) hatálybalépését
    követően szerzett kizárólagos audiovizuális közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a
    Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelent őséggel bíró események
    közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket .
18. §
    (1) Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább
    húsz százalékát kizárná a 16. § (2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális
    médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből, az audiovizuáli s
    médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló –
    a Magyar Köztársaság polgárainak legalább nyolcvan százaléka által el őfizetési díj
    megfizetése nélkül is elérhető — lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban:
    ajánlatkérő) számára méltányos és ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képes t
    megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni az esemény él őben vagy későbbi
    közvetítés útján történő közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett médiaszolgáltató ebben az
    esetben nem hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult .
    — 10 —
    (2) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül i
    közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet a Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam a
    társadalom számára kiemelten nagy jelent őséggel bírónak min ősített, köteles az esemény
    közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló — az érintett állam joghatósága
    alá tartozó, az érintett állam által meghatározott feltételeknek megfelel ő, előfizetési díj nélkü l
    is hozzáférhető, valamennyi műsorterjesztési mód figyelembe vételével polgárainak legalább
    nyolcvan százaléka által elérhető — külföldi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatá s
    médiaszolgáltatójának ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelel ő
    ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni .
    (3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot,
    amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak
    minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá fordul ó
    – az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek
    megfelelő — külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszer ű feltételek mellett, a piaci
    viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni .
    (4) Az (1)-(3) bekezdés alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek
    állapodnak meg.
    (5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötés i
    kötelezettség terheli. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon
    belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, az ajánlatkér ő,
    illetve a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező médiaszolgáltató jogosult a 172-174. §
    szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napo n
    belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
    (6) A 16. § és a 18 . § vonatkozásában a médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében
    a Médiatanács nyilvántartása az irányadó .
    Rövid híradás
19. §
    (1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszer ű és
    megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuáli s
    médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített — a Médiatanács által közzétett, a 16 . §
    (2) bekezdésben meghatározott listán szerepl ő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy
    bármely tagállamban ilyennek minősített – eseményről adott közvetítéshez . A hozzáférés a
    médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történ ő felvételkészíté s
    vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet .
    (2) Ha a hozzáférést igényl ő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamba n
    letelepedett másik audiovizuális médiaszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nag y
    jelentőséggel bíró eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést csak ezen audiovizuáli s
    médiaszolgáltatótól lehet igényelni .
    – 11 –
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerz ődéskötési kötelezettsé g
    terheli . A szerződést ésszerű feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértéke nem
    haladhatja meg a hozzáférés biztosítása által közvetlenül felmerül ő költségek összegét.
    Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre,
    bármelyik fél jogosult a 172-174 . § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni . E jogvitás
    eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben
    tizenöt nappal meghosszabbítható .
    (4) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató szabadon választhatj a
    ki a műsorszám — általa a rövid híradásban közzétenni kívánt — részleteit .
    (5) A közzétehető részletek összesített időtartama nem haladhatja meg az érintett
    műsorszám időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. Szerződés enné l
    hosszabb összesített időtartamú részletek közzétételét is lehet ővé teheti .
    (6) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató a rövid híradásban
    köteles megjelölni a kizárólagos közvetítési jog azon jogosultját, amellyel megállapodott a
    közzétételről.
    (7) A műsorszám megállapodás alapján felhasználható részletei önállóan nem ,
    kizárólag általános hír- és tájékoztató műsorszámok részeként tehető közzé. Amennyiben a
    lineáris audiovizuális médiaszolgáltató lekérhet ő audiovizuális médiaszolgáltatásában i s
    közzé kívánja tenni a rövid híradást, azt csak úgy teheti meg, ha a lineáris és a lekérhet ő
    audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, a rövid híradást tartalmazó m űsorszámok
    azonosak egymással.
    Műsorkvóták
    20 . §
    (1) A médiaszolgáltató
    a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint felét
    európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani ,
    b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes m űsoridejének legalább tíz
    százalékát olyan európai mű, legalább nyolc százalékát pedig olyan magyar mű bemutatására
    köteles fordítani, amelyeket t őle független műsorkészít ővel készíttetett, vagy független
    műsorkészít őtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be .
    (2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben
    elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét magyar
    műveknek kell kitennie.
    (3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása év i
    teljes műsoridejének
    a) több mint hatvan százalékát európai művek,
    b) több mint felét magyar művek,

• 12 —
  c) több mint harmadát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy fiiggetlen
  műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült m űvek,
  d) több mint negyedét tőle független magyar műsorkészítővel készíttetett, vag y
  független magyar műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült m űvek
  bemutatására köteles fordítani.

14. §
    (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei m űvek közzétételére szánt műsoridő
    legalább harmincöt százalékát magyar zenei m űvek bemutatására kell fordítani .
    (2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei m űsorszámok
    legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei m űből, vagy
    öt évnél nem régebben készült hangfelvételb ől kell, hogy álljon.
15. §
    (1) A 20-21 . §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak
    a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló
    médiaszolgáltatásra,
    b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó
    médiaszolgáltatásra ,
    c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamaina k
    nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását; ahol a műsorszámok a műsoridő jelentős
    részében ilyen nyelven vagy nyelveken kerülnek közzétételre, ott az előírásokat a műsoridő
    adott részére nézve nem kell alkalmazni ,
    d) a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra ,
    e) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban kerü l
    terjesztésre .
    (2) A 20-21. §-ban meghatározott arányokat a médiaszolgáltató – erre irányuló, a
    Médiatanácshoz intézett kérelme esetén – a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben
    rendezett módon, fokozatosan is elérheti . Ilyen mentesítés egy hatósági szerződésben
    egyszerre legfeljebb három naptári évre engedélyezhet ő, azzal a feltétellel, hogy a
    médiaszolgáltató – az el őírt arányok eléréséig – köteles folyamatosan növelni
    médiaszolgáltatásában a magyar, az európai, valamint a független el őállítóval készíttetett,
    általa közzétett művek arányát.
    — 13 —
    (3) Rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújt ó
    médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerz ődés — indokolt esetben — a 20-21 . §-ban
    meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jelleg ű eltérést is lehetővé tehet. Lineári s
    audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerz ődés indokolt
    esetben lehetővé teheti, hogy a 20 . § (1) bekezdés b) pontban és 20 . § (3) bekezdés c)-d)
    pontban szereplő kötelezettségét öt évnél régebben készült m űvekkel teljesítse .
    (4) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a műsorkvótákra vonatkozó szabályok
    betartása alóli általános mentesítés nem adható .
    (5) A 20-21 . §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés alapján megkötött hatósági szerződésben
    meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti m űsoridejében is
    érvényesülniük kell .
    (6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21 . § –
    ban, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányoka t
    valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni .
    (7) A 20-21 . § alkalmazásában a teljes műsoridő megállapítása során a
    hírműsorszámot, sportműsorszámot, játékot, reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot ,
    közérdekű közleményt, támogatói közleményt, társadalmi célú reklámot, illetve a képújság
    részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni ,
    (8) A médiaszolgáltató köteles minden év május 31-ig adatokat szolgáltatni a
    Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A
    (2)-(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott
    kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Új
    médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezéséve l
    egyidőben lehet benyújtani .
    Kereskedelmi közlemények
16. §
    A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell a z
    Smtv. 20 . § (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket .
17. §
    (1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemén y
    a) nem sértheti az emberi méltóságot,
    b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson ,
    nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi
    fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést ,
    c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vag y
    bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére,
    – 14 –
    d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy
    másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ,
    e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránt i
    bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét ,
    f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben ,
    g) nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illet őleg világnézeti meggy őződést, kivéve a
    vallási tematikájú tematikus médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt ,
    h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggy őződést .
    (2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétet t
    kereskedelmi közlemény
    a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat,
    b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút ,
    c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására ,
    d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól val ó
    tartózkodást negatív megvilágításban ,
    e) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat b e
    alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként ,
    f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul
    a társadalmi vagy szexuális sikerekhez ,
    g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató
    vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a
    személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,
    h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztás a
    esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ita l
    pozitív tulajdonsága .
    25 . §
    A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendel ője, továbbá az, akinek ezek
    közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást — a közzététel időpontja
    kivételével – a médiaszolgáltatásra .
    A médiaszolgáltatások és a m űsorszámok támogatása
18. §
    (1) A médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására alkalmazni kell az
    Smtv. 20 . § (8)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket .
    — 15 —
    (2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy m űsorszám esetén a támogató — az Smtv. 20.
    § (8) bekezdés alapján történő — megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt
    más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt má s
    vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vag y
    ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével .
    (3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott m űsorszám jellegét és tartalmá t
    nem sértő módon a műsorszámmal egyidej űleg, a műsorszámot megelőzően és a végét
    követően történhet .
19. §
    (1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve m űsorszámot
    a) párt, politikai mozgalom,
    b) dohányterméket gyártó vállalkozás.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely —
    főtevékenysége szerint — e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozhat ó
    terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke ,
    illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszer űsítésével médiaszolgáltatást vagy m űsorszámot
    nem támogathat.
    (3) Az Smtv . 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer ,
    illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhe z
    kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe vehet ő gyógyszerek vagy
    gyógyászati termékek, eljárások népszer űsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek,
    gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljáráso k
    szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek
    kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhet ő gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket,
    eljárásokat .
    (4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politika i
    mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet .
    (5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának
    vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azo n
    résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, logój a
    az esemény közvetítése során — beleértve az esemény el őtt, után vagy annak szünetében az
    eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is — a képerny őn a közvetítésből adódóan
    megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem f űzi, és a
    megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.
    (6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely m űsorszámába n
    megjelenő személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve eze k
    árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a műsorszámban — az (5) bekezdé s
    esetét kivéve — megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására
    vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezéséne k
    kötelezettségét .
    — 16 —
20. §
    (1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogathat ó
    a) hírműsorszám és politikai tájékoztató ,
    b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító
    műsorszám.
    (2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalo s
    eseményeiről tudósító műsorszám.
    (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozás nem érinti a hír- é s
    politikai tájékoztató m űsorszámokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás támogatását.
21. §
    A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematiku s
    médiaszolgáltatásra az Smtv . 20 . § (8)-(10) bekezdés nem alkalmazható .
    Termékmegjelenítés a m űsorszámokban
22. §
    (1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés — a (2) bekezdésben foglal t
    kivételekkel — tilos .
    (2) A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett
    a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való
    közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportm űsorszám és a szórakoztató
    műsorszám esetén ,
    b) az a) pontban foglaltaktól eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót
    vagy a műsorszám készítőjét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatá s
    nyújtója vagy közvetítője — sem közvetve, sem közvetlenül — nem részesíti anyagi juttatásban,
    azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenese n
    rendelkezésre bocsátja.
    (3) Nem tehető közzé termékmegjeleníté s
    a) a hírműsorszámban és a politikai tájékoztató ,
    b) a (2) bekezdés b) pontban foglalt eset kivételével a kifejezetten tizennégy év alatti
    kiskorúaknak szóló ,
    c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeir ől tudósító ,
    d) a vallási, illetve egyházi tartalmú
    műsorszámban.
    – 17 –
    (4) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó
    termékmegjelenítést:
    a) dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek
    elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése ,
    b) e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék,
    c) olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizáróla g
    orvosi rendelvényre vehető igénybe.
    31 . §
    (1) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi
    követelményeknek:
    a) tartalmuk – és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje – nem
    befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felel ősségére é s
    szerkesztői fizggetlenségére ,
    b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetv e
    szolgáltatás igénybe vételére,
    c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan
    hangsúlyt a megjelenített terméknek.
    (2) A nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A
    termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a m űsorszámot
    megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre – optikai
    vagy akusztikus módon – fel kell hívni a figyelmet .
    (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon m űsorszámokra,
    amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellet t
    működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg .
    (4) A termékmegjelenítés és az arra való felhívás e törvényben foglalt feltételeknek val ó
    megfelelősége tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követ ően –
    ajánlást tehet közzé .
    Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám
    32 . §
    (1) A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének
    megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja
    kivételével nem gyakorolhat szerkeszt ői befolyást a médiaszolgáltatásra.
    — 18 —
    (2) A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak
    — e jellegét tekintve — azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól
    megkülönböztethet őnek kell lennie . A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a
    lineáris médiaszolgáltatásban
    a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történ ő,
    b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő
    figyelemfelhívás.
    (3) Választási kampányidőszakban az országgyűlési képviselők, európai parlamenti
    képviselők, illetőleg a helyi, megyei önkormányzati képvisel ők és polgármesterek
    választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai
    szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni . Választási
    kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazássa l
    összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel ,
    amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásró l
    szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt .
    (4) Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a
    közzététel megrendel őjét egyértelműen meg kell nevezni .
    (5) A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást ne m
    kérhet.
    (6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erej ű médiaszolgáltató
    köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben
    az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható
    bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítésér ől,
    elvégzendő feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éve s
    átlagos közönségaránnyal rendelkez ő médiaszolgáltatásában, és — a 36 . § (6) bekezdésben
    foglalt esetet kivéve — a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor . A közzétételi
    kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi
    médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli .
    (7) A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg . E
    korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdek ű közleményre.
    (8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács – a kérelem beérkezését ől számított
    tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt, hog y
    a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámna k
    vagy politikai reklámnak minősül-e.
    (9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás
    társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen
    beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint –
    amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik – terméke, szolgáltatás a
    jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelm i
    közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékéne k
    megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére .
    – 19 –
    Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásba n
23. §
    (1) A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás má s
    médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módj a
    a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás esetében
    az optikai vagy akusztikus módon történő,
    b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási m űsorablak
    esetében az optikai és akusztikus módon történő,
    c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történő
    figyelemfelhívás .
    (2) A lineáris médiaszolgáltatásban a m űsorszám megszakításával közzétett reklám é s
    televíziós vásárlás – figyelembe véve a m űsorszámon belüli természetes szüneteket, a
    műsorszám időtartamát és jellegét – nem sértheti indokolatlan mértékben a m űsorszám
    egységét, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát vagy jogo s
    érdekét .
    (3) Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineári s
    médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely
    a) politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és id őtartama nem
    haladja meg a harminc percet,
    b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc
    percet,
    c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeir ől tudósít ,
    d) vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat.
    (4) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a
    reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelz ő figyelemfelhívás átlago s
    vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező
    műsorszámoké .
    (5) Virtuális reklám lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak úgy tehető közzé,
    ha közzétételére a médiaszolgáltató az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve
    közvetlenül a műsorszámot követően is – optikai vagy akusztikus módon – felhívja a
    figyelmet. E kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a
    médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett m űködő más
    médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg .
    (6) Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineári s
    audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett m űsorszámban, amely
    – 20 –
    a) politikai hírt vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a
    harminc percet,
    b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és id őtartama nem haladja meg a harminc
    percet,
    c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeir ől tudósít,
    d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy
    e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.
    (7) Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a
    műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő
    területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet
    közzétenni.
24. §
    (1) Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport- és más olyan műsorszámban,
    amelyben természetes szünetek vannak, reklám – az osztott képerny ős reklám és a virtuáli s
    reklám kivételével – kizárólag a részek között és a szünetekben tehet ő közzé.
    (2) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszab b
    filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató m űsorszám reklámmal vagy televíziós
    vásárlással – a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével – harminc perce s
    időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a m űsorelőzetesek időtartamát
    is .
25. §
    (1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész
    órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve a z
    osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, valamint – a
    (2) bekezdés e) pontban foglalt kivétel mellett – a más médiaszolgáltatás m űsorszámainak
    népszerűsítését.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki
    a) a televíziós vásárlási műsorablakra ,
    b) a politikai reklámra,
    c) a közérdekű közleményre ,
    d) a társadalmi célú reklámra,
    e) a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve
    tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatá s
    műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre,
    f) a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményekre,
    — 21 —
    g) a termékmegjelenítésre,
    h) a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé ,
    i) azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga
    a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett m űködő más
    médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg ,
    j) a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra,
    k) a kizárólag a médiaszolgáltatót vagy annak más médiaszolgáltatását reklámoz ó
    lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra,
    1) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat
    kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre .
    (3) A televíziós vásárlási műsorablak közzétételére fordított m űsoridő nem haladhatja
    meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az els ősorban televíziós
    vásárlást vagy televíziós vásárlási műsorablakokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás
    műsoridejét .
    Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásba n
26. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám
    és televíziós vásárlás időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó id őszakon belül sem
    haladhatja meg a nyolc percet, míg a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklám és
    televíziós vásárlás időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó id őszakon belül sem
    haladhatja meg a hat percet .
    (2) A reklám (1) bekezdésben meghatározott időtartamába a közszolgálati
    médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít .
    (3) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban reklám csak m űsorszámok —
    összetett, több részből álló műsorszámokban az egyes műsorszámok — között, illetve
    műsorszámok előtt vagy után tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben,
    amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben i s
    közzétehető.
    (4) A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politika i
    tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szerepl ő bemondók, riporterek, hírolvasók nem
    jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban —
    ide nem értve a közszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját –, illetve politikai reklámban .
    (5) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és
    virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséhez kapcsolódóan tehető közzé.
    – 22 –
    (6) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles a legnagyobb éves átlago s
    közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásának teljes műsorideje tekintetében
    kétóránként – egész órától egész óráig tartó időszakon belül – két perc műsoridő__________t közérdekű
    közlemények közzétételének céljára fenntartani . E rendelkezés nem vonatkozik azon egész
    órától egész óráig tartó időszakra, amikor kétórásnál hosszabb, jellegénél fogva ne m
    megszakítható műsorszám kerül közzétételre . Közérdekű közlemény közlésére irányuló igény
    hiányában ez az időtartam más m űsorszámokkal is kitölthető. A 32. § (6) bekezdés szerinti
    közérdekű közleményt – amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján indokolt ,
    és e döntést a médiaszolgáltatóval kell ő időben közölték – a közszolgálati médiaszolgáltató
    köteles műsorának megszakításával közzétenni . Az e bekezdésben foglalt kötelezettség a
    közösségi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli .
    Közzétételi kötelezettség
27. §
    (1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság
    számára
    a) nevét vagy cégnevét ,
    b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét ,
    c) elektronikus levelezési címét ,
    d) telefonos elérhetőségét,
    e) a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra
    hatáskörrel rendelkez ő szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhet őségét,
    f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testülete k
    nevét és elérhetőségét.
    (2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi, a
    médiaszolgáltatáshoz kötődő internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni ,
    amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével . Lekérhető médiaszolgáltatás esetében a
    szolgáltatás elérési helyén is közzé kell tenni ezen adatokat . A médiaszolgáltató köteles
    továbbá biztosítani, hogy az érdekl ődők az a)-c) és e)-f) pontban meghatározott adatokró l
    telefonon is tájékoztatást kaphassanak .
    A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei
28. §
    (1) A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuáli s
    médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt per c
    hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot, továbbá valamennyi napon 1 8
    óra és 21 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírműsorszámot, a JBE lineáris rádió s
    médiaszolgáltató pedig valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc közöt t
    legalább tizenöt perc önálló hírműsorszámot köteles egybefiiggően szolgáltatni. A más
    médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, b űnügyi
    tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírm űsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagba n
    nem lehet hosszabb terjedelmű.
    – 23 –
    (2) A JBE lineáris médiaszolgáltató az (1) bekezdésben és a 32 . § (6) bekezdésben
    foglalt kötelezettségének köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bír ó
    médiaszolgáltatásában eleget tenni .
    (3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális műsorterjesztéssel terjesztett
    valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között
    közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legaláb b
    egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt
    elkezdődő, de azt követően véget érő müsorszámokat is .
    Hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámok
29. §
    (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra,
    hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal él ők számára.
    (2) A közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkez ő
    médiaszolgáltatása vonatkozásában – a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató kötele s
    biztosítani, hogy valamennyi
    a) közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató m űsorszám,
    b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített
    műsorszám naptári naponként
    ba) 2011 . évben legalább négy órán keresztül,
    bb) 2012 . évben legalább hat órán keresztül,
    be) 2013 . évben legalább nyolc órán keresztül,
    bd) 2014 . évben legalább tíz órán keresztül ,
    be) 2015 . évtől teljes egészében
    magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással
    is elérhető legyen.
    c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot – a
    műsorszám egységét nem sértve – a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt
    feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni .
    A kiegészítő médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályo k
30. §
    A kiegészítő médiaszolgáltatásokra az Smtv. 14-18. §-át, 19 .
    (2) bekezdését,
    valamint 20. §-át megfelelően alkalmazni kell .
    II . FEJEZET
    JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA És A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA
    – 24 –
    Általános rendelkezések
31. §
    (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedet t
    médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- é s
    Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba véte l
    után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lév ő korlátos erőforrásokat igénybe vevő
    analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított
    pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.
    (2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett
    médiaszolgáltató által nyújtott lekérhet ő médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a
    Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket be kell jelenteni a
    Hivatalhoz.
    (3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között –
    bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
    lehet.
    (4) A Hivatal nyilvántartást vezet
    a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról ,
    b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról ,
    c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján
    médiaszolgáltatásokról,
    d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat
    médiaszolgáltatásokról,
    e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
    f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
    g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
    h) a nyomtatott sajtótermékekről,
    i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.
    (5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást
    sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket i s
    médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni .
    elnyert audiovizuális
    útján elnyert rádiós
    is nyújt, illetve ha a
    megjelentet, köteles
    — 25 –
    (6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket
    alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek
    elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( a
    továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhet ők. A Hatóság a médiaszolgáltatási,
    sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató,
    sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásbó l
    való törlésig.
    (7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át .
    Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapjá n
32. §
    (1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni
    médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem
    állami tulajdonban lévő analóg korlátos erőforrás igénybe vételével kívánja végezni,
    médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a
    Hivatalnak bejelenteni :
    a) adatait:
    aa) nevét ,
    ab) lakcímét (székhelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely
    (telephelyek) megjelölését,
    ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
    ad) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való
    kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhet őségét (telefonszámát, postai é s
    elektronikus levelezési címét),
    ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
    b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát, továbbá közjegyző által hitelesített aláírás i
    címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát, amennyiben a bejelent ő nem
    természetes személy ,
    c) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
    ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális) ,
    cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus) ,
    cc) jellegét (kereskedelmi, közösségi) ,
    cd) állandó megnevezését,
    ce) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlési szolgáltató nevét,
    lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
    cf) az előfizetők tervezett számát,
    cg) a terjesztéshez használni tervezett elektronikus hírközl ő hálózat típusát ,
    ch) a terjesztéssel érintett települések nevét ,
    ci) a médiaszolgáltatás műsoridejét, a műsoridő beosztását és a tervezett
    műsorszerkezetet,
    cj) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a hely i
    mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,
    ck) a napi rendszeres túradásra szánt minimális műsoridőt,
    cl) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezet t
    napi minimális műsoridőt,
    – 26 –
    cm) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást
    cn) a médiaszolgáltatás szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatá s
    esetén emblémáját,
    co) vételkörzet-b ővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét .
    d) műholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelent ő által használni tervezett műholdkapacitás
    szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki
    feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,
    e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban
    befolyásoló részesedéssel rendelkez őnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni
    részesedése van bármely, a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végző, vagy
    médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
    f) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett id őpontját .
    (2) A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy nyilvántartásba vétel esetén vel e
    kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok nem keletkezik .
    (3) Lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követ ően kezdhető meg. A
    lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági
    határozatot hoz, amelyben meghatározza a médiaszolgáltató által az egyes lineáris
    médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj mértékét.
    (4) Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal negyvenöt napon
    belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a
    nyilvántartásba kerülés tényét és a médiaszolgáltatási díj mértékét ezt követ ően tizenöt napon
    belül a jogosulttal határozatban közölni kell .
    (5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt ,
    hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján a
    Magyar Köztársaság joghatósága .
    (6) A Hivatal megtagadja a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét, ha
    a) a bejelentővel szemben a 43 . §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn ,
    b) a bejelentőnek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási
    tevékenységből származó lejárt díjtartozása van,
    c) sértené a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó, a 68. §-ban
    meghatározott szabályokat,
    d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdé s
    alapján szükséges adatszolgáltatást ,
    e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a
    bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével
    azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
    f) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat
    – 27 —
    (7) A Hivatal törli a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, h a
    a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye ,
    b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését ,
    c) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követ ően harminc
    napon belül nem teljesítette ,
    d) a jogosult a médiaszolgáltatást a nyilvántartásba vételt ől számított hat hónapon
    belül nem kezdi meg, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb id őre
    megszakítja, kivéve, ba a médiaszolgáltató mulasztását megfelelően kimenti,
    e) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetet t
    védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy
    f) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 185-187 . §-ban foglaltak
    figyelembe vételével a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el .
    (8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan műhold
    igénybevételével történő lineáris médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezés i
    joga alá tartozó műhold igénybevételével történik .
    (9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának a változást követő tizenöt
    napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás
    következett be .
    (10) Az adatváltozás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt a Hivatal a 187 .
    § (3) ba) vagy bb) pont szerinti bírsággal sújthatja a médiaszolgáltatót .
    (11) A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának, illetve vételkörzet-b ővítésének
    feltétele a Médiatanács e törvény 64 . §-ban foglaltak megfelel ő alkalmazásával meghozott hatóság i
    határozatában foglalt engedélye .
    A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályo k
    43 . §
    (1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére,
    elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118 . § (1) bekezdés
    a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelel ően alkalmazni kell .
    (2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy :
    a) a bíró, az ügyész,
    b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a
    Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. és az Állami Számvevőszék vezető beosztású
    tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,
    — 28 —
    c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a
    Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy ,
    d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek
    közeli hozzátartozója .
    (3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet :
    a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás ,
    b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot eseté n
    alkalmazandó törvény másként rendelkezik,
    c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van ,
    d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyik e
    közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének
    befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az
    egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá es ő személy, szervezet.
    (4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefed ő
    vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában ,
    ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány ,
    amelynek kuratóriumában a helyi képvisel őtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester,
    alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozój a
    vesz részt.
    Médiaszolgáltatási díj
33. §
    (1) A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult a Hivatal által
    meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizet .
    (2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként el őre köteles
    médiaszolgáltatási díjat fizetni . Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó
    médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a
    hálózatos médiaszolgáltató fizeti .
    (3) A díj fizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerz ődést harminc napos
    határidővel felmondhatja.
    (4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének min ősül.
    (5) A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján végezhető médiaszolgáltatás
    esetében a médiaszolgáltatási díj az adott médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkoz ó
    médiaszolgáltatási alapdíj és a pályázati eljárásban a nyertes pályázó által vállalt díjrészlet összege . A
    médiaszolgáltatási alapdíjat a Médiatanács a pályázati felhívásban állapítja meg .
    (6) A médiaszolgáltatási alapdíjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával
    arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejéne k
    mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más
    jelentős szempont alapján elkülöníthet ő csoportjai által elért piaci részesedését is .
    — 29 —
    (7) A nyilvántartásba vétel alapján végezhet ő lineáris médiaszolgáltatások esetében fizetend ő
    médiaszolgáltatási díjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kel l
    lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a
    médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelent ős szempont
    alapján elkülöníthető csoportjai által elért piaci részesedését is.
    (8) Az előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhet ő földfelszíni digitális műsorszóró
    rendszer vagy műholdas rendszer útján végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a
    médiaszolgáltatási díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás vételkörzetére vonatkoz ó
    adatok mellett figyelembe kell venni az adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközö k
    elterjedtségét .
    (9) A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni .
    (10) Vételkörzet-bővítés esetén az egyes vételkörzetek tekintetében megállapított
    médiaszolgáltatási díjak összeadódnak .
    A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentés e
34. §
    (1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jöv őbeni
    médiaszolgáltatója kezdeményezheti . A lekérhető médíaszolgáltatás Hivatalhoz történő
    bejelentésében meg kell jelölni :
    a) a bejelentő adatait:
    aa) nevét,
    ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül
    érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
    ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
    ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségvisel őjének, képviselőjének, illetve a
    Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát,
    postai és elektronikus levelezési címét),
    ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
    b) a tervezett médiaszolgáltatás következ ő alapvető adatait:
    ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális) ,
    bb) megnevezését,
    be) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
    c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett id őpontját .
    (2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és
    Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati
    Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója ,
    a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálat i
    médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamin t
    bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy . A bejelentőnek
    nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok ,
    illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne .
    — 30 —
    (3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételér ől a Hivatal harminc napo n
    belül hatósági határozatot hoz . Ha a bejelentést követ ően a nyilvántartásba vételről a Hivatal
    harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni .
    (4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, h a
    a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn ,
    b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdé s
    alapján szükséges adatszolgáltatással ,
    c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a
    bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével
    azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
    d) a bejelent ő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
    (5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, h a
    a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye ,
    b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
    c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételt ől számított egy éven át
    elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
    d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett
    védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértést ől.
    (6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kel l
    jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szerepl ő adataiban változás következett be .
    (7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1 )
    bekezdés d) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tev ő
    médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.
    Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
    A sajtótermékek bejelentése
35. §
    (1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jöv őbeni kiadója kezdeményezheti . Ha
    a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a
    sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik .
    (2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni :
    a) a bejelentő adatait :
    aa) nevét,
    ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) ,
    ac) elérhet őségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
    – 31 –
    ad) képvisel őjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személ y
    nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét) ,
    ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
    b) a bejelentett sajtótermék címét és a nemzeti könyvtár által kiadott nemzetköz i
    azonosítószámát, vagy az arról szóló igazolását, hogy azonosító számot nem kell kapnia ,
    c) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkett ő a) pontban
    megjelölt adatait.
    (3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
    Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány
    Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzet i
    Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a
    tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék
    alapítását vagy kiadását . A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a
    törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne .
    (4) A sajtótermék nyilvántartásba vételéről a Hivatal tizenöt napon belül hatósági
    határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal tizenöt napo n
    belül nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba vettnek kell tekinteni .
    (5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, h a
    a) a bejelent ővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
    b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdé s
    alapján szükséges adatszolgáltatást ,
    c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelenté s
    időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az
    összetéveszthetőségig hasonlít,
    d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat .
    (6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, h a
    a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye ,
    b) az alapító vagy – amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító
    jóváhagyásával – a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését ,
    c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven
    át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
    d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetet t
    védjegybitorlás abbahagyását és a bítorló eltiltását a további jogsértést ől.
    (7) A sajtótermék kiadójának és alapítój ának tizenöt napon belül be kell jelentenie a
    Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szerepl ő adataiban változás következett be .
    (8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban
    szereplő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szerepl ő adatok módosítását.
    – 32 –
    Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást . Az erre irányul ó
    eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
    (9) A sajtóterméken és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az egyéb
    kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatoka t
    (impresszum). Az impresszumban a következ ő adatokat kell feltüntetni :
    a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felel ős személy nevét,
    b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felel ős személy
    nevét,
    c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát ,
    d) a szerkesztésért felelős személy nevét .
    (10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb
    nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kel l
    megállapítani és feltüntetni .
    (11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is el őírhatja, kivételes adatok
    feltüntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg .
    (12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos és igazgatás i
    célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésér e
    bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad . A kötelespéldányo k
    rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg .
    (13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak megőrzése,
    a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes
    kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani . A
    kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad .
    (14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyűjtemény nyilvántartásából csak akkor
    lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott .
    A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése
36. §
    A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető
    médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni .
    III. FEJEZET
    JOGOSULTSÁG LINEÁRIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA PÁLYÁZAT ÚTJÁN
    — 33 —
    Általános szabályok
37. §
    (1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineári s
    médiaszolgáltatás — amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik — a Médiatanács által
    kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és szerz ődéskötés alapján
    végezhető.
    (2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vev ő lineáris
    médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra ( a
    továbbiakban pályázati eljárás) a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ( a
    továbbiakban : Ket .) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni .
    (3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat — az e törvényben
    meghatározott kivételekkel — a Médiatanács látja el .
    (4) A Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátás a
    érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére .
    E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a jogosultság iránti kérelme t
    els őként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfelada t
    ellátásához szükséges feltételeknek megfelel . E bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak
    minősülnek:
    a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelent ős területét érintő
    elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történ ő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vag y
    b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott
    közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata.
    (5) Az állami tulajdonban lév ő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineári s
    médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltat ó
    kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a
    műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007 . évi LXXIV. törvény ( a
    továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésben megjelölt időpontban az audiovizuáli s
    médiaszolgáltatási szerződések lejárnak . A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt
    tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni . E határidő elmulasztása esetén a
    megújításnak nincs helye .
    (6) A Médiatanács az (5) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a
    megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta el őtt köteles a nyilvános pályázati felhívás t
    közzétenni.
    (7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosul t
    a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosa n
    megszegte, vagy
    b) a kérelem benyújtásakor, illetve annak elbírálásakor médiaszolgáltatatás i
    díjtartozással rendelkezik.
    — 34 —
    (8) A Médiatanács a III . Fejezet rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazására és e
    médiaszolgáltatási lehetőségek természetéb ől fakadó egyedi sajátosságokra tekintette l
    meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehet őségek pályáztatásának elveit, és azoka t
    a honlapján közzéteszi .
    (9) A Médiatanács felkérésére a Hivatal összeállítja a médiaszolgáltatási lehet őségek
    jegyzékét .
    A médiaszolgáltatási pályázati eljárások el őkészítése
38. §
    (1) A médiaszolgáltatási pályázati eljárások el őkészítése érdekében a Médiatanács
    frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Hivatalt .
    (2) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza a műsorszórási
    célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, így különösen :
    a) a frekvenciahasználat célját,
    b) a frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat ,
    c) a frekvenciatervezés ütemezését .
    (3) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell :
    a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit, valamint a telepítés egyéb műszaki
    követelményeit,
    b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet ,
    c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot .
    (4) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja .
    (5) A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása előtt legalább tizenö t
    napra közzéteszi . A közzétételről és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább egy héttel a
    Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján . A
    frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követő további öt napon belül a
    frekvenciatervekre bárki írásban – a Médiatanácshoz címzett – észrevételt tehet .
    (6) A Médiatanács a közzététel utolsó napjától számított negyvenöt napon belül dönt a
    frekvenciaterv jóváhagyásáról és a pályázati felhívás tervezetének el őkészítéséről.
    (7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azok a Hivatalná l
    megtekinthetők.
    – 35 —
    (8) Médiaszolgáltatási lehetőség megtervezése érdekében a Hatóság költségtéríté s
    ellenében az ügyfél kérelmére is szolgáltathat adatot, amennyiben a Médiatanács a
    kérelemben megjelölt vételkörzet tekintetében – médiapiaci és médiapolitikai szemponto k
    figyelembe vételével – a médiaszolgáltatási lehetőség tervezését el őzetesen jóváhagyja . Az
    így megtervezett médiaszolgáltatási lehetőségre a továbbiakban a pályázati eljárás e törvény
    szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni .
    A pályázati felhívás tervezete
    50 . §
    (1) A Médiatanács a pályázati felhívás előkészítése céljából a pályázati feltételekről
    pályázati felhívás-tervezetet készít. A pályázati felhívás tervezetét a Médiatanács hirdetmény i
    úton és honlapján indokolással együtt közzéteszi .
    (2) A pályázati felhívás tervezetének közzétételét ől számított legkevesebb húsz napon
    túl, legkésőbb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban :
    meghallgatás) tart .
    (3) A Hivatal a meghallgatás helyér ől és id őpontjáról legalább a meghallgatást tíz
    nappal megelőzően hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján közleményt tesz közzé .
    (4) A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a meghallgatáson szóban vagy
    írásban, illetve a meghallgatást követő öt napon belül írásban bárki kérdést intézhet a
    Hivatalhoz, vagy észrevételt tehet .
    (5) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban
    megtekinthető.
    (6) A Médiatanács a beérkezett észrevételek és a nyilvános meghallgatáson elhangzot t
    javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével a meghallgatást követő negyvenöt napo n
    belül dönt a pályázati felhívás véglegesítéséről.
    A pályázati eljárás
39. §
    (1) A pályázati eljárás — az e törvényben meghatározott kivételekkel — hivatalból, a
    pályázati felhívás közzétételével indul.
    (2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap . A határidőbe nem számít
    bele a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati
    ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam. A határidő indokolt esetben egy alkalommal ,
    legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható .
    — 36 –
    A pályázati felhívás
40. §
    (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatási lehet őségek hasznosítására pályázati felhívást
    (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell :
    a) a médiaszolgáltatási lehetőség 49. § (3) bekezdés szerinti adatait,
    b) pályázati felhívás célját ,
    c) az eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat,
    d) a pályázati díj mértékét és megfizetésének módját ,
    e) a médiaszolgáltatási díj minimális mértékét (médiaszolgáltatási alapdíj), amely alat t
    — a közösségi médiaszolgáltatás kivételével — a médiaszolgáltatási jogosultság nem nyerhető
    el,
    f) a pályázati ajánlat benyújtásának formáját, határidejét,
    g) a pályázati ajánlat kötelező tartalmát,
    h) az értékelési elveket és az értékeléskor figyelembe veend ő szempontokat, a
    pályázati ajánlatok értékelésének kategóriáit, az egyes értékelési kategóriákhoz rendel t
    számszerűen meghatározott értékelési keretet, továbbá az értékelés szabályait, amelyek
    alapján a Médiatanács dönt a pályázat nyerteséről,
    i) a médiaszolgáltatás megkezdésének időpontját,
    j) a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát,
    k) a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket ,
    1) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit ,
    m) a Médiatanács döntése szerinti egyéb feltételeket .
    (3) A pályázati felhívás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl feltételkén t
    tartalmazhatja különösen :
    a) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak id őtartamát,
    b) a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát ,
    c) a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok
    arányát,
    ír ki .

• 37 –
  d) a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott
  mértékű szolgálatát,
  e) a hírszolgáltatás kötelezettségét,
  f) a hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-b ővítés céljára szolgáló pályázat i
  feltételeket,
  g) a kiegészítő és értéknövelő médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó feltételeket .
  (4) A pályázati felhívást a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján közzéteszi .
  (5) A pályázati felhívást úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítv a
  a) országos médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legaláb b
  hatvan nap,
  b) körzeti médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legaláb b
  negyven nap,
  c) helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább harmin c
  nap
  álljon rendelkezésre .
  A pályázati felhívás módosítása és visszavonás a
  53 . §
  (1) A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányo s
  megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosítani .
  (2) A pályázati felhívást a pályázati ajánlatok benyújtását megel őző legfeljebb tizenöt
  napig lehet módosítani.
  (3) A pályázati felhívás módosítását a pályázati felhívás közzétételére irányad ó
  szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni .
  (4) A pályázati felhívás módosítása esetén a Médiatanács köteles a pályázati ajánla t
  benyújtásának határidejét meghosszabbítani úgy, hogy az 52 . § (5) bekezdés alapján
  meghatározott határidő a módosított pályázati felhívás közzétételét ől rendelkezésre álljon.
  (5) A Médiatanács a pályázati felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának határidejé t
  megelőzően legfeljebb tizenöt nappal – médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe
  vételével – visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételével azono s
  módon közzétenni, valamint megindokolni.
  — 38 —
  A pályázati díj

14. §
    A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet . A pályázati díj a meghirdetett
    minimális médiaszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a
    médiaszolgáltatási díjba beszámít .
    A pályázó
15. §
    (1) A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet rész t
    a) amelynek nincs hatvan napnál régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék
    vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott lejárt adótartozása, továbbá elkülönített állam i
    pénzalappal szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, kivéve, ha a hitelez ő az adósság
    későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult ,
    b) amely nem áll cs ődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy a megszüntetésér e
    irányuló egyéb eljárás alatt, és
    c) amellyel szemben a korábbi — öt évnél nem régebben lezárult — pályázati eljárás
    alapján vállalt műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapuló kötelezettségének súlyos
    megszegését jogerős közigazgatási határozat nem állapította meg, illetve amelynek a
    műsorszolgáltatási vagy a hatósági szerződése felmondásra nem került.
    (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóba n
    befolyásoló részesedéssel rendelkez ő, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt áll ó
    bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie .
    (3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapítot t
    összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel .
    (4) Amennyiben egy pályázó olyan — a törvény hatálya alá tartozó — médíaszolgáltatás i
    jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultsá g
    elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályo s
    nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerz ődés megkötésének
    időpontjától a már meglévő médiaszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényér ől
    lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköz ő helyzetet
    ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti .
    (5) A pályázati eljárásban egyidej űleg nem vehetnek részt olyan vállalkozások ,
    amelyek egymásban, vagy egyike a másikban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetv e
    amelyekben ugyanaz a harmadik fél rendelkezik befolyásoló részesedéssel .
    – 39 –
    A pályázati ajánlat
16. §
    A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell :
    a) a pályázó adatait:
    aa) nevét,
    ab) székhelyét ,
    ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
    ad) elérhet őségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
    ae) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének a nevét és elérhet őségét (telefonszámát,
    postai és elektronikus levelezési címét), továbbá közjegyző által hitelesített aláírási
    címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát ,
    b) a pályázó hatályos létesítő okiratát ,
    c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy neki vagy a benne tulajdoni részesedéssel
    rendelkező más vállalkozásnak milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdon i
    részesedése van a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végz ő, illetőleg
    magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igényl ő vállalkozásban,
    d) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
    da) típusát (általános tematikájú vagy tematikus) ,
    db) vételkörzetét ,
    dc) az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,
    de) jellegét (kereskedelmi, közösségi),
    df) a szolgáltatás műsoridejét, műsoridő beosztását ,
    dg) a tervezett kiegészítő és értéknövelőműsorszolgáltatást,
    dh) a médiaszolgáltatás állandó megnevezését és szignálját,
    di) vételkörzet-bővítés illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét,
    dj) a tervezett műsorszerkezetet,
    dk) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi
    mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális m űsoridőt,
    dl) a napi rendszeres híradásra szánt minimális műsoridőt,
    dm) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szán t
    napi minimális műsoridőt,
    e) közösségi médiaszolgáltatás kivételével a médiaszolgáltatási díj mértékér e
    vonatkozó ajánlatot,
    f) a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét ,
    g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a médiaszolgáltató működési költségeine k
    fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített
    pénzforgalmi számlán a médiaszolgáltató rendelkezésére áll,
    h) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti
    kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lév ő pályázati ajánlatának elfogadása eseté n
    nem keletkezne ilyen kizáró ok,
    – 40 —
    i) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat .
    A pályázati ajánlatok vizsgálata és alaki érvényessége
17. §
    (1) A Médiatanács megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki és tartalm i
    érvényesség feltételeinek.
    (2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
    a) a pályázó nem felel meg az 55 . szerinti személyi, részvételi feltételeknek, és az e
    törvény szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek,
    b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben; helyen,
    példányszámban, formában és módon került benyújtásra ,
    c) a pályázati díjat határidőben nem fizették meg ,
    d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározot t
    feltételeknek,
    e) nem, vagy nem megfelelően tartalmazza az 56 . § a), da), db), de), e) pontban
    felsorolt adatokat .
    (3) Az alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56 . § b), c),
    dc), df)-dn), f)-j) pontok tekintetében van helye .
    (4) A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó
    rendelkezésére. Amennyiben a pályázó a hiányosságot a felhívásban megjelölt id őtartamon
    belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes é s
    teljes körű lett volna . A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő
    elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye . A pályázati ajánlat azon
    elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásna k
    nincs helye.
    (5) Alakilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százalék a
    visszajár.
    Pályázati nyilvántartás és alakilag érvénytelen pályáza t
    58 . §
    (1) A Médiatanács az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat – a
    benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba vesz i
    (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás) . A pályázati nyilvántartásba vételről a Hivatal a
    résztvevővé vált pályázókat értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett pályázók listáját a
    Médiatanács honlapján közzéteszi .
    – 41 –
    (2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a
    pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vétel t
    megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli min őségét. A pályázat i
    nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzé s
    közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhet ő a Fővárosi Ítélőtáblától. A
    bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belü l
    nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
    A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást – a
    bíróság jogerős döntéséig – felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggeszt ő végzésével
    szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs .
    (3) Amennyiben a Médiatanács az alaki érvénytelenségi okot a pályázati
    nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat
    alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a
    pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja .
    A pályázati ajánlat tartalmi érvényesség e
18. §
    (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor a Médiatanács a
    pályázati nyilvántartásba vett pályázó pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázat i
    elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát .
    (2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fe l
    a pályázót. A hiánypótlásra az 57 . § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Ha a
    pályázati ajánlat nem egyértelm ű, a Médiatanács a pályázótól az esélyegyenlőség elvének
    sérelme nélkül felvilágosítást kérhet . A felvilágosítás-kérés teljesítésére a kézbesítést ől
    számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére . A felvilágosítás nem eredményezheti a z
    ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csa k
    azok értelmezését szolgálhatja .
    (3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyibe n
    a) a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében
    érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket
    tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázati ajánlat érdemi értékelését ,
    b) a pályázati ajánlat a Médiatanács megítélése szerint lehetetlen, túlzottan maga s
    vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve
    olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz ,
    amelyek ellentmondanak a Médiatanács rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezálta l
    lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést ,
    c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetv e
    a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vag y
    d) a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget .
    — 42 —
    (4) A Médiatanács a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel ne m
    állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró
    döntésébe foglalja.
    (5) Tartalmilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka
    visszajár.
    A pályázati ajánlat értékelés e
19. §
    (1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek é s
    szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módo n
    értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerz ődés
    lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk . Az egyes szempontok nem eredményezhetik a
    pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését .
    (2) A Médiatanács a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban
    a pályázati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvez őtlenebb ajánlat
    nem tehető.
    (3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetést ől mentesnek és arányosnak
    kell lenniük.
    (4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltér ően
    értékelni nem lehet.
    A pályázati eljárás megszüntetés e
20. §
    (1) A Médiatanács végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyibe n
    a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat ,
    b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán
    okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követ ően a hazai
    vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázat i
    felhívás kiírásakor fennálló — gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, médiaszolgáltatás i
    piaci — körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak ,
    c) a Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e
    törvényben vagy a pályázati felhívásban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárá s
    lefolytatásával nem biztosíthatóak, vagy
    d) a Médiatanács a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információ k
    alapján megállapítja, hogy egyetlen pályázó pályázati ajánlata sem felel meg az e törvénybe n
    foglalt céloknak és alapelveknek, illetve bármely pályázó nyertessé nyilvánítása
    veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felel ős, rendeltetésszer ű,
    hatékony gazdálkodást.
    — 43 —
    (2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázókkal öt napon belü l
    közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi .
    A pályázati eljárás eredménye, az eredmény közzététele ,
    a pályázati ajánlatok nyilvánosság a
21. §
    (1) A Médiatanács hatósági határozatban állapítja me g
    a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, é s
    b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét .
    (2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázat i
    ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen .
    (3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat
    benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásba n
    meghatározott részvételi feltételeknek .
    (4) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásba n
    szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és
    módon nyilvánosan közzéteszi .
    (5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határoza t
    közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással bírósági
    felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától
    számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet
    megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték ,
    illetve arról addig nem szerzett tudomást .
    (6) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a F ővárosi Ítélőtábla háromtagú
    tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon
    belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak ,
    felülvizsgálati kérelemnek nincs helye .
    (7) A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerz ődés megkötéséi g
    harmadik személynek nem adhat tájékoztatást .
    (8) Alakilag és tartalmilag érvényes, de nyertessé nem nyilvánított pályázati ajánla t
    esetén a pályázati díj nyolcvan százaléka visszajár .
    Hatósági szerződés
22. §
    (1) A 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozatnak a nyertessé nyilvánítot t
    pályázóval történő közlésével egyidej űleg a Médiatanács a pályázat nyertesével való hatóság i
    szerződéskötés érdekében hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési
    határideje negyvenöt nap.
    — 44 –
    (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem
    vesz részt, vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben
    meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerz ődés nem köthető meg, ez esetben a
    Médiatanács az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti .
    Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye .
    (3) Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel
    meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a hatóság i
    szerződést .
    (4) Amennyiben a 62 . § (5) bekezdés szerint a F ővárosi Itélőtábla eljárását
    kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem köthető
    meg. A Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárá s
    ügyintézési határidejébe nem számít bele .
    (5) A Médiatanács a 187 . § szerint bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a
    pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerz ődést nem köti meg.
    (6) A Médiatanács a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a
    hatósági szerz ődés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére ,
    megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót .
    (7) A hatósági szerződésben meg kell határozni a médiaszolgáltató kötelezettsége i
    teljesítésének megállapításához szükséges információk el őállítására, őrzésére, hozzáférhető
    állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket .
    (8) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott id őpontig a médiaszolgáltatá s
    nyújtására — a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt — nem kerül sor, a
    Médiatanács jogosult a hatósági szerz ődésben meghatározott jogkövetkezménye k
    alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani .
    (9) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díja t
    negyedévenként előre köteles megfizetni . A médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésekor a
    médiaszolgáltatási díjat fél évre el őre kell megfizetni .
    (10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részéne k
    megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a
    hatósági szerz ődésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági
    szerződést tizenöt napos határidővel felmondani .
    (11) A hatósági szerz ődésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit,
    továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjed ő felfüggesztésének feltételeit.
    (12) A médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában vállalt id őtartamban és műsoridőben a
    műsoridő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállal t
    műsorstruktúrának megfelel ő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott
    saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy hírközlési szolgáltató (m űsorszóró)
    szolgáltatás közreműködésével . A médiaszolgáltató saját eszközökkel történ ő műsorszóró ,
    szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti
    a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget .
    – 45 –
    (13) A 49. § (8) bekezdés szerinti eredeti igényl ő a pályázat nyertesétől az
    adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésér e
    tarthat igényt .
    Hálózatba kapcsolódás, vételkörzet-b ővítés, szerződésmódosítás
23. §
    (1) A Médiatanács a hálózatba kapcsolódásról az abba kapcsolódók együttes kérelme alapján
    hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a
    médiaszolgáltatók hatósági szerződéseit .
    (2) Közösségi médiaszolgáltató csak közösségi médiaszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba .
    Országos médiaszolgáltató nem lehet hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató .
    (3) Nem engedélyezhet ő a hálózatba kapcsolódás,
    a) ha a hálózatba kapcsolódó körzeti vagy helyi médiaszolgáltató saját médiaszolgáltatása ne m
    éri el naponta a négy órát,
    b) ha a médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé ,
    c) ha a médiaszolgáltató vagy a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódá s
    következtében nem felelne meg a 71 . §-ban foglaltaknak,
    d) ha a hálózatos médiaszolgáltató és a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató vételkörzet e
    több mint húsz százalékban fedi egymást ,
    e) ha a hálózatba kapcsolódás következtében a médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában tet t
    eredeti vállalásaitól jelentősen eltérne .
    (4) A Médiatanács a vételkörzet-bővítésről kérelemre indult hatósági eljárásban dönt . A
    Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató hatósági szerződését.
    (5) A vételkörzet-bővítés engedélyezésének feltétele, hogy a médiaszolgáltató azonos jelleg ű
    jogosultságainak vételkörzetei legfeljebb negyven kilométeres távolságban legyenek egymástól .
    (6) Nem engedélyezhet ő a vételkörzet-bővítés ,
    a) ha a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik a Médiatanács felé ,
    b) ha a médiaszolgáltató a vételkörzet-bővítés következtében nem felelne meg a 71 . §-ban
    foglaltaknak .
    (7) Vételkörzet-bővítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibővített vételkörzetű jogosultság
    érvényességi ideje nem változik, a teljes jogosultság a kib ővített alapjogosultság lejártáig érvényes . A
    médiaszolgáltatónak a teljes vételkörzetben ugyanazt a műsort kell sugároznia a teljes m űsorid őben.
    (8) Ha a médiaszolgáltató vételkörzete a műsorterjeszt ő rendszerrel elért lakosságszám
    növekedése, vagy hálózatba kapcsolódás, vagy vételkörzet-b ővítés miatt helyiről körzetire, vagy
    körzetiről országosra növekszik, a Médiatanács azzal a feltétellel módosítja a hatósági szerződést,
    hogy a médiaszolgáltató eleget tesz a megnövekedett vételkörzet ű médiaszolgáltatásra irányadó, e
    törvényben foglalt követelményeknek .
    — 46 —
    (9) A Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére — médiapiaci és médiapolitikai indoko k
    alapján, illetve a nyomós közérdekre tekintettel — a meglév ő médiaszolgáltatási jogosultság helyett
    pályázati kiírás nélkül a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében hasonló feltételekkel, a
    médiaszolgáltatási lehet őségek jegyzékében szereplő más médiaszolgáltatási jogosultságot kínálha t
    fel . A módosítás a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti .
    Az ideiglenes médiaszolgáltatá s
24. §
    (1) A Médiatanács kérelemre — médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelemb e
    vételével — ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerz ődést köthet
    a) olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására, amelynek a
    frekvenciatervét a Médiatanács a 49 . § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatóság i
    szerződést még nem kötött, vagy
    b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosul t
    médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül
    nem kezdődik meg.
    (2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
    a) a kérelmező nevét, lakcímét,
    b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,
    c) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban ,
    d) a műsortervet,
    e) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezd ő és befejez ő napját,
    f) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a
    médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról .
    (3) A kérelmet a benyújtástól számított tíz napon belül kell elbírálni . Amennyiben a
    kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítj a
    fel a kérelmez őt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező
    rendelkezésére . A hiánypótlási határid ő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a
    kérelmet elutasítja . A Médiatanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérele m
    benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezd őnapja között legalább
    harminc nap időköz nem telik el.
    (4) Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a
    Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el . Amennyiben a korábban érkezett
    kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására
    az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell
    szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés e) pont szerinti időpontok módosítására .
    — 47 —
    (5) Ideiglenes hatósági szerződést
    a) ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer ,
    b) azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni . Az ideiglene s
    hatósági szerződések időtartama között legalább tizenöt napnak el kell telnie .
    (6) Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató má s
    médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat, vételkörzet-b ővítést nem kezdeményezhet.
    (7) Ideiglenes hatósági szerződés alapján a közösségi médiaszolgáltatónak nem kell
    médiaszolgáltatási díjat fizetni.
    (8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazása során a 71 . §-ban szereplő előírásokat nem kell
    figyelembe venni.
    (9) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes médiaszolgáltatási id ő nem
    hosszabbítható meg .
    (10) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatási jogosultság 2010. január 1 . és a
    Dtv. 38 . § (1) bekezdésben rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés
    alapján nem újítható meg, a Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére — a jogszabályban a z
    audiovizuális médiaszolgáltatók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelöl t
    határidőig — a médiaszolgáltatási jogosultságra ideiglenes hatósági szerződést köthet .
    (11) Amennyiben a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az a 48 . §
    (5) bekezdés alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem
    született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak
    kérelmére, a nyertes pályázóval történő hatósági szerz ődés megkötése napjáig, de legfeljebb
    hatvan napos időtartamra ideiglenes hatósági szerz ődést köthet .
    (12) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során az (1)-(5) bekezdés, valamint a (9)
    bekezdés nem alkalmazható .
    IV. FEJEZET
    KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÁS
25. §
    (1) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás
    a) egy meghatározott társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbség, kulturális vagy vallás i
    közösség, csoport, vagy
    b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben él ők táj ékoztatásra, kulturális
    műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vag y
    c) műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83 . §-ban
    meghatározott céljait szolgáló műsorszámok kerülnek közzétételre .
    – 48 –
    (2) A lineáris közösségi médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató médiaszolgáltatás i
    szabályzatában meghatározza
    a) tevékenységének célját,
    b) azon kulturális területeket, témákat, amelyek bemutatását vállalta ,
    c) a közszolgálati médiaszolgáltatás azon céljait, amelyek szolgálatát vállalta ,
    d) az általa szolgálni kívánt közösséget vagy közösségeket (társadalmi csoportot vag y
    meghatározott földrajzi területen élőket),
    e) amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontnak megfelelően egy meghatározott közössé g
    igényeit szolgálja ki, úgy e közösséget, valamint a kifejezetten e közösségnek szóló
    műsorszámok minimális, százalékos arányát a műsoridő egészéhez viszonyítottan .
    (3) A médiaszolgáltató a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó törvényi
    rendelkezéseknek való megfelelésr ől és médiaszolgáltatási szabályzat betartásáról évent e
    beszámol a Médiatanácsnak.
    (4) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás :
    a) rendszeresen tájékoztat egy adott társadalmi vagy helyi közösség híreiről, illetve
    egyéb hírszolgáltatást is végez ,
    b) kulturális műsorszámokat tesz közzé,
    c) törekszik a hallási fogyatékkal él ők igényeinek figyelembe vételére audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás esetében,
    d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai m űsorkvótákra
    vonatkozó, 20 . § szerinti el őírások szerint működik, ide nem értve a függetle n
    műsorkészítőkre vonatkozó műsorkvótákat ,
    e) legalább naponta négyórányi műsoridővel rendelkezik, beleértve a képújsá g
    időtartamát is,
    f) legalább hetente négyórányi műsoridőben az adott naptári évben általa készített ,
    szerkesztett és első ízben bemutatott (nem ismételt) műsorszámot tesz közzé,
    g) műsoridejének több mint kétharmadában köteles a 83 . §-ban foglalt közszolgálati
    célokat szolgáló műsorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szól ó
    hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, kulturális műsorszám és az egyéb, nem
    elsősorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is ,
    h) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei m űsorszámok bemutatására szánt
    műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei m űsorszámok bemutatására fordítja .
    – 49 –
    (5) A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként val ó
    elismerése a Médiatanács médiaszolgáltatási pályázati nyertességr ől szóló döntésében vagy a
    Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján
    történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42 . § szerinti nyilvántartásba vételét
    követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhet ő. A Médiatanács eljárása során
    megvizsgálja a már működő, vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és anna k
    médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak val ó
    megfelelés céljából, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz . Országos
    médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni .
    (6) Az (5) bekezdés alapján történő elismerést követően a Médiatanács legalább
    kétévente – új szolgáltatás esetében az els ő év után is – részletes, legalább hét műsornapra
    kiterjedő – vizsgálat során eljárásában hivatalból vizsgálja a médiaszolgáltató működését,
    amelynek érdekében az az általa közzétett m űsorszámokkal, illetve a médiaszolgáltatás
    tartalmával kapcsolatban részletes adatszolgáltatásra köteles . Amennyiben a Médiatanác s
    megállapítása szerint a vizsgált médiaszolgáltatás nem felel meg a lineáris közösség i
    médiaszolgáltatás feltételeinek, úgy határozatával visszavonja a közösségi médiaszolgáltatás –
    ként való elismerést .
    V. FEJEZET
    A PIACI KONCENTRÁCIÓ MEGELŐZÉSE
    ÉS A JELENTŐS BEFOLYÁSOLÓ EREJŰ MÉDIASZOLGÁLTATÓK
    A médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó általános szabályok
26. §
    A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók piaci koncentrációja a sokszín ű
    médiapiac fenntartása, valamint a tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása
    céljából e törvény keretei között korlátozható .
27. §
    (1) A legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkez ő
    lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineári s
    audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlago s
    közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a
    médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkez ő személy vagy
    vállalkozás
    a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban
    részesedést nem szerezhet, és
    b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar
    műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának
    növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése
    érdekében.
    – 50 –
    (2) Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráci ó
    korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végz ő
    vállalatban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171 . § szerinti eljárásában a
    szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni .
    (3) Az (1) bekezdés b) pont esetében a sokszín űség növelésére irányuló intézkedések
    meghatározása érdekében a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatóva l
    – legalább egyéves időtartamra szóló – hatósági szerz ődést köthet, amely eljárásban a
    Médiatanácsnak joga van mérlegelni a médiaszolgáltató által vállalni kívánt kötelezettsége k
    elfogadását. Ilyen irányú kérelem a Médiatanács 70 . § (7) bekezdésben meghatározott
    hatósági határozatának közlésétől számított harminc napon belül terjeszthető elő.
    Amennyiben a hatósági szerződés – a megegyezés elmaradása miatt – a 70 . § (7) bekezdésbe n
    meghatározott hatósági határozat közlését ől számított három hónapon belül nem jön létre ,
    akkor a Médiatanács az eljárást végzéssel megszünteti .
    (4) A (3) bekezdésben meghatározott hatósági szerz ődés létrejöttének hiányában a
    Médiatanács 70 . § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlését ől számított
    hat hónapon belül a médiaszolgáltató köteles a médiapiac sokszín űségének növelése
    érdekében tervezett intézkedéseinek jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani . A Médiatanács a
    kérelem jóváhagyása iránti eljárásban azt vizsgálja, hogy a bejelentett intézkedése k
    alkalmasak-e a korábbi tájékoztatási monopólium csökkentésére, a médiapiac
    sokszínűségének és a plurális tájékoztatás növelésére . E kötelezettség késedelmes teljesítése
    esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki .
    (5) Amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, azt a
    Médiatanács határozatával jóváhagyja .
    (6) Kétség esetén a médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a tervezet t
    intézkedések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek .
    (7) Amennyiben a Médiatanács a tervezett intézkedéseket nem hagyja jóvá, erről
    határozatot hoz, amelyben meghatározza, hogy azok miért nem megfelelőek a (4)
    bekezdésben foglalt elvek érvényesülése szempontjából .
    (8) A (7) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltató köteles a Médiatanács által
    megállapított határidőben, de legfeljebb harminc napon belül – a Médiatanács (7)
    bekezdésben szerepl ő határozatába foglalt szempontokat figyelembe véve – új
    intézkedéstervezetet benyújtani . E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanác s
    eljárási bírságot szab ki. Amennyiben ezen új kérelemben foglalt intézkedések sem
    megfelelők a (4) bekezdésben foglalt feltételek szempontjából, úgy a Médiatanács a 185-187 .
    szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.
    (9) A Médiatanács a határozatával jóváhagyott intézkedések teljesítését általáno s
    hatósági felügyelet keretében ellen őrzi .
    (10) A lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen elért éves átlago s
    közönségarányt az (1) bekezdés összefüggésében úgy kell meghatározni, hogy a lineáris
    audiovizuális és a lineáris rádiós piacon külön-külön elért éves átlagos közönségarány
    százalékban kifejezett mértékét össze kell adni .
    — 51 —
    A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározás a
28. §
    (1) JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal
    rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós média –
    szolgáltató feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya
    eléri a három százalékot.
    (2) A 32. §-ban és a 38-39. §-ban a JBE médiaszolgáltató számára el őírt
    kötelezettségek teljesítését a Médiatanács rendszeresen ellen őrzi .
    (3) A 68. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott éves átlagos közönségarány
    mérésére vonatkozóan a Hatóság küls ő vállalkozóval szerződést köthet . A szerződő felet nyíl t
    pályázati eljárás keretében kell kiválasztani . A szerződés előkészítésekor és a pályázati
    eredmény meghatározásakor a Hatóság együttműködik a médiaszolgáltatókkal. A
    szerződésben meg kell határozni a közönségarány-mérés módszerét, szakmai kritériumait,
    valamint az eredmények auditálásának rendjét.
    (4) A Hatóság a közönségarány mérésének módszertanát, illetve a médiaszolgáltatáso k
    előző naptári évre vonatkozó éves átlagos közönségarányát internetes honlapján közzéteszi .
    A médiapiaci koncentráció megelőzésére és a jelentős befolyásoló erővel rendelkező
    médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások szabályai
29. §
    (1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megel őzésére és a JBE médiaszolgáltatók
    meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokána k
    megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket
    – így különösen médiaszolgáltató el őző naptári évi átlagos közönségarányát – a Ket. szerinti
    hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(12) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja .
    (2) A Médiatanács a hatósági ellenőrzési eljárásban a releváns tények és körülménye k
    tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti . A végzés
    ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a hatósági ellenőrzést esetlegesen követő, a
    médiapiaci koncentráció megel őzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására
    irányuló eljárásban hozott érdemi döntés elleni jogorvoslatban támadható .
    (3) Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács — a
30. § (8) bekezdése szerint — eljárási bírságot szabhat ki . Ezen túlmenően az adatszolgáltatá s
    nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió
    forintig terjedő bírsággal sújthatja — ismételt jogsértés esetén sújtani köteles — a jogsért ő
    médiaszolgáltató 45. § (1) bekezdés ad) pont szerinti tisztségviselőjét vagy bejelentett
    képvisel őjét is .
    (4) A közönségarány meghatározásánál figyelembe kell venni, illetve a
    közönségarányhoz hozzá kell számítani
    – 52 –
    a) a médiaszolgáltató által szolgáltatott valamennyi, a Magyar Köztársaság területé n
    terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak ,
    b) az érintett médiaszolgáltató befolyásoló részesedése mellett m űködő
    médiaszolgáltatók Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, é s
    c) az érintett médiaszolgáltató bármely tulajdonosának, vagy tulajdonos a
    tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett m űködő médiaszolgáltató Magyar
    Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak
    közönségarányát.
    (5) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a
    médiapiaci koncentráció megel őzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására
    irányuló eljárás lefolytatására okot adó körülmény fennáll, akkor a Ket . vonatkoz ó
    rendelkezéseitől eltérően kizárólag az eljárás végzésben történő megindításáról dönt.
    (6) Amennyiben a hatósági ellenőrzés alapján a Médiatanács azt állapítja meg, hogy a
    korábban hozott (7) bekezdés szerinti határozatban azonosított médiapiaci koncentráci ó
    korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató, illetve a (7) bekezdés szerint i
    határozatban, illetve a (10) bekezdés szerinti hatósági szerz ődésben azonosított JB E
    szolgáltatók köre nem változott, akkor az eljárás megindítását mell őzi .
    (7) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE
    médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hatósági határozatban azonosítja a
31. § szerinti, a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintet t
    médiaszolgáltatót, illetve a 69 . § szerinti JBE médiaszolgáltatót, valamint dönt a korábban
    határozatban azonosított e minőségének megszüntetéséről.
    (8) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatba n
    a Médiatanács a JBE médiaszolgáltatót a 32 . § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek
    pontos tartalmát is meghatározza az ott foglalt mérlegelési szempontok figyelembe vételével .
    (9) A médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására
    irányuló eljárásban hozott határozat felülvizsgálatára a 163. §-ban foglaltakat kell megfelel ően
    alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az
    eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással a F ővárosi Ítélőtáblától kérheti a
    Médiatanács határozata ellen indított kereset indításával . A Fővárosi Ítél őtábla a keresetet pere s
    eljárásban, harminc napon belül bírálja el .
    (10) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban a Médiatanác s
    határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet a médiaszolgáltatóval a
    médiaszolgáltató JBE azonosításáról, illetve a JBE médiaszolgáltatót a 32 . § és a 38-39 . §
    alapján terhel ő kötelezettségek pontos tartalmáról . Ez esetben a 32 . és 38-39. §-ban foglalt
    kötelezettségek megállapításának mérlegelési szempontjaitól a felek eltérhetnek azzal, hogy a
    JBE médiaszolgáltató az ott foglalt kötelezettségek teljesítése alól a hatósági szerz ődésben
    sem mentesíthető.
    (11) A médiapiaci koncentráció megel őzésére illetve a JBE médiaszolgáltató k
    meghatározására irányuló eljárását – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Médiatanác s
    minden év szeptember 30 . napjáig lefolytatja. A JBE médiaszolgáltatók meghatározásánál az
    előző naptári év átlagos közönségarányát kell figyelembe venni. A JBE médiaszolgáltatót
    terhelő kötelezettségeknek a JBE médiaszolgáltató a Médiatanács döntését követő év január
    -53
    1-től köteles eleget tenni . A Médiatanács médiapiaci koncentráció megel őzésére, illetve a JB E
    médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hozott határozata, illetve a megkötött
    hatósági szerz ődés mindaddig hatályban marad, amíg ugyanezen tárgyban a következő évben
    folytatott eljárás eredményeként meghozott következ ő határozat, illetve hatósági szerződés
    hatályba nem lép .
    (12) Az (1)-(11) bekezdés alkalmazásában árbevétel alatt az eljárás résztvev őjének
    médiaszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos értékesítésb ől származó előző üzleti évi nettó
    árbevételét kell érteni .
    A hatósági vagy m űsorszolgáltatási szerződéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerz ő
    analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok
32. §
    (1) Aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerz ődés alapján analóg lineáris rádió s
    médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidej űleg legfeljebb
    a) egy országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás ,
    b) két körzeti és négy helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vag y
    c) tizenkét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatá s
    végzésére rendelkezhet jogosultsággal .
    (2) A tematikus analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás kivételével az országo s
    analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedésse l
    rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vag y
    műsorterjesztést végz ő vállalkozásban.
    (3) Ugyanaz a vállalkozás analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult
    szervezetben az (1) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést .
    (4) A médiaszolgáltató saját jogosultságait és befolyásoló részesedése alatt álló
    vállalkozások jogosultságait az (1) és (3) bekezdés alkalmazása során egybe kell számítani .
    (5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a
    médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádió s
    médiaszolgáltatást végző vállalkozásban – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével –
    befolyásoló részesedést nem szerezhet .
    (6) Az (5) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, h a
    a) a két médiaszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást ,
    vagy
    b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan m űsoridő marad és új pályázat kiírása
    mellett a kihasználatlanul maradt műsoridőre szerződést kötnek az (5) bekezdésben megjelöl t
    médiaszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett m űsoridő a már meglevő
    műsoridejétől nyolcvan százalékban eltér, és egyik műsoridő sem haladja meg a négy órát.
    — 54 —
    (7) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti összefonódá s
    nem engedélyezhető, ha az az e törvényben foglaltak sérelmével járna .
    VI. FEJEZET
    A SOKSZÍNŰSÉG VÉDELME A MŰSORTERJESZTÉS SORÁN
    A műsorterjesztés sokszín űsége
33. §
    (1) Azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azono s
    vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli
    rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádió s
    médiaszolgáltatások felét.
    (2) Azon médiaszolgáltatások száma, amelynek médiaszolgáltatója m űsorterjesztési
    tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos m űsorterjesztő
    vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rend –
    szeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások
    felét.
    (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott arányoknak a műsorterjesztő vállalkozás
    által a néz őknek vagy a hallgatóknak kínált azon programcsomag tekintetében is
    érvényesülniük kell, amely az előző naptári év végén a legtöbb el őfizetővel rendelkezett az
    adott átviteli rendszeren.
    (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közszolgálat i
    médiaszolgáltató által végzett műsorterjesztési tevékenységre .
    A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettség e
34. §
    (1) A magyar, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi és az európai kultúra meg őrzése,
    védelme, valamint továbbfejlesztése, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv ápolása, a z
    állampolgárok tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való rész –
    vételük elősegítése, továbbá a vélemények sokszín űségének meg őrzése érdekében a (2)-(3)
    bekezdésben meghatározott műsorterjesztőt a 74-75 . §-ban meghatározott kötelezettségek
    terhelik (a továbbiakban : továbbítási kötelezettség).
    (2) Továbbítási kötelezettség terheli a nyilvánosság számára rádiós és audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás közvetítését végző átviteli rendszeren, hálózaton m űsorterjesztési szolgáltatást
    nyújtó műsorterjesztőt.
    (3) A rádiós és az audiovizuális médiaszolgáltatás nyilvánosság számára történő
    közvetítését végző átviteli rendszerek, hálózatok közé tartoznak különösen a kábeltelevízióhálózatok,
    a műholdas, a földi (kivéve az analóg audiovizuális műsorszóró) műsorterjesztő
    hálózatok, valamint a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítását
    lehetővé tevő átviteli rendszerek, amennyiben a szolgáltatás jellege, illetve feltételei meg –
    egyeznek a műsorterjesztéssel, vagy ez helyettesíti a más módon megvalósított m űsorterjesztést.
    — 55 —
    (4) A továbbítási kötelezettség kiterjed más átviteli rendszeren, hálózaton m űsorterjesztést
    végző szolgáltatóra, üzemeltetőre, amennyiben az előfizetők, felhasználók széle s
    körben ezen átviteli rendszert, hálózatot használják a rádiós és audiovizuális média –
    szolgáltatások vételének fő eszközeként. Ezen átviteli rendszereket, hálózatokat a továbbítási
    kötelezettség szempontjából a Médiatanács rendszeresen – de legalább háromévente –
    ellenőrzi, és ennek keretében elemzi . Amennyiben az ellenőrzés eredményeként szükség
    esetén megindított hatósági eljárás során megállapítja, hogy az adott átviteli rendszer, hálóza t
    tekintetében indokolt a továbbítási kötelezettség el őírása, határozatában az átviteli rendszeren,
    hálózaton műsorterjesztést nyújtó valamennyi szolgáltató, üzemeltető vonatkozásában
    megállapítja a továbbítási kötelezettség fennállását .
    (5) A továbbítási kötelezettség az elsődlegesen audiovizuális médiaszolgáltatáso k
    nyilvánosság számára történő közvetítésére szolgáló műsorterjesztői hálózaton, átviteli
    rendszeren nem vonatkozik a rádiós médiaszolgáltatásokra.
    (6) Amennyiben a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, m űsorterjesztői hálózaton is
    nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, az (1)-(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettsé g
    átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként külön-külön terheli .
    (7) Médiapiaci szempontból meghatározó jelent őségűnek minősül a műsorterjesztő (a
    továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha
    a) műsorterjeszt ői szolgáltatása el őfizetőinek száma – műsorterjesztő platformtól ,
    hálózattól függetlenül – meghaladja a százezer főt, vagy
    b) nyilvánosan elérhető, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető műsorterjesztési
    szolgáltatás esetén a műsorterjesztő vételkörzete a Magyar Köztársaság lakosságának több
    mint egyharmadára kiterjed ,
    és a műsorterjeszt ő, vagy benne, illetve tulajdonosában befolyásoló részesedéssel
    rendelkező vállalkozás, valamint a műsorterjesztő, illetve tulajdonosa befolyásoló részesedése
    mellett m űködő más vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett műsorterjesztésből
    vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele – az analóg m űsorszórás
    kivételével – meghaladja az évi egymilliárd forintot .
    (8) Kétség esetén a meghatározó műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy esetében a
    (7) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn .
35. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók összesen négy lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását
    és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását a műsorterjesztő – a műsorszórással
    megvalósított műsorterjesztés kivételével – díjmentesen köteles továbbítani . A műsorterjesztő
    e médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a
    hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat az el őfizetőtől nem kérhet. A
    közszolgálati médiaszolgáltató nem követelhet e médiaszolgáltatásai terjesztéséért a
    műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség érvényesülését hivatalból vag y
    kérelemre a Médiatanács ellenőrzi .
    – 56 –
    (3) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat a
    műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok – az analóg m űsorterjesztési
    hálózatok kivételével – elkülöníthető előfizet ői szolgáltatásként is igénybe vehet ők legyenek a z
    el őfizetők számára. Ezen el őfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához
    kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mérték ű többletdíjat a műsorterjeszt ő az előfizetőtől
    nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartoz ó
    közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az el őfizetők
    számára .
    (4) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, m űsorszórással terjesztett
    médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.
    (5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivata l
    ellenőrzi .
36. §
    (1) A műsorterjesztőt – teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három
    médiaszolgáltatás tekintetében – a médiaszolgáltatók körzeti vagy helyi, audiovizuális közösségi
    médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerz ődéses
    ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli .
    (2) A műsorterjeszt őt – legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében – a hely i
    vételkörzetű médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó, m űszakilag és
    gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli,
    feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Médiatanács nyilvántartásában szereplő adatok alapján
    az adott műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatás i
    területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja . Az (1)-
    (2) bekezdés alapján a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó helyi médiaszolgáltatáso k
    tekintetében a m űholdas műsorterjesztőket továbbítási kötelezettség nem terheli .
    (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá es ő
    médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács – hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre –
    hatósági határozatában meghatározhat – az e törvényben foglalt közérdek ű médiapolitikai célo k
    elérését szolgáló – további két médiaszolgáltató olyan – médiaszolgáltatónként legfeljebb egy –
    lineáris közösségi vagy közszolgálati médiaszolgáltatását, amelyre vonatkozó műszakilag és
    gazdaságilag megalapozott szerz ődéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettsé g
    terheli . A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyibe n
    szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszín űségét, az e törvényben meghatározott közszolgálat i
    célok elérését, valamint a kultúra meg őrzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a műsorterjesztők
    ügyféli jogállással nem rendelkeznek.
    (4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több,
    egymástól műszakilag elkülöníthető területet kiszolgáló részb ől áll, az (1)-(3) bekezdés
    szerinti kötelezettségek a műsorterjesztőt az egymástól műszakilag elkülöníthető területenként
    értelemszerűen külön-külön terhelik .
    (5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása
    tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának ,
    a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, é s
    b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66 . §-ban foglalt követelmények
    figyelembe vételével közösségi médiaszolgáltatásnak minősül .
    — 57 —
    (6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában nem vehető figyelembe a műsorterjeszt ő
    információs csatornája, valamint az olyan médiaszolgáltatás, amelynek médiaszolgáltatójában
    vagy annak tulajdonosában a m űsorterjeszt ő vállalkozás vagy annak tulajdonosa befolyásoló
    részesedéssel rendelkezik .
    (7) A meghatározó műsorterjesztőt az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakhoz képes t
    legfeljebb további három lineáris közösségi audiovizuális médiaszolgáltatás tekintetében — a
    médiaszolgáltatók audiovizuális közösségi m űsorszolgáltatására vonatkozó műszakilag és
    gazdaságilag megalapozott szerz ődéses ajánlata tekintetében — szerződéskötési kötelezettség
    terheli .
    (8) Amennyiben a továbbítási kötelezettség teljesítése során a műsorterjesztő már csak
    egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidej űleg több jogosult médiaszolgáltató
    is igényt tart a továbbításra, a m űsorterjeszt ő köteles nyilvános, átlátható eljárás
    során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltató k
    szerződéses ajánlatait.
    (9) Az ajánlat objektív műszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban
    megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a m űködés biztonságát, illetve a hálózat egységét.
    (10) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatba n
    megjelölt díjak olyan mértékben eltérnek a költségekt ől (beleértve a szokásos hasznot is) ,
    hogy a megállapodás nem lehetséges .
    (11) Kétség esetén a műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy a műsor továbbítása
    gazdaságilag vagy műszakilag nem megalapozott.
    (12) A (3) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti
    az érintett médiaszolgáltatókat . Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kel l
    tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli . E hatósági eljárásban az ügyfél i
    jogokat kizárólag az eljárásban részt vev ő ügyfelek gyakorolhatják . A Médiatanács az ezen eljárásban
    meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úton közli .
    (13) A (3) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével, a
    körülmények lényeges megváltozásával a Médiatanács megfelel ően módosíthatja a (3) bekezdé s
    szerinti hatósági határozatát . A módosított határozat közlésére a (12) bekezdésben foglaltakat kel l
    alkalmazni.
    (14) A (3) és (13) bekezdésben meghatározott hatósági határozat bírósági felülvizsgálat a
    keretében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, és a
    keresettel támadott hatósági határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel . A határozat a
    keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható .
37. §
    A médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni ,
    amennyiben
    a) a 75 . § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerz ődés az ajánlattételtől
    számított harminc napon belül nem jön létre, vagy
    — 58 —
    b) a műsorterjesztő a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerződésben
    meghatározott m űsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.
    77 . §
    (1) A műsorterjesztő köteles a médiaszolgáltatókkal az e fejezetben meghatározott továbbítási
    kötelezettség keretében kötött valamennyi szerz ődését, illetve azok módosításait — a megkötést vagy a
    módosítást követ ő harminc napon belül — a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerz ődések
    megszűnéséről a Hivatalt — a megsz űnést követő harminc napon belül — tájékoztatni.
    (2) Az e fejezetben szabályozott továbbítási kötelezettséggel kapcsolatban a
    műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni .
    A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége
38. §
    (1) A jelentős befolyásoló erej ű médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót ,
    amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó műsorterjesztő vagy annak
    tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik (a 78-81 . § alkalmazásában a továbbiakban
    együtt: kötelezett médiaszolgáltató), valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében a (2 )
    bekezdésben meghatározott kötelezettségek terhelik .
    (2) A kötelezett médiaszolgáltatót a m űsorterjesztő tisztességes és ésszerű szerződéses
    ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében szerződéskötési kötelezettség
    terheli. A kötelezett médiaszolgáltatót a szerz ődéskötési kötelezettség lineári s
    médiaszolgáltatásonként külön-külön terheli .
    (3) A kötelezett médiaszolgáltató nem szabhatja feltételéül valamely médiaszolgáltatása
    tekintetében történő szerződéses megállapodás, illetve e megállapodás lényege s
    tartalmi elemének meghatározása során az adott médiaszolgáltatás terjesztéséhez ne m
    nélkülözhetetlen más médiaszolgáltatása vonatkozásában történő szerződés létrehozatalát,
    illetve egyéb szolgáltatás, termék megvásárlását vagy igénybevételét (árukapcsolás tilalma) .
    (4) A kötelezett médiaszolgáltató és m űsorterjesztő a szerződést és a szerződésben
    meghatározott feltételeket — különösen, de nem kizárólagosan a díjat — az egyenl ő elbánás
    elvének megfelelően, megfizethető árszinten, a technológiasemlegesség és a
    méretgazdaságosság elvének figyelembe vételével kötelesek kialakítani . Ennek során a
    kötelezett médiaszolgáltató nem tehet indokolatlan különbséget a műsorterjesztők szerződéses
    ajánlatai között. A szerződést a felek a díj tekintetében — a szerz ődéskötéstől számítva —
    évente egy alkalommal módosíthatják .
    (5) E törvény alkalmazásában az egyenl ő elbánás kötelezettségébe ütköző
    magatartásnak minősül különösen, ha a kötelezett médiaszolgáltat ó
    a) a műsor terjesztését indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelynek
    teljesítésére a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtók meghatározó hányada nem képes, vagy
    – 59 –
    b) a műsorterjeszt ő által fizetendő díj megállapítása során olyan árazási, díjképzési
    feltételt – ideértve a forgalom után számított árkedvezményt – állapít meg, amelye k
    alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak néhány műsorterjeszt ő számára válnak
    elérhetővé.
    (6) Az ajánlat abban az esetben utasítható vissza, amennyiben az ajánlatban foglaltak
    teljesítése objektív műszaki vagy gazdasági okok alapján lehetetlen, és e feltétele k
    tekintetében a szerződéskötésre irányuló eljárásban a felek nem tudnak megegyezni .
    (7) Kétség esetén a kötelezett médiaszolgáltató köteles bizonyítani az ajánla t
    visszautasításának megalapozottságát.
39. §
    (1) A kötelezett médiaszolgáltató a 78 . § (2) bekezdésben meghatározott
    szerződéskötési kötelezettség megfelelő és átlátható érvényesülése érdekében köteles a
    médiaszolgáltatásának terjesztésével összefüggő általános szerződési keretfeltételeket
    kialakítani és azokat honlapján közzétenni.
    (2) A kötelezett médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott általáno s
    szerződéses keretfeltételeit az ésszerűség követelményének megfelelően úgy kötele s
    kialakítani, hogy azok indokoltak, átláthatóak és ellen őrizhetőek legyenek. Ezzel ellentéte s
    feltétel nem alkalmazható .
    (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a következ ő szerződéses feltételekre kell
    alkalmazni:
    a) a kötelezett médiaszolgáltatónak fizetendő műsordíjjal kapcsolatos szerz ődéses
    keretfeltételek, így különösen a kötelezett médiaszolgáltató díjképzési politikájának alapelvei ,
    módszere, díjazási időszaka, a díjfizetés módja és ideje,
    b) a szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a szolgáltatás igénybevételének módj a
    és feltételei, esetleges műszaki, gazdasági vagy egyéb korlátai ,
    c) a szerződés módosításának, megszűnésének esetei és feltételei ,
    d) a szolgáltatás szünetelésének esetei,
    e) szerződésszegés és annak jogkövetkezményei.
    (4) A kötelezett médiaszolgáltató a szerződéses feltételek módosítása esetén legaláb b
    az új szerződési feltételek hatálybalépése előtt harminc nappal köteles az új szerz ődési
    feltételeket hozzáférhetővé tenni.
    (5) Az (1)-(4) bekezdésben fogalt kötelezettségek teljesítését a Hivatal ellen őrzi.
40. §
    (1) A műsorterjesztő jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni ,
    amennyiben
    – 60 –
    a) a 78. § (2) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételt ől számított harminc napo n
    belül nem jön létre, vag y
    b) a kötelezett médiaszolgáltató a jogosult m űsorterjesztő jogszabályban vag y
    szerződésben meghatározott műsorterjesztést érint ő jogát vagy jogos érdekét megsértette .
    (2) Amennyiben a műsorterjesztő által fizetendő díj mértéke vitatott, a kötelezett
    médiaszolgáltatót terheli a díjképzés jogszer űségének, illetve az egyenlő elbánás
    kötelezettségnek megfelelő eljárás bizonyítása.
    81 . §
    (1) A kötelezett médiaszolgáltató köteles a műsorterjesztőkkel a 78. §-ban
    meghatározott kötelezettség keretében kötött valamennyi szerz ődését, illetve azok
    módosításait – a megkötést vagy a módosítást követő harminc napon belül – a Hivatal részér e
    megküldeni, valamint e szerz ődések megszűnéséről a Hivatalt – a megszűnést követő harminc
    napon belül – tájékoztatni .
    (2) A 78-79. §-ban meghatározott kötelezettséggel kapcsolatban a kötelezet t
    médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni .
    HARMADIK RÉSZ
    A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS
    I. FEJEZET
    A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ ELVEI És CÉLJA I
    A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvet ő elvei
41. §
    A közszolgálati médiaszolgáltatá s
    a) az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati
    médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek
    között – szakmai autonómiát élveznek,
    b) rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet
    megvalósulását ,
    c) működésének biztosítása els ősorban a Magyar Köztársaságban élők közös
    áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik ,
    d) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre .
    – 61 –
    A közszolgálati médiaszolgáltatás célja i
42. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja :
    a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a
    lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönül ő csoporthoz, illetve egyénhez
    kíván szólni,
    b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása ,
    gazdagítása ,
    c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció el ősegítése, illetve megerősítése,
    valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása ,
    d) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus
    társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása ,
    e) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek valamint egyéb közössége k
    médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és
    etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása ,
    f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményei k
    következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal
    élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése ,
    g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságu k
    és anyanyelvük meg őrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásu k
    lehetővé tétele,
    h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejl ődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit
    gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjeszt ő,
    felvilágosító műsorszámok közzététele,
    i) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények
    bemutatása,
    j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a
    közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot el ősegítő ismeretek terjesztése ,
    k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböz ő területeinek társadalmi,
    gazdasági, kulturális életét megjelenítőműsorszámok bemutatása,
    1) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon él ő nemzeti és etnikai
    kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára ,
    m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felel ős hírszolgáltatás, valamint
    tájékoztatás,
    – 62 –
    n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták
    lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz val ó
    hozzájárulás ,
    o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató m űsorok közzététele,
    színvonalas szórakoztatás, nagy érdekl ődést kiváltó m űsorszámok bemutatása,
    p) a műsorfolyam minden elemében min őségi műsorkészítés megvalósulása, a
    médiapiaci versenyben való ésszer ű és indokolt részvétel.
    (2) A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik :
    a) a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas
    etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban,
    b) az új technológiák és m űsorterjesztési módok bátor alkalmazására, kiemelt szerep
    vállalására az új digitális és internetes médiaszolgáltatások feltérképezésében és közérdeke t
    szolgáló kihasználásában ,
    c) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek és képességek megszerzésének
    elősegítésére és fejlesztésére műsorszámainak segítségével, illetve a médiaszolgáltatáson
    kívüli egyéb tevékenységek által,
    d) a magyar filmművészet támogatására és az új magyar filmalkotások bemutatására ,
    e) a közérdek szolgálatára a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által ,
    mint például a könyvkiadás vagy a színházi eseményekben való tevékeny részvétel .
    (3) A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége során birtokába kerül t
    kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós meg őrzésében,
    archívumban való elhelyezésében, szakszerű összegyűjtésében, gondozásában .
    II. FEJEZET
    A KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY
    Általános szabályok
43. §
    (1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségéne k
    védelmére az Országgy űlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban :
    Közalapítvány). A Közalapítvány a Magyar Televízió Zártkör űen Működő Nonprofit
    Részvénytársaság, a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a
    Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Magyar Távirati
    Iroda Zártkör űen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban együtt : közszolgálati
    médiaszolgáltatók) tulajdonosa.
    (2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgy űlés országgy űlési határozatban
    állapítja meg .

• 63 –
  (3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képvisel ők
  kétharmados szavazatával fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány m űködésének és
  szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a
  Közalapítvány Szervezeti és M űködési Szabályzatában kell meghatározni .
  (4) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra
  vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
  A Közszolgálati Közalapítvány Kuratórium a

14. §
    (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.
    (2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit – e törvénnyel összhangban – a
    Közalapítvány alapító okirata határozza meg.
    (3) A Kuratórium – e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között –
    megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési
    Szabályzatát . Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat .
    (4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban : iroda)
    támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezel ő és ügyviteli teendőit az iroda látja el . A
    Kuratórium és a Kuratórium tagjai – az irodán keresztül – jogosultak szakért ői segítség
    igénybevételére . A szakértők igénybevételének és az iroda m űködésének feltételeiről a
    Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni .
    A Kuratórium összetétel e
15. §
    (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással a jelenlevő képviselők
    kétharmadának szavazatával hat tagot választ .
    (2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti ,
    másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz
    tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető
    személyekről.
    (3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc
    napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kel l
    tartani.
    (4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal má s
    képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal .
    (5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az
    új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani . Nem jelölhető újra az a személy, aki az
    előző választás során nem kapta meg az összes képvisel ő szavazatainak legalább
    egyharmadát .
    – 64 –
    (6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre .
    (7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az
    elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja . A Kuratórium tagja hivatalba
    lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz .
    (8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár a z
    ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdé s
    alkalmazása során az új jelölt nem kapja meg a szükséges többséget . Ebben az esetbe n
    legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul .
    (9) A Kuratórium – ha nem a teljes létszámmal alakult meg – a teljes létszámi g
    kiegészíthető a 87. §-ban foglaltak szerint.
    (10) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés kilencévi időtartamra választja. A
    választott és a delegált tagok mandátuma azonos id őpontban, előbbiek Országgyűlés általi
    megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le .
16. §
    (1) Ha a 86 . § (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott ta g
    megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(7) bekezdésben
    foglaltak szerint történik.
    (2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a
    Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgy űlési ciklust követő országgyűlési
    választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében
    változás nem történt, akkor a jelölésre a 86 . § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazn i
    úgy, hogy annak a – kormány-, illetve ellenzéki – oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal
    jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés .
    (3) Ha az új tag jelölése azon országgy űlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a
    Kuratórium tagjait megválasztották, akkor – feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásána k
    országgyűlési ciklusát követ ő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzék i
    oldali képvisel őcsoportok tekintetében változás következett be – az országgyűlés i
    képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság a jelölőbizottság felállítását követő
    tizenöt napon belül egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre .
    (4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud
    jelöltet állítani, a jelölőbizottság újabb nyolc napon belül a szavazati mérték legalább
    kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásu k
    időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelel ő mértékű
    szavazattal rendelkeznek.
    (5) A (3)-(4) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalo n
    bekövetkezett változásokra – a parlamenti képvisel őcsoportok valamely oldalhoz tartozásának
    megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére – a jelölőbizottságnak
    tekintettel kell lennie .
    L
    – 65 –
    (6) Ha a jelölőbizottság a (4) bekezdés szerinti esetben sem tud kell ő számú jelöltet
    állítani, új jelölőbizottságot kell felállítani.
    (7) Az eredményes jelölést követ ően az új tagot az Országgy űlés a jelenlevő
    képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a már működő megválasztott
    Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjed ő időszakra . A Kuratórium új tagja hivatalba
    lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke el őtt a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz .
    (8) Amennyiben a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjána k
    szűnik meg a mandátuma annak lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt,
    illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjed ő időszakra .
17. §
    (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére,
    főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118 . § (1)-(2) bekezdésben foglalt
    összeférhetetlenségi, illetve a 118 . § (3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelel ően
    alkalmazni kell .
    (2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban,
    és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálat i
    médiaszolgáltatóktól.
    (3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül
    nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati médiaszolgáltatóval .
    (4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89 . § (4) bekezdésben meghatározott
    felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium
    elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől,
    illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés id őpontjától számított harminc napon belül
    az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülés e
    határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megsz űnt. A
    Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határoza t
    meghozatalának időpontjától a tisztségéb ől eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
    (5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagjá t
    cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték
    (6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,
    a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon á t
    nem tesz eleget megbízatásából ered ő feladatainak, vagy
    b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás
    eredményeként az elnök vagy a tag b űnösségét a bíróság – szabadságvesztést, a kuratóriumi
    tevékenységnek megfelel ő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást
    tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg .
    (7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megsz űnik.
    – 66 –
18. §
    (1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmenté s
    vagy kizárás miatti megszűnését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki .
    (2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásró l
    dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásr a
    jogosultak egyhangú határozata szükséges . Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás
    esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban a z
    Országgyűlésnek döntését . Ebben az esetben az összeférhetetlenségr ől, a felmentésről vagy a
    kizárásról az Országgyűlés a jelenlév ő képviselők kétharmadának szavazatával dönt .
    (3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szembe n
    merült fel, az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium
    ügyrendje szerint meghatározott tag jár el.
    (4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88 . § (6)
    bekezdés b) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a
    Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek
    ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetle n
    előéletű, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelel ő foglalkozástól való, vagy
    közügyektől való eltiltás hatálya alatt .
    (5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismer t
    személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megsz űnéséig kezeli.
    (6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat kel l
    alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettsége t
    a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározot t
    jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározot t
    hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt .
    A Kuratórium feladatai és hatáskörei
19. §
    (1) A Kuratórium:
    a) ellenőrzi a közszolgálati médíaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók
    tevékenysége általi megvalósulását,
    b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a
    közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sért ő vagy veszélyeztető
    magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,
    c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató fiiggetlenségét ,
    d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratát, gondoskodik
    annak a Magyar Közlönyben történ ő közzétételéről,
    e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítj a
    munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat,
    – 67 –
    f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát,
    g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyel ő bizottságának
    elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,
    h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntet –
    heti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról
    szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati
    médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg ,
    i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét ,
    j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szól ó
    törvény alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – gyakorolja a közgy űlés jogait ,
    k) a Közalapítvány kezel őjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával ,
    1) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alapt őkéjét, illetve leszállíthatja azt a
    Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint ,
    m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügy i
    terveinek elveit és fő összegeit,
    n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg- és eredmény-kimutatását ,
    o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását a z
    Európai Unió vonatkozó el őírásainak való megfelelés szempontjából ,
    p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók által megkötni kívánt ,
    háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási
    felhatalmazást,
    q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók hitelfelvételéhez, illetve az általu k
    megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges,
    illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szüksége s
    előzetes jóváhagyást,
    r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el .
    (2) Az (1) bekezdés p)-q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belü l
    ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerz ődésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltató t
    terhelő szolgáltatások értékét – tárgyuktól függetlenül – egybe kell számítani .
    91 . §
    (1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a
    gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat .
    Nem jogosult azonban :
    a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét,
    — 68 —
    b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vag y
    más szervezeti formába átalakítani,
    c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni ,
    d) a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a közszolgálati médiaszolgáltat ó
    műsorszerkezetét, továbbá m űsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát
    meghatározni,
    e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói
    jogkörökre nézve utasítást adni ,
    f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálat i
    médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik .
    (2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90 . §-ban foglalt hatásköreit, még a
    gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott – a 90 . §-ban nem szereplő – alapítói
    jogkörökkel sem.
    A Kuratórium működése
20. §
    (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta
    ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz az érintett közszolgálati média –
    szolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium
    rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével el őterjesztett
    kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a
    kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására .
    (2) A Kuratórium tagjainak – ideértve a Kuratórium elnökét is – a szavazati jog a
    egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
    (3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van .
    (4) A Kuratórium a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű
    többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik .
    (5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést . A
    napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az
    ülés határoz .
    A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása
21. §
    A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Kuratórium
    tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelel ő mértékű tiszteletdíj illeti
    meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig – költségtérítésre tarthatnak igényt .
    A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti é s
    Működési Szabályzata állapítja meg .
    69 —
    A Közalapítvány gazdálkodása
22. §
    (1) A Közalapítvány bevételeit képezik :
    a) az Alaptól a működéshez kapott támogatás,
    b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka ,
    c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel ,
    d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás ,
    alapítványi befizetések) .
    (2) A Közalapítvány kiadásait képezik :
    a) a közszolgálati médiaszolgáltatók működési és fejlesztési költségeihez való
    hozzájárulás,
    b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai .
    (3) A Közalapítvány üzletszer ű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdaság i
    társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet,
    alapítvány létrehozására nem jogosult .
    (4) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvev őszék ellenőrzi.
    III. FEJEZET
    AKÖZSZOLGÁLATI KÓDEX ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET
    A Közszolgálati Kóde x
23. §
    (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) — e törvénnyel összhangban —
    tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e
    törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását . A Kódexnek általános, és az
    egyes közszolgálati médiaszolgáltatókra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex
    alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára iránymutatást adjon a
    törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelel ő működési elveire
    vonatkozóan.
    (2) A Kódexet els ő ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett
    és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak véleményét figyelembe véve .
    (3) A Közszolgálati Testület — a (2) bekezdés szerinti első elfogadást követően — a
    Kuratórium egyetértése mellett módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati
    Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatój a
    kezdeményezheti.
    — 70 –
    (4) A Kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett m űködő
    Médiatudományi Intézet szakmai támogatást nyújt .
    (5) A Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli .
24. §
    A Kódexben egyebek mellett szabályozni lehet :
    a) a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljai elérésének eszközeit, módját ,
    b) a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit,
    c) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és
    kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek
    sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket ,
    d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait ,
    e) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatás a
    rendjének elveit,
    f) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszín űség bemutatásának elveit ,
    g) a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit ,
    h) a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a műsorszámok
    támogatására vonatkozó etikai normák elveit ,
    i) a közérdekű közlemények közzétételének elveit,
    j) a közszolgálati médiaszolgáltatónál alkalmazott m űsorkészítők önállóságának és
    felelősségének mértékére és biztosítékaira, a m űsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek
    meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket ,
    k) a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk
    való megfelelő tájékoztatás elveit,
    1) a munkatársakra vonatkozó — e törvényen túli — alapvet ő etikai szabályok kialakítá –
    sának elveit, különös tekintettel a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban foglalkoztatottakra
    .
    A Közszolgálati Testület
25. §
    (1) A Közszolgálati Testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják ,
    döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszer ű többséggel hozza .
    Szavazategyenl őség esetén az elnök szavazata dönt .
    — 71 —
    (2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1 . számú mellékletében
    meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, a mellékletben meghatározot t
    módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testüle t
    működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával .
    (3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tago k
    mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell.
    (4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el .
    (5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának,
    tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelel ő mértékű tiszteletdíj illeti
    meg. Az elnök és a tagok ezen felül utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt .
    (6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálat i
    médiaszolgáltatók felett.
    (7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan
    figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellen őrzést gyakorol a közszolgálati
    médiaszolgáltatók felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában .
    (8) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkor i
    naptári évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készítenek arról, hogy – saját
    értékelésük szerint – az általuk vezetett médiaszolgáltató eleget tett-e e törvénybe n
    megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvet ő elveire vonatkozó
    elvárásoknak.
    (9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszer ű
    többséggel dönt.
    (10) Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató a Testület előtti személyes
    meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgat ó
    munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak . E
    javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges .
    (11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a
    vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium
    ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét .
    (12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlev ő
    tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.
    (13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató
    munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálat i
    Testület három hónap múlva köteles napirendjére tűzni.
    (14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért sz űnt meg, mert a közszolgálati célok és
    elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra közszolgálati
    médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására .
    – 72 –
    IV. FEJEZET
    A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓK
    Általános szabályok
26. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83 . § –
    ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatuknak a közszolgálati médiaszolgáltatók
    együttesen, tevékenységüket lehet őség szerint – autonómiájuk megőrzése mellett –
    összehangolva tesznek eleget.
    (2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdaság i
    társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően
    alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is .
    (3) A közszolgálati médiaszolgáltatóknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van .
    Nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásba n
27. §
    (1) Valamennyi, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbség
    jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoz –
    tatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján .
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltat ó
    országos, illetve — a nemzeti vagy etnikai kisebbség földrajzi elhelyezkedéséne k
    figyelembevételével — helyi médiaszolgáltatásban, a nemzeti vagy etnikai kisebbsé g
    igényeinek megfelel ő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint
    feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti .
    (3) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai – ennek hiányában
    országos szervezetei – a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő
    felhasználásának elveit önállóan határozzák meg . Ezen elveket – melyek nem érinthetik a
    műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést – a közszolgálati médiaszolgáltató kötele s
    figyelembe venni.
    A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívum a
28. §
    (1) A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek
    összességét – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Alap gyakorolja .
    (2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem
    idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg . E tilalom nem akadályozza a
    közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerz ői, illetve felhasználási jogok
    hasznosítását .
    – 73 –
    (3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálat i
    médiaszolgáltatók és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem
    tartozó, a szerz ői jogi törvény hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmaz ó
    fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és
    felhasználásáról . Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül .
    (4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának
    részletes szabályait az Alap elnöke a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg .
    (5) Az Alap az Archívumban található műveket a szerzői jogról szóló törvényben
    foglaltak, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodá s
    szerint használhatja fel .
    (6) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatókkal a közszolgálati médiavagyo n
    felhasználására vonatkozóan vagyonkezelési megállapodást köt. E megállapodás alapján a
    közszolgálati médiaszolgáltatók a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeir e
    vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szereznek, amely magában foglalja a közszolgálat i
    médiaszolgáltatásban való nyilvánossághoz közvetítés jogát is .
    (7) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerz ői
    műveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltatók a szerzői jogról szóló
    törvény, valamint a szerz ői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás kerete i
    között használhatják fel. Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatók számára külön engedélyés
    díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult nyilvánossághoz közvetítés céljára átadni a
    közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, valamint azon szerz ői alkotásokat és egyéb
    szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre
    nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik .
    (8) Ha az Archívumban található valamely szerzői műről nem dönthető el, hogy a
    közszolgálati médiavagyonba tartozik-e, a közszolgálati médiaszolgáltatásba n
    történő bemutatása esetén a bemutatást követően fellépő szerzői vagy szomszédos jogi
    jogosult a további felhasználást megtilthatja . A már megtörtént felhasználás után a fellép ő
    jogosultat a médiaszolgáltató részéről megfelelő díjazás illeti meg . Vita esetén a díj összegét a
    bíróság állapítja meg .
    (9) A közszolgálati médiavagyonba tartozó művek esetleges – az Alapon kívüli –
    szerzői jogi jogosultjait is megfelelő díjazás illeti meg . Vita esetén a díj összegét a bírósá g
    állapítja meg .
    (10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerz ődés
    eltérő rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati
    médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a
    közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes
    átadására a szerzői jogról szóló 1999 . évi LXXVI. törvény 30 . §-ának (3) és (4) bekezdésében
    foglaltakat nem kell alkalmazni.
    – 74 –
    A nemzeti hírügynökség különleges feladata i
    101 . §
    (1) A Magyar Távirati Iroda Zártkör űen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint
    nemzeti hírügynökség a 83 . §-ban meghatározott célok elérésének feladatán túl az alábbi
    közszolgálati feladatokat látja el :
    a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket,
    tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentáció s
    adatokat szolgáltat,
    b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelyne k
    ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdeke k
    megfelel ő érvényesítéséhez,
    c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személye k
    közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában ,
    d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel
    rendelkez ő pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a
    közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységér ől, az ezzel
    összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza ,
    e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarország i
    eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól ,
    f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő
    magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
    g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbsége k
    életéről,
    h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a
    tájékoztatásról,
    i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott
    feladatokat végez,
    j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelm i
    jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
    k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában .
    (2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekébe n
    a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,
    b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,
    c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi
    tudósítói hálózatot működtet.
    – 75 —
    (3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, küls ő fegyveres csoportoknak
    Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magya r
    Honvédség légvédelmi és repül ő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés ,
    a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illet őleg törvényben meghatározott
    személyek és szervek – a helyzetnek megfelel ő szükséges mértékben – a 32 . § (6) bekezdé s
    szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a táj ékoztatásra .
    (4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára
    kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltató k
    egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit ,
    továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.
    A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak választás a
29. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el ,
    igazgatóság nem működik. A vezérigazgató – e törvény keretei között – gyakorolja mindazo n
    hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársasá g
    igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerz ődést kell kötni, díjazását
    az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kel l
    megállapítani.
    (2) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört –
    beleértve a vezérigazgatók kinevezését és munkaviszonyuk megszüntetését — a Kuratórium
    gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben
    történik:
    a) a Médiatanács elnöke valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében két
    vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak ,
    b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy
    válasszon egyet a jelöltek közül ,
    c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik
    jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot ; a Médiatanács csak akkor tehe t
    javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott ,
    d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerz ődésének egyes tartalmi
    elemeire is,
    e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is –
    kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,
    f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud
    kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,
    g) az új jelölés során közszolgálati médiaszolgáltatónként két új jelöltre kell javaslato t
    tenni,
    — 76 –
    h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának — ideértve a z
    elnököt is — egyszer ű többségével dönt a vezérigazgató kinevezésér ől.
    (3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése — a Médiatanács
    javaslatának figyelembe vételével megalkotott — tartalmáról szavazással dönt. A
    vezérigazgató munkaszerz ődése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a
    megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Kuratórium által
    meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a
    Kuratórium újra szavaz . Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés ,
    úgy új vezérigazgatót kell választani .
    (4) A vezérigazgató munkaviszonya a következ ő esetekben sz űnik meg
    a) felmentéssel,
    b) a munkaszerz ődésben szabályozott felmondással ,
    c) halállal ,
    d) a 97. (10)-(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálat i
    Testület előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt .
    (5) Felmentéssel sz űnik meg a vezérigazgató munkaviszony a
    a) ha cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték,
    b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a b űnösségét a bírósá g
    — szabadságvesztés kiszabást tartalmazó — joger ős ítélete állapította meg,
    c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek ,
    d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az
    összeférhetetlenséget annak keletkezését ől számított harminc napon belül nem szünteti meg ,
    e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyekt ől eltiltotta.
    (6) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
    (7) A vezérigazgató jogosult két vezérigazgató-helyettes kinevezésére . A
    vezérigazgató-helyettesek munkaszerz ődésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá .
30. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű,
    felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai
    gyakorlattal rendelkezik .
    (2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási,
    tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági,
    kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység .
    — 77 –
    (3) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a
    választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja ,
    államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgy űlési képviselő,
    főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt
    országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt .
    (4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen el őélete igazolásának
    rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvébe n
    meghatározottakat kell alkalmazni.
    A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
31. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású
    munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére ,
    főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118 . § (1) bekezdés a)-c) és f) pontban
    foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118 . § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat
    kell megfelelően alkalmazni .
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálat i
    médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közel i
    hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkez ő tag ,
    illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely
    a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezet ő állású munkavállalót foglalkoztató
    közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll . Amennyiben a közszolgálati
    médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezet ő állású munkavállalójának közeli
    hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezet ő állású
    munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő
    jogkövetkezményeket kell alkalmazni .
    (3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezet ő állású munkavállalój a
    munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, m űvészeti és más szerz ői
    jogvédelem alá es ő tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az
    irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.
    (4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója – munkaszerződésének
    megkötése előtt — írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi o k
    nem áll fenn .
    (5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalój a
    a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerz ődést, amelyben másik
    félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben mag a
    vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni
    értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik . Az e korlátolásban érintette k
    érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalój a
    sem kötheti meg .
    – 78 –
32. §
    (1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálat i
    médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a
    közszolgálati médiaszolgáltatót.
    Ennek keretében:
    a) dönt a műsorrendről,
    b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
    c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról ,
    d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodás i
    tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról ,
    e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra el őterjeszti a
    kuratóriumnak,
    f) a 90. § (1) bekezdés p)-q) pontnak megfelelően előterjeszti a szerződés
    engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat,
    g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltató i
    jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását ,
    h) gondoskodik mindazon további el őterjesztések el őkészítéséről, amelyeket e törvény
    és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata előír,
    i) az Alappal együttműködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató
    tevékenységében közreműködők rendszeres médiaszakmai továbbképzéséről,
    j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban,
    k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a
    gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal .
    (2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtó l
    – a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül – semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást .
    A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyel ő bizottsága
33. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság (a
    továbbiakban : Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatóktól, a
    közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a
    közszolgálati médiaszolgáltatók könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát
    bármikor megvizsgálni, vagy szakért ővel a közszolgálati médiaszolgáltatók költségére
    megvizsgáltatni.
    — 79 —
    (2) A Bizottság elnökből és négy tagból áll .
    (3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott
    időre és feltételekkel — a munkavállalók által választott tag kivételével — a Kuratórium
    választja.
    (4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg .
    (5) A Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium
    hagyja jóvá .
    (6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan
    jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók — a Kuratórium közgy űlési hatásköréb e
    tartozó — vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
    (7) A közszolgálati médiaszolgáltatók belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság
    irányítása alá tartoznak.
    (8) A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló
    törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési
    Szabályzatának el őírásai az irányadóak.
    A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálój a
34. §
    (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választj a
    két évre . Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik .
    (2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a gazdasági társaságokról szóló törvén y
    keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni .
    A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozása és gazdálkodás a
35. §
    (1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a
    közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak
    előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét .
    (2) Az (1) bekezdés alapján rendelkezésre álló összegnek a közszolgálat i
    médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban :
    Tanács) dönt.
    (3) A Tanács hét tagú, tagjai a következők:
    a) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói ,
    b) az Alap vezérigazgatója,
    — 80 –
    c) az Állami Számvevőszék elnöke által — a Számvevőszék vezető állású
    tisztségvisel ői közül — esetileg delegált két tag .
    (4) A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt az (1) bekezdésben meghatározott, a
    következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók m űsorszámaira, közszolgálati feladatainak
    ellátására .rendelkezésre álló források elosztásáról . Döntése során figyelembe veszi az e
    törvényben és a Kódexben meghatározott közszolgálati célokat, illetve az egyes közszolgálat i
    médiaszolgáltatók különleges feladatait. A Tanács döntését egyszerű többséggel hozza,
    döntését az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza . A Tanács döntését különösen
    indokolt esetben – kétharmados szavazattöbbséggel – utólag módosíthatja . A módosításra
    irányuló döntést az Alap vezérigazgatója kezdeményezheti .
    (5) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója — aki egyúttal a Tanács elnöke — hívja össz e
    legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény
    keretei között maga határozza meg .
    (6) Az Alap — a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva — a
    saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris
    médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket.
    (7) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak a z
    általa irányított médiaszolgáltató tevékenységér ől, ennek keretében kerül sor a mérleg- é s
    eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati
    médiaszolgáltatók Felügyelő Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kel l
    terjeszteni.
    (8) A közszolgálati médiaszolgáltató — közszolgálati céljainak el ősegítése érdekében —
    vállalkozási tevékenységet végezhet . Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatá s
    végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel .
    (9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése má s
    médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre .
    (10) A közszolgálati médiaszolgáltató szerz ődéseiről külön nyilvántartást vezet. A
    nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításáho z
    szükséges adatokat, valamint a szerz ődő felek által teljesítendő szolgáltatást é s
    ellenszolgáltatást .
    (11) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap nem alanya a társasági adónak, é s
    személyes illetékmentességet élvez .
    (12) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók egymás közötti jogviszonyaiba n
    történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekr ől szóló törvény alkalmazási körébe .
    (13) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzített irányelvek alapján a
    Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történ ő
    gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket,
    vagyontárgyakat, eszközöket — közszolgálati feladataik teljesítése céljából — milye n
    feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati médiaszolgáltatók .
    – 81 –
    (14) A közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodását az Állami Számvev őszék
    ellenőrzi .
    NEGYEDIK RÉSZ
    A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS A SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE
    I. FEJEZET
    A NEMZETI MÉDIA- És HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁ G
    Általános szabályok
36. §
    (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban : Hatóság) autonóm
    államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve .
    (2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány

• jogszabályokban meghatározott – politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára
  feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat el ő.
  (3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkez ő szervei : a Nemzeti Média- és Hírközlés i
  Hatóság Elnöke (a továbbiakban : Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósá g
  Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala .
  (4) A Hatóság évente beszámol tevékenységér ől az Országgyűlésnek.
  (5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata – különösen az elektroniku s
  hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – a
  hírközlési piac zavartalan, eredményes m űködésének és fejlődésének, a hírközlés i
  tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes,
  hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának el ősegítése az elektronikus hírközlési
  ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek
  jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete .
  (6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelel ően
  gyakorolja.
  (7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet .
  (8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatás i
  feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban : KFGH) látja el.
  (9) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű
  szervezeti egységként működik.
  – 82 —

14. §
    A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint :
    a) nyilatkozik a hatáskörével összefügg ő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről
    és javaslatokról ,
    b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatika i
    piac működését,
    c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító
    elemzéseket készít ,
    d) piacelemzést végez,
    e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettsége k
    teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben ,
    f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerz ődéskötéssel
    kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban ,
    g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatóság i
    feladatokat,
    h) a gazdálkodás körében — e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint —
    gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat,
    polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában ,
    i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat .
    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettes e
    111 . §
    (1) Az Elnök
    a) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését ,
    b) gyakorolja a 110 . §-ban meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján az
    Elnököt megillető hatásköröket,
    c) a 134. § szerint előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamin t
    éves intézményi költségvetési beszámolóját,
    d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érint ő jogszabály
    módosítására,
    e) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság
    tevékenysége során kezelt adatok min ősítéséről.
    – 83 –
    (2) Az Elnök további feladatai :
    a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit ,
    aa) addig az id őpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a
    Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,
    ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,
    b) intézkedik a Médiatanács üléseinek elökészítésér ől,
    c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat ,
    ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,
    d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat ,
    ideértve a felmentést és a visszahívást is,
    e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgatóhelyetteseket,
    f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolj a
    felette a munkáltatói jogokat,
    g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
    h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályoz ó
    hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,
    i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetés i
    tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az el őző évi gazdálkodásának éve s
    értékelését,
    j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
    k) jelzi az elektronikus hírközlésért felelős miniszternek a hírközlés biztonságát
    veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések
    megtételére,
    1) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél ,
    m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelm i
    hatósággal és a versenyhatósággal,
    n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvénybe n
    meghatározott hatósági ügyei tekintetében ,
    o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját .
    (3) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre .
    (4) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán
    választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő
    foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint fels őfokú végzettséggel és legalább három é v
    műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével,
    — 84 —
    elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági ,
    társadalomtudományi, jogi, m űszaki vagy vezet ői (vezető testületben tagsági), illetv e
    igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
    (5) Az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után újból
    kinevezhető.
    (6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatásköréne k
    gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában . Az Elnök — a Hivatal
    törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében — egyedi döntésre a Hivatalnak
    utasítást nem adhat .
    112 . §
    (1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan id őre történő kinevezésére. Az
    elnökhelyettes kinevezésére a 111 . § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell .
    (2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott
    feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört
    jogosult — megfelelően körülírt felhatalmazással — az érintett elnökhelyettesre delegálni . E
    delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatóság i
    döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat
    határozza meg.
    (3) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra
    jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszte r
    jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, má s
    törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell .
    (4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati
    jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama
    közszolgálati jogviszonyban töltött id őnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati id őnek
    számít.
    (5) Az Elnök — a kinevezését követően haladéktalanul — hatósági bizonyítvánnyal
    igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő
    foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájábó l
    adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni .
    (6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személye s
    adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt a z
    (5) bekezdés szerinti adatok igazolására .
    (7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazn i
    kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az
    Elnök gyakorolja.
    — 85 –
15. §
    (1) Az Elnök megbízatása megsz űnik, ha
    a) a megbízatás időtartama lejár,
    b) lemond,
    c) meghal,
    d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti .
    (2) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, h a
    a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az
    összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
    b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök
    bűnösségét a bíróság — szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő
    foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó — joger ős ítélete állapította meg ,
    c) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,
    d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásábó l
    eredő feladatainak .
    (3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megsz űnése esetén az Elnököt a
    megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelel ő összegű végkielégítés illeti meg . Ha
    az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben
    meghatározott tilalom a megbízatás megsz űnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben a z
    esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként .
    (4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha
    a) lemond,
    b) meghal,
    c) az Elnök az (5) bekezdés szerint felmenti ,
    d) az Elnök a (6) bekezdés szerint visszahívja .
    (5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, h a
    a) a 118 . § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az
    összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg ,
    b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az
    elnökhelyettes bűnösségét a bíróság — szabadságvesztés vagy az elnökhelyette s
    tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó — jogerős ítélete
    állapította meg .
    – 86 –
    (6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását . A
    visszahívást nem kell indokolni .
    (7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az
    elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű
    végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte b e
    tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megsz űnésétől számított
    hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként .
    (8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megsz űnése után egy éven át
    a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony t
    olyan gazdasági társasággal ,
    b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság. vezető
    tisztségvisel őjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
    c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban ,
    amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott
    döntése érintette .
    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal a
    114 .
    (1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan id őre kinevezett főigazgató áll .
    (2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökb ől a külön
    jogszabály alapján a Hivatalt megillet ő hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve a z
    Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat .
    (3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács
    tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához .
    (4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára határozatlan időre kinevezett
    igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívá s
    kivételével – a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének,
    illetve visszahívásának feltételeire a 117 . §-nak a főigazgató-helyettesre vonatkozó
    rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban
    meghatározott ügyekben a KFGH jár el .
    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettese
16. §
    (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.
    — 87 —
    (2) A főigazgató kinevezésére a 111 . § (4) bekezdésben foglaltakat megfelel ően
    alkalmazni kell .
    (3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult .
    (4) A főigazgatót nem lehet utasítani az els őfokú hatósági határozathozatali
    joggyakorlása során.
    (5) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
    a) tisztségéről lemond,
    b) meghal,
    c) az Elnök a (6) bekezdés szerint felmenti ,
    d) az Elnök a (7) bekezdés szerint visszahívja .
    (6) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha
    a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve a z
    összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg ,
    b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató
    bűnösségét a bíróság — szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő
    foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó — jogerős ítélete állapította meg .
    (7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását . A
    visszahívást indokolni kell.
    (8) A főigazgató megbízatásának megsz űnése után egy éven át
    a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony t
    olyan gazdasági társasággal,
    b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezet ő
    tisztségvisel őjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetv e
    c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
    amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.
    (9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a
    főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelel ő összegű végkielégítés
    illeti meg. Ha a főigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8)
    bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megsz űnésétől számított hat hónapig áll
    fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként .
    (10) A főigazgató tekintetében a 112. (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazn i
    kell, míg a 112 . § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában
    az Elnök gyakorolja.
    – 88 —
17. §
    A főigazgató feladatai :
    a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivata l
    feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének
    minősül,
    b) gyakorolja a 110 . § szerint meghatározott hatáskörökb ől a külön jogszabály alapján
    a főigazgatót megillető hatásköröket,
    c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony m űködését,
    d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére,
    illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivata l
    alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ,
    e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételér ől,
    f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a
    Médiatanács ülésein,
    g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a
    Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által – a Médiatanács és tagja i
    esetében a Médiatanács elnökeként – meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást
    nyújtson,
    h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanác s
    elnökeként — e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket .
18. §
    (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni . A
    főigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és M űködési
    Szabályzatában kell meghatározni.
    (2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgy űlési képviselők
    választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének
    megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint fels őfokú végzettséggel és legalább
    három év, a műsorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, a z
    elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefügg ő közgazdasági,
    társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezet ői (vezető testületben tagsági), illetve
    igazgatási gyakorlattal rendelkezik .
    (3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult .
    (4) A főigazgató-helyettesre a főigazgatóra vonatkozó, a 115 . § (5)-(10) bekezdésében
    foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell .
    — 89 —
    Összeférhetetlenségi szabályok
19. §
    (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehe t
    a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási
    államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester ,
    alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai
    Parlament tagja,
    b) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke ,
    tagja, az Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
    elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyel ő bizottságának
    elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamin t
    bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy ,
    c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy
    területi szervezetének tisztségvisel ője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányul ó
    jogviszonyban álló személy ,
    d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket
    kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő
    bizottsági tagja,
    e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, m űsorforgalmazóval,
    műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjeszt ővel
    munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
    1) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást,
    műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztés t
    folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel ,
    g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett — nyilvánosan m űködő
    részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű — tulajdonosa, illetve ezekkel
    foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontba n
    meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll ,
    h) az a)-b) és d) pontok alá eső személy közeli hozzátartozója .
    (2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem min ősül összeférhetetlennek a
    tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetv e
    tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
    (3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat
    pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet .

• 90 –
  A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolój a

14. §
    (1) A Hatóság minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgy űlés elé az
    előző évi tevékenységéről. A beszámolóban :
    a) értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,
    b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei
    védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony versen y
    kialakulásának, illetve fenntartásának el ősegítése érdekében tett intézkedéseket az
    elektronikus hírközlési ágazatban ,
    c) tájékoztatást ad az elektronikus hírkőzlési tevékenységet végző szervezetek é s
    személyek jogszabályoknak megfelel ő magatartásának felügyeletéről, továbbá
    d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos er őforrásokkal való
    gazdálkodás következményeit.
    (2) A beszámolót nyomtatott formában és a Hatóság, valamint az elektroniku s
    hírközlésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzé kell tenni .
    A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanác s
15. §
    (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban : NHIT) a Kormány
    informatikai és hírközlési ügyekben véleményez ő, tanácsadó szerve .
    (2) Az NHIT öt tagból álló testület . Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök
    nevezi ki és menti fel .
    (3) Az NHIT tagjai – köztük az NHIT elnöke és alelnöke – a hírközlés, illetve a z
    informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkez ők köréből kerül ki .
    (4) A tagok közül
    a) két tagot a Médiatanács,
    b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia
    delegál.
    (5) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében ne m
    utasíthatók.
    (6) Az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak megbízása négy évre szól .
    — 91 —
    (7) A megüresedett helyet az erre jogosult szerv vagy személy harminc napon belül
    köteles betölteni .
    (8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztvisel ő vagy köztisztviselő .
    (9) Az NHIT elnöke az államtitkár illetménye hatvanöt százalékának megfelel ő
    mértékű, az NHIT alelnöke az államtitkár illetménye hatvan százalékának megfelel ő mértékű,
    míg az NHIT tagja az államtitkár illetménye ötvenöt százalékának megfelel ő mértékű
    tiszteletdíjban részesül kinevezésétől megbízatása megszűnéséig, továbbá az elnök, az alelnök
    és a tagok költségtérítésre jogosultak.
16. §
    (1) Az NHIT véleményezi a Kormány felé az informatika, a hírközlés és a médi a
    területén
    a) az információs társadalom kialakításának programját, az információs kultúra
    elterjesztésére, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket ,
    b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározását,
    c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatos döntéseket, tovább á
    d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon m űködők
    esélyegyenl őségének elősegítésére,
    e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására ,
    f) a rádió-távközlési nemzetközi értekezleteken képviselendő magyar álláspontra
    vonatkozó, valamint
    g) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolato s
    stratégiai előterjesztésekre, az információs társadalom kialakításának programjára vonatkoz ó
    döntéseket.
    (2) Az NHIT véleményezi
    a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávo k
    nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit ,
    b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásána k
    módosítását, valamint az érintett miniszterek között – a frekvenciagazdálkodás körében –
    felmerült vitás kérdéseket,
    c) a Kormány, a miniszterelnök vagy az elektronikus hírközlésért felel ős miniszte r
    felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefiigg ő előterjesztést, egyedi
    döntést, jogszabálytervezetet,
    d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolato s
    stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját .
    – 92 –
    (3) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzet t
    szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képvisel őit tanácskozási joggal meghívhatja .
    (4) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább
    az elnök, vagy az alelnök is jelen van . Határozatait – az összeférhetetlenségr ől való döntés
    kivételével – szótöbbséggel hozza, szavazategyenl őség esetében az elnök szavazata dönt.
    (5) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg .
    (6) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kel l
    biztosítani . A források más célra nem csoportosíthatók át .
    (7) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellen őrzi. Az NHIT feladatai
    teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának .
17. §
    (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban : Iroda) a Hatóság szervezeti egysége, melynek vezet ője
    irodaigazgató cím használatára jogosult .
    (2) Az Iroda ellátja az NHIT m űködésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz
    szükséges adminisztratív tevékenységet .
    (3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát – az NHIT elnökének egyetértésével –
    az Elnök hagyja jóvá.
    (4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét – az NHIT határozatainak és az NHI T
    elnöke utasításainak megfelelően – az Iroda vezetője irányítja.
    (5) Az Iroda a 121. § (1)-(2) bekezdés alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a
    miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-el őkészítő
    anyagokat készít.
    (6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának a 121 . § (1)-(2) bekezdésben
    meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok
    készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét .
    (7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a
    közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján
    gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja .
    H. FEJEZET
    A NEMZETI MÉDIA- És HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA
    AMédiatanács jogállása és szervezete
18. §
    (1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskör ű, az Országgy űlés felügyelete alatt álló ,
    jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió
    Testület jogutódja .
    – 93 –
    (2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük
    körében nem utasíthatók.
    (3) A Médiatanács székhelye Budapest.
    (4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve .
    (5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján
    külső szakértőt is alkalmazhat.
    A Médiatanács választás a
19. §
    (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgy űlés – a jelenlévő országgyűlési
    képvisel ők kétharmadának szavazatával – kilenc évre választja egyidej ű, listás szavazással .
    (2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgy űlési
    képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen el őéletű, nem áll a
    tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú
    végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a
    médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlés i
    hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, m űszaki vagy
    vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik .
    (3) A Médiatanács tagjaira
    a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása id őtartamának
    letelte előtt,
    b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől
    számított harminc napon belül ,
    az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a
    továbbiakban : jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot .
    (4) A jelöl őbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési
    képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek .
    (5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgy űlési határozat rendelkezik arról ,
    hogy mennyi idő áll az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére a jelölőbizottsági
    tagok jelölésére . A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha valamely
    képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelöl őbizottságba az országgy űlési határozatban
    meghatározott határidőn belül .
    (6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a meghatározott
    határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a második jelölési körben
    a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet .

• 94 –
  (7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a második jelölés i
  körben sem tud nyolc napon belül négy jelöltet állítani, akkor a mandátuma megsz űnik, és új
  jelölőbizottságot kell felállítani .
  (8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott meghatározot t
  határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelöl őbizottság a szavazati mérték legalább
  kétharmadával javasolhat jelöltet .
  (9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a második jelölés i
  körben sem tud nyolc napon belül jelöltet állítani, akkor megsz űnik a mandátuma, és új
  jelölőbizottságot kell felállítani .

14. §
    (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével é s
    időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik .
    (2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztásár a
    hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor – hivatali elődj e
    megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép .
    (3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megsz űnik, akkor ezzel egyidejűleg
    megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is . Ebben az esetben a Hatóság
    miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és id őpontjában a Médiatanác s
    elnökjelöltjévé válik . Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlev ő képviselőinek kétharmada
    dönt.
    (4) Ha az Országgy űlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé,
    akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen
    tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese . A
    Hatóság Elnökének ülésösszehívási és -vezetési joga a miniszterelnök általi kinevezé s
    pillanatától, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig él .
    (5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem
    összeférhetetlenségi okból, felmentéssel, vagy kizárással szűnt meg.
    (6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai
    megbízatásának hátralév ő idejére szól.
    (7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásána k
    időtartamához kötött .
15. §
    (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követ ően a Médiatanács elnöke részére
    haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen el őéletű és nem
    áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt .
    (2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert
    személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor
    felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására .
    – 95 –
    (3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kel l
    alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási
    kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben
    meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja . A Médiatanács e bekezdésben
    meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt .
    Összeférhetetlenségi szabályo k
16. §
    (1) A Médiatanács elnökére és tagjaira a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére ,
    valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118 . § (1) bekezdésben
    foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118 . § (3) bekezdésben foglalt kizáró oko k
    megfelelően irányadók.
    (2) A Médiatanács tagja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a
    sajtótermék kiadójával vagy alapítójával létrehozott, tudományos tevékenység végzésére ,
    tudományos eredmények közzétételére, vagy tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó
    munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
    A Médiatanács tagjainak kötelezettsége i
17. §
    (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és
    üzleti titkot köteles megőrizni .
    (2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke el őtt a 3 .
    számú melléklet szerinti esküt tesz .
    (3) A Médiatanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint
    köteles vagyonnyilatkozatot tenni, els ő ízben a megválasztását követ ő harminc napon belül. A
    vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők
    vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kel l
    alkalmazni.
    A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése
18. §
    (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megsz űnik:
    a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával ,
    b) lemondással ,
    c) az összeférhetetlenség megállapításával,
    d) felmentéssel,
    – 96 —
    e) kizárással,
    f) a tag halálával .
    (2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy
    tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben összeférhetetlenségi ok merü l
    fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítésé t
    megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tény t
    valótlanul közöl, továbbá, ha a 126 . § (1) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének
    önhibájából adódóan nem tesz eleget .
    (3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merü l
    fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától
    számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a
    Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testület i
    tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító
    határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéb ől eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
    (4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f)
    pont esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pont esetében a Médiatanác s
    teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki . A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a
    Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki .
    (5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját
    cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.
    (6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,
    a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon á t
    nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
    b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntet őeljárás
    eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a
    Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelel ő foglalkozástól eltiltás büntetést
    tartalmazó — jogerős ítélete állapította meg .
    (7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt,
    az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásr a
    jogosultak egyhangú határozata szükséges . Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás
    esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgy űlésnek javasolja a
    döntés meghozatalát . Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a
    kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
    (8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdés szerinti eljárásokban az
    elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el .
    (9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át
    a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony t
    olyan gazdasági társasággal,
    – 97 –
    b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezet ő
    tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetv e
    c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban ,
    amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozot t
    döntése érintette .
    (10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a
    Médiatanács elnökét és tagját a megsz űnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő
    összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltött e
    be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megsz űnésétől
    számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi
    tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként .
    A Médiatanács tagjainak díjazás a
    130.
    (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye hatvan százalékának megfelel ő
    mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult .
    (2) A Médiatanács tagja az államtitkár illetménye hetvenöt százalékának megfelelő
    mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult .
    A Médiatanács m űködése
    131 . §
    (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönybe n
    közzétesz .
    (2) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem ves z
    részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben,
    egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet .
    A Médiatanács feladatai
19. §
    A Médiatanács a 181-182. §-okkal összhangban:
    a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv . kerete i
    között,
    b) ellátja az állami tulajdonban lév ő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos
    erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat
    elbírálásának feladatát,
    – 98 –
    c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat,
    d)műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
    e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályo k
    tervezetéről,
    f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását,
    g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendsze r
    fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
    h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartá s
    tilalmával kapcsolatos eljárásokat ,
    i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az
    Európai Bizottság részére,
    j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felel ős miniszternél e
    törvény módosítását,
    k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarország i
    fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szerepl ők médiaműveltséghez
    kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedéke s
    időszakos beszámoló elkészítésében ,
    1) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más
    jogszabályban meghatározott egyéb feladatait .
    A Médiatanács beszámolój a
20. §
    (1) A Médiatanács minden év május 31-ig előterjeszti az Országgyűlésnek a megelőző
    évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelnie kell :
    a) a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságána k
    helyzetét,
    b) a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulását ,
    c) a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás
    helyzetét,
    d) a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását .
    (2) A beszámolót nyomtatott formában, valamint az audiovizuális politikáért felelős
    miniszter által vezetett minisztérium és a Hatóság honlapján közzé kell tenni .
    — 99 —
    A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodás a
21. §
    (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelel ő
    alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefügg ő kiadásokat saját bevételéből és
    költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti . A Hatóság a (4) bekezdés szerinti
    saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonö t
    százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a
    Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el .
    (2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgy űlés a jelen törvény
    rendelkezéseinek megfelel ően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3)
    bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben egyúttal dönt a Hatóság
    előző évi költségvetésében esetlegesen képz ődött tényleges maradvány — ide nem értve az (1 )
    bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-i g
    kötelezettségvállalással lekötött maradvány — felhasználásáról . A képződésének költségvetési
    évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás
    alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelel ően használható fel . Az Elnök jogosult a
    jóváhagyott egységes költségvetés kiadási el őirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a
    Médiatanács költségvetését is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása
    szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135 . § szerinti
    gazdálkodási autonómiával rendelkezik .
    (3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgy űlé s
    költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig — az Elnök
    szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a
    Médíatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét — nyújtja be az Országgyűlésnek . Az új
    költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyot t
    költségvetése alapján működik.
    (4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért é s
    használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a
    Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú m űködtetésére kell felhasználni. A befolyt saját
    bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készül t
    kimutatást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi .
    (5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét a
    Kormány rendeletben határozza meg . A frekvencia díjak azon részét, amelyet a Hatóság — a (2 )
    bekezdésben meghatározott törvény alapján — működésére nem használ fel, illetve amelyekb ől nem
    képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot — az Elnök rendelkezése alapján —, befizeti az Alapba . Az
    Elnök a rendelkezésében megjelöli, hogy a jelen bekezdés szerint befizetett összeg milyen közérdek ű
    célra, milyen módon használható fel . Az Alap a jelen bekezdés szerint átutalt összeget kizárólag a z
    Elnök rendelkezései szerint, az általa megjelölt célra használhatja fel . Az Alap vezérigazgatója a
    felhasználás során közérdekből kérheti az Elnöktől a rendelkezés szerinti cél, illetve a felhasználás i
    szabályok módosítását. Az Elnök az Alap vezérigazgatójának kérelmét elutasíthatja, vagy részbe n
    vagy egészben jóváhagyhatja, illetve új közérdekű célt és felhasználási szabályokat jelölhet meg . H a
    az Alap az átutalt összeget nem az elnöki rendelkezésnek megfelelően használja fel, köteles az annak
    megfelel ő összeget az Elnök felhívása alapján a Hatóság részére haladéktalanul visszautalni . A
    Hatóság az ily módon visszautalt összegb ől tartalékot képez, melyből az Elnök döntése szerint új
    közérdekű cél meghatározásával támogatást nyújthat az Alapnak, vagy azt, illetve annak egy részét
    közvetlenül a hírközlési és a kapcsolódó piacok, illetve a fogyasztói jólét fejlesztésével összefügg ő
    közérdekű célra használhatja fel . A Hatóság a befizetést — ide nem értve a tartalékból történő
    – 100 –
    támogatást – a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti . A frekvencia díjak azon része, amelyet a z
    Elnök a jelen bekezdés szerint a tárgyév december 31-ig az Alapba befizetend őként megjelöl ,
    valamint a jelen bekezdés szerint képzett tartalék – tekintettel a (2) és (12) bekezdésekben foglaltakr a
    is – nem min ősül tényleges maradványnak .
    (6) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült
    költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyelet i
    tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni . A
    díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból
    származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltat ó
    esetében postaí szolgáltatásaiból származó el őző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2
    százaléka, el őző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos
    része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a Kormán y
    évente rendeletben határozza meg .
    (7) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a Hatóság részér e
    befizetni.
    (8) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy
    költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához
    kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadásá t
    követően – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azo k
    mértékéig – a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.
    (9) A Hatóság a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozata l
    kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési és médiajog, a verseny- és
    fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a
    hírközlési és a médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakembere k
    képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatalla l
    kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – jogosult felhasználni a z
    előző évben a hírközlési és médiapiac szereplőitől befolyt bírságok teljes összegét. A
    tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető,
    és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható .
    (10) Az Országgyűlés a – (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően
    előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésbe n
    meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (15) bekezdés szerinti
    mellékletet is . E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határid ő minden év május 31.
    (11) A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvev őszék ellenőrzi .
    (12) A (2) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak min ősül minden olyan, a
    Hatóság illetve az Alap bels ő utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapjá n
    a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére fizetés i
    kötelezettség keletkezik .
22. §
    (1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok
    értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti .
    — 101 —
    (2) A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes
    költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetésér ől szóló törvényben,
    az Alap, e törvény 136 . § (3) bekezdésben meghatározott forrásai közül a Médiatanác s
    működési költségeinek fedezetére fordítható összeg terhére hagyja jóvá . A Médiatanács
    jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra .
    A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
    136 . §
    (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezel ő- és pénzalap, amelynek feladata a
    közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi
    médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása,
    a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban
    bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zenem űvek támogatása, az Archívum és egyéb
    vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyé b
    tevékenységek támogatása, illetve elvégzése .
    (2) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel .
    (3) Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a
    műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálat i
    hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134 . § (5) bekezdés alapján az Alaphoz
    utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (9 )
    bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a
    vagyonhasznosításból, illetve a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek, a
    kamatbevételek továbbá az önkéntes befizetések .
    (4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuáli s
    médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve . A
    közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4 . számú melléklete határozza meg . Az Állam a
    közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjái g
    fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára.
    (5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felel ős
    miniszter legfeljebb hét évre szóló szerz ődést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás
    megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló
    törvényben el őírt, külön országgyűlési felhatalmazás .
    (6) Az Alap jogi személy, kezelője a Médiatanács .
    (7)Az Alap köteles a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni .
    (8) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelent ős befolyásoló erej ű
    médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás
    támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy
    az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbel i
    támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított
    pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja .
    — 102 —
    (9) Az Alapba történ ő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül .
    Amennyiben az Alapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatóság i
    szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul ,
    az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelel ően kell felhasználni .
    (10) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el .
    Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szerepl ő eszközeinek a támogatáspolitikában,
    illetve éves tervben nem szerepl ő felhasználásához, illetve az ezek terhére történ ő, a
    támogatáspolitikában, illetve éves tervben nem szerepl ő kötelezettségvállaláshoz, valamint az Alap
    finanszírozási körén kívülre történő, a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghalad ó
    kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges .
    (11) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört — ideértve a kinevezést ,
    a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is — a Médiatanác s
    elnöke gyakorolja.
    (12) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra
    a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésr ől, a
    munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról . Egyebekben a
    vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört .
    (13) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére ,
    elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118 . § (1)-
    (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118 . § (3) bekezdésben
    foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.
    (14) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnök e
    bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg .
    (15) Az Alap éves költségvetését — a 134 . § (2) bekezdés szerinti önálló törvény
    mellékleteként — az Országgy űlés hagyja jóvá .
    (16) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg és az
    audiovizuális politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján,
    továbbá a Hatóság honlapján közzéteszi .
    (17) Az Alap részére a 109/2010 . (X. 28.) OGY határozat alapján átadott, valamint
    az Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek —
    Alap által történő — gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyo n
    hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szól ó
    törvény hatálya alá.
    (18) Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak,
    valamint a helyi adónak.
23. §
    (1) A közszolgálati célú műsorszámok, valamint a közösségi médiaszolgáltató k
    támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani .
    (2) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyj a
    jóvá.
    – 103 –
    (3) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közz é
    a pályázati felhívásokat . A pályázatok elbírálásának módját az általános pályázat i
    feltételekben kell szabályozni .
    (4) Az Alap – a közszolgálati médiaszolgáltatás 83 . §-ban foglalt céljai elérése
    érdekében – a megfelel ő minőségű médiatartalom előállításának elősegítése érdekében
    biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatások tartalmának el őállításában részt vevők
    továbbképzését. Az Alap a szükséges képzést jogosult kereskedelmi tevékenysége keretei n
    belül szervezni .
    A Médiatanács Médiatudományi Intézete
24. §
    (1) A Médiatanács Médiatudományi Intézete (a továbbiakban : Intézet) a Hatóság
    önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács m űködését segíti, illetve önálló tudományos
    tevékenységet végez. Az Intézet vezetője és tagjai a Hatóság köztisztvisel ői.
    (2) Az Intézet munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el .
    (3) Az Intézet feladatai:
    a) a Médiatanács működésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátás a
    útján,
    b) a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzése,
    c) szakmai kiadványok megjelentetése,
    d) szakmai konferenciák szervezése ,
    e) egyéb, a Médiatanács által az Intézet számára meghatározott feladat .
    (4) Az Intézet megbízással külső szakértőket is igénybe vehet .
    III . FEJEZET
    A MÉDIA- ÉS HÍRKŐZLÉSI BIZTOS
    Általános szabályok
    139 . §
    (1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban : Biztos)
    működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igényb e
    vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermé k
    olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel
    kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében
    működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben .
    — 104 —
    (2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltató i
    jogokat . A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztvisel ő. A Biztos a jelen Fejezet szerinti
    feladatai ellátása körében nem utasítható, tevékenységér ől az Elnöknek, illetve a
    Médiatanácsnak számol be a 143 . §-ban meghatározott módon.
    (3) A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat .
    (4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos
    Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztvisel őit az
    Elnök nevezi ki illetve menti fel, felettük a kinevezés és a felmentés kivételével a Bizto s
    gyakorolja a munkáltatói jogokat .
    (5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső
    kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalána k
    ügyrendje határozza meg . A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök
    hagyja jóvá .
    (6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten
    kell megállapítani .
25. §
    (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlés i
    szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a
    médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály
    megsértésének nem minősül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a Hivatal
    hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlés i
    szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők vagy
    hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja ,
    a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen
    veszélye áll fenn, vagy
    b) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a
    fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti ,
    a Biztos Hivatalánál panasszal élhet .
    (2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket ,
    illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésbe n
    foglaltaknak, és tartalmazzák a 141 . § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal ,
    illetve a Médiatanács öt munkanapon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá
    érkezett panaszként bírálja el. Erről, a tényről, valamint az áttételről a kérelmezőt illetve a
    bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell . A Biztos erre irányuló panasz hiányában
    hivatalból is jogosult intézkedni, amennyiben az (1) bekezdés b) pontban meghatározot t
    érdeksérelemről egyéb úton tudomást szerez .
    – 105 –
    A Biztos eljárás a
    141 . §
    (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat,
    hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat. A 140. (1) bekezdés szerinti panasz nem
    hatósági ügy. A Biztos a 140 . § (1) bekezdés szerinti panaszokkal kapcsolatos eljárása során a
    140-141 . § szerint jár el . Eljárása során, a panasz kivizsgálása érdekében az e törvényben ne m
    szabályozott kérdésekben megfelel ően alkalmazza a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkoz ó
    rendelkezéseit, valamint eljárási alapelveit . A Biztos köteles az eljárását a 151 . §-ban foglalt
    határidő szerint lefolytatni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele
    a) az (5) bekezdés szerinti hiánypótlás ideje ,
    b) a 142. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ideje ,
    c) a 142. § (2) bekezdés szerinti eljárás ideje ,
    d) a 142. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel ideje, valamin t
    e) a 142. § (8) bekezdés szerinti közléstől számított azon idő, amíg a szolgáltató vagy
    kiadó nyilatkozatot tesz, állást foglal, illetve értesíti a Biztost a megtett intézkedésr ől.
    (3) A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy a z
    abban szereplő érdeksérelem illetőleg annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű, illetve a
    panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül
    értesíti . A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektroniku s
    hírközlésre, illetve médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályban, illetve el őfizetői szerződésben
    meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról é s
    jogorvoslatokról. Amennyiben a panaszban foglaltak a Hivatal, az Elnök, a Médiatanács vag y
    más szerv hatósági hatáskörébe tartoznak, a Biztos tizenöt napon belül átteszi a hatóság i
    hatáskörrel rendelkez ő szervnek, erről egyidejűleg értesíti a panaszost.
    (4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zár t
    kezelését. Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszró l
    akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható . A
    Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezését követ ő egy
    évig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefügg ő azon személyes adatait,
    amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak . Erre a tényre a panaszos figyelmét fe l
    kell hívni .
    (5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a
    Biztos intézkedésére okot adó fennálló vagy fenyegető érdeksérelmet, illetőleg azt a
    tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem, illetve annak közvetle n
    veszélye valószínűsíthető, valamint a 140 . (1) bekezdésben foglalt egyéb feltétele k
    fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket . Hiányos panasz esetén – amennyibe n
    a rendelkezésre álló adatok szerint a jelent ős érdeksérelem valószínűsíthetően fennáll – a
    Biztos a panaszost határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. Egyebekben hiányos
    – 106 –
    panasz esetén, vagy akkor, ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem, vagy nem
    megfelel ően teljesítette, a beadvány nem tekinthet ő panasznak, ezért a Biztos nem jár el .
    142 . §
    (1) A Biztos a panasz, illetve az egyéb úton tudomására jutott, a 140 . § (1) bekezdés
    b) pontban meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetv e
    hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefügg ő
    adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfelel ően alkalmazhatja a Ket .
    hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkoz ó
    rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltat ó
    tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot a Biztos számár a
    szolgáltatni, abban az esetben ís, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a
    tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli .
    (2) Amennyiben az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató vagy sajtóterméke t
    kiadó a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalho z
    fordul . A Hivatal a Biztos kezdeményezésére a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemme l
    összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett média-, vagy hírközlési szolgáltatót, illetv e
    kiadót az (1) bekezdésnek megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő határidőt kell előírní .
    A kötelezett szolgáltató vagy kiadó a közlést ől számított nyolc napon belül kérheti a dönté s
    felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól. A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban nyolc napon
    belül dönt. Amennyiben a szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy
    a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 175 . § (8)
    bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja . A Hivatal a beérkezett
    adatokat átadja a Biztosnak.
    (3) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy
    médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folyta t
    (egyeztetési eljárás) . Az egyeztetési eljárásba a Biztos – amennyiben ezt célravezet őnek
    ítéli, és a panaszos ezt kéri – bevonja a panaszost, valamint, ha az ügy a fogyasztók jelentős
    számát érinti, bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szerveze t
    képviselőjét.
    (4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását – határid ő jelölésével –
    nyilatkozattételre megküldi a hírközlési vagy médiaszolgáltatónak, illetve sajtótermé k
    kiadójának.
    (5) A hírközlési vagy médiaszolgáltató, illetve a sajtóterméket kiadó írásban közöl t
    nyilatkozata, illetve válasza alapján – indokolt esetben – a Biztos személyes egyeztetésr e
    hívja az érintett szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint
    képviselője útján a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetet .
    (6) Amennyiben a Biztos és a hírközlési vagy médiaszolgáltató, sajtóterméket kiadó ,
    illetve műsorterjesztő között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem, illetve anna k
    közvetlen veszélye elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményé t
    jelentésben rögzíti, és a (8)-(9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el . Amennyiben az
    egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett szolgáltat ó
    megállapodásban rögzítik, melyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve ha az eljárás tárgy a
    a fogyasztók jelentős számát érinti a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi . A
    megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját .
    — 107 —
    (7) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a
    Biztos az érintett szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott média-, illetv e
    elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve sajtóterméket igénybe vevő felhasználók,
    előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők, hallgatók, illetve olvasók válnak jogosulttá . A
    felhasználókra, el őfizetőkre, fogyasztókra, valamint a nézőkre, hallgatókra és olvasókra a
    megállapodásból ered ően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglalta k
    az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak, valamint a nézőknek, hallgatóknak
    és olvasóknak az érintett szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi oly módon, hogy a
    megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó ,
    előfizető, fogyasztó, valamint a néz ő, hallgató és olvasó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a
    megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti .
    A jelen bekezdés szerinti megállapodást kötő szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony
    érvényesítése körében mutatott együttm űködését a Hatóság a szolgáltatót érintő egyéb
    hatósági ügyekben is figyelembe veszi .
    (8) Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a Biztos kezdeményezi
    (a továbbiakban : kezdeményezés) a hírközlési vagy médiaszolgáltató vagy sajtóterméke t
    kiadó vezető tisztségvisel őjénél az érdeksérelem, illetve az érdeksérelem közvetle n
    veszélyének megszüntetését vagy orvoslását . A szolgáltató nyilatkozatáról, továbbá a
    kezdeményezésre vonatkozó állásfoglalásáról és a megtett intézkedésről a kezdeményezé s
    közlésétől számított tizenöt napon belül értesíti a Biztost .
    (9) A Biztos a kezdeményezés eredményéről jelentést készít, amelyről értesíti az
    Elnököt. A jelentésben a biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a
    szolgáltatónak a fennálló vagy fenyegető érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását ,
    különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsítot t
    együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a
    fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy
    tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében .
    A Biztos beszámolója
26. §
    A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánláso k
    eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít – a hírközlés i
    szolgáltatókat és a műsorterjesztőket érintő ügyek tekintetében – az Elnöknek és – a
    médiaszolgáltatókat, valamint a sajtótermékek kiadóit érintő ügyek tekintetében – a
    Médiatanácsnak.
    IV. FEJEZET
    A 1VIÉDIATANÁCS És A NEMZETI MÉDIA- És HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALÁNAK
    ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
    A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
27. §
    (1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban : Hatóság) az
    e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket . szerint jár el .
    – 108 –
    (2) A Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenl ő, azaz mindenkinek egy –
    egy szavazata van .
    (3) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét i s
    – több mint felének jelenléte szükséges .
    (4) A Médiatanács a döntéseit – a 129. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a
    Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszer ű többségével hozza.
    Bejelentő
28. §
    (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a
    médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett
    bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem
    minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).
    (2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a Hatóság eljárására okot adó
    körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a
    médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószín űsíthető, valamint a bejelentés t
    megalapozó tényeket.
    (3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat.
    Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben –
    indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelent őt.
    (4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelent ő nem
    válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott
    hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik .
    (5) A bejelentő kérheti adatainak a 153. § (2) bekezdés szerinti zárt kezelését .
    (6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelent ő ügyfélnek
    minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolato s
    jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt, ezen kívül egyéb eljárási cselekményt nem tesz .
    Jogutódlás
29. §
    (1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet .
    (2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe – amennyiben az nem lehetetlen –
    jogutódja lép . A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén – indokolt esetben a
    teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával – a jogutód a
    kötelezettséget önkéntesen teljesítheti . Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is
    megállapodhat .
    — 109 —
    (3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjána k
    minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége
    végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza .
    (4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlá s
    jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja .
    E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.
    (5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlá s
    szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szüksége s
    jogutódlás tényét végzésében megállapítja . E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs .
    Titoktartá s
30. §
    (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányul ó
    egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek — a más szervezet számára jogszabályba n
    előírt adatszolgáltatást kivéve — e jogviszony fennállása alatt, és annak megsz űnését követően
    is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatba n
    tudomásukra jutott személyes adatot, min ősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minde n
    olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint
    a nyilvánosság számára hozzáférhet ővé tenni .
    (2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatba n
    tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, ne m
    hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására .
    Elektronikus kapcsolattartás
31. §
    Az e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság kötelez ővé
    teheti az elektronikus kapcsolattartást .
    Az eljárás megindítás a
32. §
    (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja,
    kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható .
    (2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de
    azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak
    vonatkozásában — hatósági döntésének meghozatala előtt — eljárását hivatalból kiterjesztheti .
    Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint
    értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határid ő az eljárásra
    irányadó ügyintézési határid ővel meghosszabbodik .
    — 110 —
    (3) A Hatóság külön jogszabályban meghatározott eljárásaiért igazgatási szolgáltatás i
    díjat kell fizetni .
    A hatáskör és az illetékesség vizsgálat a
    150.
    Hatáskör vagy illetékesség hiányában — a hatáskörrel és illetékességgel rendelkez ő
    hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül — a Hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgála t
    nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni .
    Ügyintézési határid ő
    151 . §
    (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje — amennyiben e törvény eltér ő
    szabályokat nem állapít meg — negyven nap .
    (2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
    meghosszabbítható .
    Kérelem
33. §
    Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon —
    elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon — köteles benyújtani a 42-47 . §
    szerinti bejelentési eljárásokban .
    Iratok megtekintése, törvény által védett titok
34. §
    (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve
    munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény
    által védett titok megismerésére .
    (2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvev ői megjelölhetik — a közérdekb ől nyilvános,
    illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem
    minősíthető adatok kivételével — a törvény által védett titok, különösen az üzleti tito k
    védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra
    hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az
    esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvev ője köteles olyan iratváltozatot is készíteni ,
    amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza .
    (3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zárta n
    kezeli. A Hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során n e
    váljanak megismerhetővé.
    — 111 —
    (4) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintéz ő, a
    jegyzőkönyvvezető, a Hatóság vezetői, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a bírósági
    felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult .
    (5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges
    mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá — a Hatóság mérlegelése szerint —
    más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adato k
    legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál .
    (6) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Hatóság — a jogszabályba n
    meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelel ő — kivonatot készít
    az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (2) bekezdésben meghatározott
    adatokra vonatkozóan következtetés ne legyen levonható .
    (7) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, illetve a jogérvényesítés ,
    valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfele t
    és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.
    (8) Amennyiben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvev ője a (2) bekezdés szerinti
    minősítést nem oldja fel, a Hatóság végzésében — amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásáho z
    vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges — elrendelheti a zár t
    adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvev ője a
    Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyol c
    napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz . A Fővárosi Bíróság végzése ellen
    további jogorvoslatnak helye nincs .
    Kizárás
35. §
    (1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseibe n
    foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve a z
    ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkez ő vagy az ügyfél befolyásoló részesedése
    mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg
    akinek hozzátartozója
    a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vag y
    tagsági viszonyban áll, illetve annak vezet ő tisztségviselője,
    b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik ,
    c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezette l
    áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagság i
    viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségvisel ője, vagy abban tulajdoni részesedéssel
    rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,
    d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfé l
    felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást,
    illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve az Alappal vagy a Hatóságga l
    fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
    – 112 –
    (2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni ,
    ha vele szemben kizárási ok áll fenn . A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelenté s
    elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felel ősséggel tartozik. A
    Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt, és szükség esetén kijelöli a Hivatal
    eljáró alkalmazottját.
    (3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szembe n
    kizárási ok áll fenn . A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért
    fegyelmi és anyagi felel ősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt.
    Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli ,
    hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni a z
    Elnöknek, vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a f őigazgató-helyettesek valamelyikét.
    (4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a
    kizárást megtagadó végzésben a 156 . §-ban meghatározott eljárási bírsággal sújtható .
    (5) A Médiatanács valamely tagjának kizárásáról a Médiatanács dönt . A kizárt tag az
    adott ügy érdemi elintézésében nem vehet részt. Amennyiben a kizárási ok fennállása miatt a
    Médiatanács testülete határozatképtelenné válik, abban az esetben a Ket . vonatkozó szabálya i
    szerint a Médiatanács a kizárási októl függetlenül, a kizárt tagok részvételével jár el akként ,
    hogy a kizárt tagok is szavazati joggal rendelkeznek .
    (6) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelöl t
    elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.
    A tényállás tisztázás a
36. §
    (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a
    Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza .
    (2) A Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetv e
    műsorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adato t
    tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokró l
    másolatot, kivonatot készíteni .
    (3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvev őit, valamint azok megbízottait,
    alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban
    állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott ,
    összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítá s
    adására kötelezheti .
    (4) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen
    és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra ,
    bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az
    adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halaszt ó
    hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban ,
    soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs .
    – 113 –
    (5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfele t
    nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy
    nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 156 . § szerinti jogkövetkezményekre történő
    figyelmeztetés mellett.
    (6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelő határidő tűzése és a
    mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett – hiánypótlásra kötelezheti az
    ügyfelet.
    (7) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentés t
    az ügyféltől a titoktartás alól.
    (8) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve
    egyéb bizonyítási eszközeit – kivételesen indokolt esetben – más eljárásaiban i s
    felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelel ő,
    illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.
    Eljárási bírsá g
37. §
    (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az
    ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőj ével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre
    kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás
    elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti .
    (2) Az eljárási bírság legkisebb összege a (3) bekezdés szerinti kivétellel huszonöteze r
    forint, legmagasabb összege huszonötmillió forint .
    (3) Természetes személy ügyfél esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízeze r
    forint, legmagasabb összege egymillió forint.
    (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az
    adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttó l
    hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a
    jogsértő vezető tisztségviselőjét is .
    (5) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsért ő előző
    évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.
    Nyilvános meghallgatás
38. §
    (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt el őírja, illetve amennyiben feladatainak
    ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, a médiaigazgatást érint ő
    jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, illetve a jogalkalmazói
    gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények
    megismerése céljából – a médiaszolgáltatók, kiegészít ő médiaszolgáltatást nyújtók,
    sajtóterméket kiadók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók, szakmai önszabályozó
    szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett – nyilvános meghallgatást
    tart .
    – 114 –
    (2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak id őpontjáról, helyéről és tárgyáról
    szóló információkat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – legalább harminc nappa l
    megelőzően közzéteszi.
    (3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő
    dokumentumokat — az üzleti titkok kivételével — legalább tíz nappal megel őzően közzéteszi.
39. §
    (1) A Hatóság a nyilvános meghallgatás id őpontját megelőző nyolc nappal internetes
    honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumkén t
    részére eljuttatott anyagokat .
    (2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyz őkönyvet készít,
    amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve a z
    észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat . Az összefoglalót a
    Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.
    Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben
40. §
    (1) A Médiatanács, amennyiben megítélése szerint szükséges, hatósági hatásköréb e
    tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltekkel (a továbbiakban : egyeztetés).
    Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább tizenöt nappal közzéteszi a
    döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshe z
    kapcsolódó előkészítő anyagokat, kivéve az eljárásban zártan kezelt adatokat.
    (2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított nyol c
    napon belül bárki írásban megküldheti a Médiatanács részére a tervezett döntésre vonatkoz ó
    álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban : észrevétel). A beérkezett
    észrevételek a Médiatanácsot nem kötik, a Médiatanács számára tájékoztató jelleggel bírna k
    és a hatósági döntés meghozatala során a Médiatanács ezeket nem köteles figyelembe venni .
    (3) A Médiatanács hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét sem, illetv e
    amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembe vételét vag y
    figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni .
    (4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával
    nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszon y
    alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik – a hatósági dönté s
    észrevételek által érintett részeiben sem – jogorvoslati jogosultsággal .
    Hatósági szerződés
41. §
    (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel — a Ket .-ben foglalt
    szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel — hatósági szerz ődést köthet.
    – 115 –
    (2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelye k
    tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek teljesítésér e
    hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az
    ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a
    szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.
    (3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel
    jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerz ődési
    feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozatta l
    kötelezhető lenne a szerződő fél .
    (4) A hatósági ügy hatósági szerződéssel történ ő lezárására a 151 . §-ban megállapított
    ügyintézési határidő az e törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó .
42. §
    (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben
    foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági
    szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a
    szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerz ődéssel érintett társadalmi- ,
    gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó médiaigazgatási alapelvek és célok ,
    továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából
    mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e
    törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít .
    (2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendel ő
    végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzé s
    közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól . A bíróság
    az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nempere s
    eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására
    halasztó hatálya van . A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye .
    (3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerint i
    jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szembe n
    önálló jogorvoslatnak helye nincs .
    (4) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában –
    indított hatósági eljárásban a Hatóság a 187 . §-ban, valamint a hatósági szerződésben
    meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja .
    (5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerz ődésszegés esetében a Hatóság jogosult – a
    hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállya l
    felmondani .
    (6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság el őtt indított per nem
    befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezi k
    halasztó hatállyal a hatósági szerz ődés végrehajtása, érvényesítése tekintetében .
    — 116 —
    Közlés
43. §
    (1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján
    történő közzététellel teljesíti .
    (2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internete s
    honlapján — a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel —
    közzéteszi .
    (3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a
    hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatósá g
    internetes honlapján kell közzétenni.
    Jogorvoslat
44. §
    (1) A Médiatanács els őfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs hely e
    fellebbezésnek. A Médiatanács hatósági határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a
    kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakért ő, a tolmács, a
    szemletárgy birtokosa, az ügyfél képvisel ője és a hatósági közvetítő kérheti — jogszabálysértésre
    hivatkozással — a hatósági határozat közlését ől számított harminc napon belül a közigazgatás i
    ügyekben eljáró bíróságtól a Médiatanács elleni kereset indításával .
    (2) A Médiatanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bíróság i
    eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó el őírásait
    az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni .
    (3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a
    keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.
    (4) A Médiatanács a keresetlevelet — az ügy irataival és nyilatkozatával együtt — annak
    beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak .
    (5) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránt i
    kérelmet a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani .
    (6) A Médiatanács hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye .
45. §
    (1)A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni .
    (2)A bírósági felülvizsgálati eljárásra a F ővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes .
    (3) A bíróság megváltoztathatja a Médiatanács határozatát .
    – 117 –
46. §
    (1) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácsho z
    fellebbezhet, ide nem értve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs hely e
    fellebbezésnek.
    (2) A Hivatal határozata ellen kizárólag azon ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki
    az elsőfokú eljárásban részt vett.
    (3) A Médiatanács másodfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a
    kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakért ő, a tolmács, a
    szemletárgy birtokosa, az ügyfél képvisel ője és a hatósági közvetít ő kérheti kereset indításával –
    jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlését ől számított harminc napon belül a
    közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól .
    (4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a
    keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhet ő.
    (5) A Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránti kérelme t
    a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani .
    (6) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a F ővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes .
    A Hatóság egyes eljárásai
47. §
    A Hatóság egyes – a 68-70 . § és a 167-181 . §-ban meghatározott – eljárásaiban az
    egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza a Ket . és e törvény
    szabályait.
    Általános hatósági felügyele t
48. §
    (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében –
    jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az
    Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatóság i
    döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését.
    (2) Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként
    megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy össze s
    körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a
    hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában
    a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazás a
    érdekében hatósági eljárást indít.
    (3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság a z
    V. Fejezetben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja .
    – 118 –
    Piacfelügyelet
49. §
    (1) A Médiatanács – hatáskörének terjedelmében – a médiapiac zavartalan ,
    eredményes, sokszín ű működésének, a műsorterjesztést és a médiaszolgáltatást végz ők,
    sajtóterméket kiadók, a néz ők, hallgatók, olvasók, előfizetők és felhasználók érdekei védelme ,
    valamint a nemzeti kultúra és a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében, a
    tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, a piaci folyamatok
    megismerése és a médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben meghatározott egyé b
    célok átfogó értékelése, elemzése és hatósági felügyelete céljából piacfelügyelet i
    tevékenységet végez .
    (2) Az egyedi piacfelügyeleti eljárás több – az Smtv . és e törvény szerinti – hatóság i
    hatáskört, illetve hatósági ügyfajtát is magában foglalhat egységes hatósági eljárásként .
    (3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében az el őző
    év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a
    tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azokat tizenöt napon belül az internetes honlapjá n
    közzéteszi . A Médiatanács biztosítja az általa készített piacfelügyeleti tervek összhangját. A
    tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyibe n
    szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított piacfelügyeleti tervet a
    Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi .
    (4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul .
    (5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határid ő hatvan nap . A határidő
    indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható .
    (6) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Médiatanács egységes ,
    egybefoglalt hatósági döntésében
    a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefügg ő
    jogérvényesülést. Ennek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként
    és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint az V . Fejezetben foglaltak
    megfelel ő alkalmazásával meghatározza a jogkövetkezményeket. A Médiatanács
    piacfelügyeleti döntésében jogsértés hiányában szükség szerint kötelezettségeket állapítha t
    meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja ,
    b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülé s
    előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozá s
    irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, médiapolitikai
    kővetkeztetéseit.
    (7) A Médiatanács évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglalta k
    teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a
    piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról . A beszámolót
    a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapjá n
    közzéteszi .
    (8) A Médiatanács a piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyelet i
    tevékenységet.
    — 119 —
    Médiapiaci ágazati vizsgálat
    169 . §
    (1) A Médiatanács, az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesüléséne k
    értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének
    feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak ,
    hogy a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzul, vagy korlátozódik — a piaci folyamato k
    megismerése és értékelése céljából — végzéssel hatósági ellen őrzési eljárást indít .
    (2) A Médiatanács ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtele n
    piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgála t
    lefolytatására irányuló hatáskörét .
    (3) A hatósági ellenőrzés megindításáról a Médiatanács hirdetmény útján értesíti a
    médiaszolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseit ől eltérően az ügy tárgyát és
    rövid ismertetését kell tartalmaznia . A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hog y
    mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása . A végzést
    hirdetményi úton a Hatóság hirdetőtáblájára való kifiiggesztéssel, valamint a Hatósá g
    internetes honlapján kell közzétenni . Az eljárást megindító végzést a hirdetmén y
    kifiiggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni .
    (4) Az ágazati vizsgálat során kiszabható eljárási bírság mértéke — a jogsértő előző
    évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve — a jogsért ő
    árbevételének 0,5 százaléka, árbevétel hiányában vagy árbevétel közlésének hiányába n
    legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás
    nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommilli ó
    forintig terjedő bírsággal sújthatja — ismételt jogsértés esetén sújtani köteles — a jogsért ő
    médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét is .
50. §
    (1) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja ,
    hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a médiaszolgáltatások piacán a versen y
    torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörö k
    gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal
    versenyfelügyeleti eljárásának megindítását .
    (2) A Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanács (1) bekezdés szerinti kezdeményezés e
    alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mell őzi, amennyiben azonos vizsgálati
    tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azono s
    vizsgálati tárgyban, azonos id őszakra nézve már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le .
    Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanácsot tájékoztatja .
    (3) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vag y
    hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács vagy
    a Hivatal saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet .
    — 120 —
    A Médiatanács szakhatósági eljárás a
51. §
    (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni a z
    olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a tisztességtelen piaci magatartás és a
    versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § szerint i
    engedélyezéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két
    vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felel ősséget viselnek, és amelyek els ődleges céljai a
    médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton
    vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül .
    (2) A Médiatanács — a 68 . § (2) bekezdés szerinti esetet kivéve — nem tagadhatja meg
    a szakhatósági hozzájárulás megadását, ha a független véleményforrások összefonódáso k
    utáni szintje is biztosítja a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom
    szolgáltatás releváns piacán.
    (3) A Médiatanács által megállapított szakhatósági előírás vagy feltétel érdemi
    döntésben való alkalmazására a Tpvt. 30 . § (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó .
    (4) A Médiatanács szakhatósági állásfoglalása a Gazdasági Versenyhivatalt köti, de ez
    nem zárja ki, hogy a Gazdasági Versenyhivata l
    a) olyan összefonódást tiltson meg, amelyhez a Médiatanács szakhatósági
    hozzájárulást adott, függetlenül az Médiatanács által esetlegesen előírt feltételtől, vagy
    b) a Médiatanács által meg nem határozott Tpvt . 30. § (3) bekezdés szerinti feltétel t
    vagy kötelezettséget írjon elő.
    (5) A Médiatanács szakhatósági eljárásnak határideje húsz nap, amely id őtartam egy
    alkalommal további húsz nappal meghosszabbítható . A versenyfelügyeleti eljárás határidejéb e
    a Médiatanács szakhatósági eljárásának id őtartama nem számít be. Ha a Médiatanács az el őírt
    határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinten i
    (6) A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetend ő igazgatási szolgáltatási díj
    kétmillió forint, amit a Tpvt . 62 . § (1) bekezdés szerinti eljárási díjjal együtt kell a Gazdaság i
    Versenyhivatal részére megfizetni kivéve, ha a kérelmez ő a (7) bekezdés szerinti előzetes
    szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be.
    (7) A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási díj megfizetésével együtt a Tpvt .
52. § szerinti kérelmező kérelmére a Médiatanács el őzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki.
    Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás iránti kérelem benyújtásáig, d e
    legkésőbb a Tpvt. 28 . § (2) bekezdése szerinti időtartam lejártáig lehet kérelmezni é s
    kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatóság i
    hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a
    szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 68 . § (2) bekezdés szerinti
    űrlaphoz mellékelni kell a Médiatanács el őzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a
    hozzájárulás iránti kérelmet. Amennyiben a Médiatanács előzetes szakhatósági
    hozzájárulásában meghatározott egyedi el őírás vagy feltétel egészben vagy részben a
    Gazdasági Versenyhivatal által szükségesnek tartott kötelezettséggel vagy feltételle l
    ellentétes, akkor az érintett szervek a Ket . 45 . § (2) bekezdés szerint járnak el.
    – 121 –
    Eljárás jogvitába n
53. §
    (1) Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó
    vagy műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra
    vonatkozó szabály alapján kötött szerződésében, médiaigazgatásra vonatkozó szabályban
    meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározot t
    esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban :
    jogvitás eljárás) .
    (2) A jogvítás eljárást kezdeményező kérelemnek a Ket. kérelemre vonatkozó
    rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően egyértelm űen tartalmaznia kell az (1) bekezdésben
    meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmez ő jogsérelmének
    alapját képező konkrét jogszabályi, illetve szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogána k
    vagy jogos érdekének igazolását .
    (3) Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, illetve tartalmának
    megállapítását kéri a Médiatanácstól, köteles szövegszer űen – egyértelműen és világosan –
    megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerz ődéses tartalmat.
    (4) A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető, valamint abban nyilatkozni
    kell arról is, hogy a kérelmez ő kéri-e tárgyalás tartását.
    (5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem
    megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a Médiatanács legfeljebb nyolc napo s
    teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmez őt. Amennyiben a hiánypótlást –
    határidőben — a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a kérelme t
    tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja .
    (6) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem
    megfelel ően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben a Médiatanács ö t
    napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást
    – határidőben – a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a szerz ődés
    létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy
    tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vag y
    megszünteti az eljárást.
    (7) A kérelmet a Médiatanács — amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el —
    megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határid ő tűzésével felhívja
    nyilatkozatának és bizonyítékainak el őterjesztésére, valamint azok ellenérdek ű ügyfél részére
    történő egyidejű megküldésére.
    (8) Az eljárás során a Médiatanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között .
    — 122 —
54. §
    (1) A Médiatanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyé b
    érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt
    tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános .
    (2) A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalá s
    megtartását és az ügy elintézését nem gátolja . Távolmaradását azonban az idézett, értesített
    alapos okkal el őzetesen kimentheti, ez esetben a Médiatanács a tárgyalást elhalaszthatja .
    (3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye . A Médiatanács azonban,
    ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel –
    új tárgyalási határnap kitűzésével – a tárgyalást elhalaszthatja .
    (4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját
    a kérelmező köteles hitelt érdeml ően bizonyítani.
    (5) A Médiatanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre
    kötelezheti .
    (6) A Médiatanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes
    intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen
    alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem
    hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az
    intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhet ő előnyöket.
    (7) Ideiglenes intézkedésként a Médiatanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását ,
    meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat
    meg.
    (8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes
    intézkedést a Médiatanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja ,
    megszüntetheti.
    (9) Amennyiben a Médiatanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedés t
    elrendelő végzés ellen az ügyfél a F ővárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat. A
    bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság
    végzése ellen fellebbezésnek nincs helye . A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására
    nincs halasztó hatálya.
    (10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában a Médiatanács nem hoz külö n
    végzést, az elutasítás indokait a jogvítás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg .
55. §
    (1) A Médiatanács jogvitás eljárásban jogosult a médiaigazgatásra vonatkozó szabál y
    alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerződés tartalmára
    vonatkozó megegyezése hiányában — a 172 . § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő
    kérelem esetén — a szerződés létrehozására, módosítására, illetve a szerződés tartalmának
    megállapítására.
    – 123 –
    (2) Amennyiben az e törvény szerint a műsorterjesztés, valamint a médiaszolgáltatás
    ellenértékére kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, a Médiatanács megtilthatja az ellenérté k
    további alkalmazását, egyidej űleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és
    kötelezheti a médiaszolgáltatót vagy a műsorterjesztőt a jogszerű ár alkalmazására .
    Adatszolgáltatá s
    175 . §
    (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatókat ,
    sajtótermékek kiadóit, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókat és műsorterjesztőket minden
    olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatásköréb e
    utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha a z
    törvény által védett titoknak min ősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a
    (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben
    támadható .
    (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívot t
    nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a
    felhívásban foglalt adatok szolgáltatására .
    (3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában
    időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti .
    (4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában a
    helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző
    rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti .
    (5) A Hivatal (2)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs . A
    határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatóság i
    határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.
    A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belü l
    nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat
    végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek ninc s
    helye.
    (6) A Médiatanács (2)-(4) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél
    kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított tizenö t
    napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól . A bíróság az ügyben, szükség esetén
    a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes
    eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van . A
    Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye .
    (7) A (2)-(4) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhe t
    jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett .
    (8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(4) bekezdésben foglalt
    adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelel ően teljesíti, a Hatóság – a jogsért ő
    előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – bírságo t
    szab ki, amelynek mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb ötvenmillió forint E
    határozat ellen a 163-165 . §-ban meghatározott jogorvoslatnak van helye .
    – 124 –
    (9) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és
    egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás
    nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát, illetve azzal okozott következményeket .
    (10) Az adatszolgáltatásra – az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is –
    megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni .
    (11) Az (1)-(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felel ős az
    adat tartalmának megfelel őségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért ,
    ellenőrizhetőségéért és helyességéért.
    (12) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt – ideértve a
    teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését – a közzétételt, lekérhető
    médiaszolgáltatás esetén az elérhet ővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell
    őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Hatóságnak . A
    médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentáció t
    az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni .
    Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szembe n
56. §
    (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuáli s
    médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, a Médiatanács határozatával a
    jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a médiaszolgáltatóval szemben a
57. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a
    következő feltételek fennállnak:
    a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv . 17 . §-át, 19 . § (1) vagy (4)
    bekezdését, vagy e törvény 9 . §-át vagy 10 . § (1)-(3) bekezdését ,
    b) a Médiatanács által e bekezdés alapján meghozandó, a terjesztés korlátozását célzó
    határozatot megel őző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalomma l
    megsértette az a) pontban említett előírást,
    c) a Magyar Köztársaság a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az
    érintett médiaszolgáltatót és az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekr ől és a
    Médiatanács tervezett intézkedéseiről, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kívá n
    alkalmazni, é s
    d) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európa i
    Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szerepl ő értesítés megtörténtétől
    számított tizenöt napon belül nem jött létre egyezség a Magyar Köztársaság és az érintet t
    tagállam között, és az a) pont szerinti jogsértés továbbra is fennáll, illetve újból megvalósul .
    (2) A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt határozatot annak közléséve l
    egyidejűleg köteles megküldeni az Európai Bizottságnak .

• 125 –
  (3) Amennyiben az Európai Bizottság a (2) bekezdésben foglalt értesítéstől számított
  két hónapon belül meghozott határozatában a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapjá n
  meghozott határozat visszavonására kötelezi, akkor köteles az Európai Bizottsá g
  határozatában foglaltak szerint eljárni .

14. §
    (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lekérhet ő
    audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztés e
    vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a
    jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187 . § (3) bekezdés b)-d) pont
    szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következ ő feltételek fennállnak:
    a) az intézkedés a közrend védelme, b űncselekmények megelőzése, felderítése és
    üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a
    közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektet ők védelme miatt
    szükséges,
    b) az intézkedés olyan lekérhet ő médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben
    kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve
    súlyosan veszélyezteti, és
    c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos .
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását
    megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága
    alá az (1) bekezdésben meghatározott lekérhet ő médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltat ó
    tartozik. Amennyiben a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszer ű
    időn belül nem vagy nem megfelelő módon teszi meg, úgy a Médiatanács az (1) bekezdésben
    meghatározott határozat tervezetét megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintet t
    tagállamnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet
    visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglalta k
    szerint eljárni .
    (3) Kivételesen sürgős esetben, a nézői érdekek védelme érdekében az (1) bekezdé s
    szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat . Az ideiglenes határozat azonnal
    végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidej űleg
    megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak . A Médiatanács az
    ideiglenes határozat fenntartásáról vagy visszavonásáról az Európai Bizottság határozatában
    foglaltaknak megfelel ően köteles dönteni .
15. §
    (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádió s
    médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke a Magyar Köztársaság területére irányul, illetv e
    terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanác s
    határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187 . § (3) bekezdé s
    b)-c) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következ ő feltételek
    fennállnak :
    — 126 —
    a) az intézkedés a közrend védelme, b űncselekmények megelőzése, felderítése és
    üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a
    közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektet ők védelme miatt
    szükséges,
    b) az intézkedés olyan rádiós médiaszolgáltatás, vagy sajtótermék médiatartalom –
    szolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek
    valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és
    c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos .
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindításá t
    megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága
    alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató,
    illetve a sajtótermék kiadója tartozik. A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt eljárását csa k
    abban az esetben indíthatja meg, ha a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében
    foglalt ésszer ű időn belül nem vagy nem megfelel ő módon teszi meg.
    (3) Kivételesen sürgős esetben, a hallgatók és olvasók érdekeinek védelme érdekében
    az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat . Az ideiglenes
    határozat azonnal végrehajtható . A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közléséve l
    egyidejűleg megküldi azon tagállamnak, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben
    meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadój a
    tartozik, egyúttal köteles kérni a tagállam intézkedését. Amennyiben a tagállam az intézkedés t
    a kérelemben foglalt ésszer ű időn belül megteszi, a Médiatanács az ideiglenes határozat
    visszavonásáról, amennyiben nem vagy nem megfelel ő módon teszi meg, akkor az ideiglenes
    határozat fenntartásáról dönt.
16. §
    (1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuáli s
    médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv . 13-20. §-ai a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint
    alkalmazandók, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintet t
    lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magya r
    Köztársaság területére irányítja, és a médiaszolgáltató annak érdekében telepedett le a Magya r
    Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését ,
    amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá.
    (2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács –
    többek között — ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineári s
    audiovizuális médiaszolgáltatásának szempontjából mely tagállamban találhatók a reklám –
    illetve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás fő nyelve, főként mely
    tagállamban található közvetítéseinek helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás mely tagálla m
    közönségéhez szóló műsorszámokat tartalmaz.
    (3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy a z
    Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam
    intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatás t
    nyújtó médiaszolgáltató tartozik.
    — 127 —
    (4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóva l
    szemben a 187. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja ,
    ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkez ő tagállam az
    intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelel ő módon tette meg .
    (5) A Médiatanács a (4) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét anna k
    közlését megelőzően köteles megküldeni az Európai Bizottságnak . Amennyiben az Európai
    Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács kötele s
    az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni .
17. §
    (1) A más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádió s
    médiaszolgáltatására vagy sajtótermékére e törvény, és az Smtv. 13-20. §-ai a (2)-(3)
    bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, ha a más tagállamban letelepedet t
    médiaszolgáltató rádiós médiaszolgáltatását vagy sajtótermékét teljes egészében vagy
    túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató
    annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb
    szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv . alapján
    alkalmazandók lennének rá .
    (2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács —
    többek között — azt ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltat ó
    rádiós médiaszolgáltatásának vagy sajtótermékének szempontjából mely tagállamba n
    találhatók a reklám- illetve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás
    vagy sajtótermék fő nyelve, főként mely tagállamban található közvetítéseinek, tudó sításaina k
    fő helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék mely tagállam közönségéhez szól ó
    műsorszámokat, más médiatartalmakat tesz közzé .
    (3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy a z
    Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam
    intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatás t
    nyújtó médiaszolgáltató vagy a sajtóterméket kiadó tartozik.
    (4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóva l
    szemben a 187. § (3) bekezdés b)-c) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja ,
    ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkez ő tagállam az
    intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelel ő módon tette meg.
    Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése eseté n
    181 . §
    (1) Az Smtv. 13 . § (2) bekezdésében és e törvény 12 . § (2) bekezdésében
    meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem
    juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) bekezdé s
    alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet . A kérelem
    elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai
    tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik
    hatáskörrel . A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a Hatóság
    hivatalból nem indíthat eljárást.
    — 128 —
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megel őzően a
    kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az által a
    kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét
    órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont — megfelelő, a kifogásolt
    tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti — közzétételét, amelynek közzététele
    a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges . Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmez ő,
    ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képvisel ője már
    lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.
    (3) A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról anna k
    kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt . A döntésről a kérelmezőt
    haladéktalanul írásban értesíteni kell . A kérelmező a döntés közlésétől számított
    negyvennyolc órán belül — a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy
    sérelmezett tájékoztatás közzétételét ől számított tíz napon belül — a kifogásolt m űsorszám és
    az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a
    Hatóságnál. A Hatóságnál akkor is kezdeményezhető eljárás, ha a médiaszolgáltató a kifogást
    elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti . Ebben az esetben a
    Hatóságnál a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kel l
    a hatósági eljárást kezdeményezni. A Hatóság ügyintézési határideje tizenöt nap, amel y
    indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható .
    (4) A médiaszolgáltató köteles a Hatóság felhívására haladéktalanul rendelkezésre
    bocsátani a vitatott műsorszám felvételét.
    (5) Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás
    kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató a Hatóság által megjelölt időpontban és módon — a Hatóság
    döntésében foglaltaknak megfelelően — értékelő magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a
    döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehet őséget adni a kérelmezőnek az álláspontja
    megjelenítésére. A jogsértővel szemben ezen túl a 186-187 . §-ban meghatározott jogkövetkezménye k
    nem alkalmazhatók .
    (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eljárás illetékmentes, a kérelmez ő igazgatási
    szolgáltatási díj megfizetésére sem kötelezhet ő. Az eljárásban hozott határozattal kapcsolato s
    jogorvoslatra a 163-165 . §-ban foglaltakat kell megfelel ően alkalmazni azzal, hogy a Médiatanác s
    jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvev ője jogszabálysértésre
    hivatkozással a Fővárosi Ítélőtáblától tizenöt napon belül a Médiatanács ellen indított keresette l
    kérheti . A Fővárosi Ítélőtábla a keresetet peres eljárásban, harminc napon belül bírálja el .
    A Hatóság feladat- és hatáskörei
18. §
    A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132 . §-sal összhangban
    a) ellátja az általa kötött hatósági szerződések általános hatósági felügyeletét,
    b) hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések
    tekintetében :
    ba) a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó el őírások,
    bb) kiemelten nagy jelentőséggel bíró esemény közvetítésével kapcsolatos
    előírások,
    – 129 —
    bc) az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok ,
    bd) a rendkívüli helyzetekre vonatkozó, médiaszolgáltatást érintő
    rendelkezések,
    be) a műsorkvótákra vonatkozó követelmények,
    bf) a kereskedelmi közleményekre vonatkozó, 23-25 . §-ban meghatározott
    előírások,
    bg) a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések,
    bh) a politikai reklámra, közérdek ű közleményre és a társadalmi célú reklámra
    vonatkozó rendelkezések (a 32 . § (7) bekezdésben foglaltak kivételével),
    bi) a reklámra és televíziós vásárlásra vonatkozó, 33 . §-ban foglalt
    kötelezettségek ,
    bj) a műsorterjesztők továbbítási kötelezettségére vonatkozó el őírások ,
    bk) a médiaszolgáltatások felajánlásával kapcsolatos kötelezettségek ,
    bl) a műsorterjesztés sokszínűségére vonatkozó rendelkezések,
    bm) a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkoz ó
    szabályok .
    c) felügyeli az Smtv . 13-20. §-ban foglalt követelmények betartását ,
    d) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók álta l
    elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket ,
    e) a médiaszolgáltató kérelmére m űsorszám kategóriába sorolásáról hatóság i
    határozatot hoz,
    f) hatósági szerződést köt a médiaszolgáltatóval a műsorkvótákra irányuló
    követelmények alóli mentesítés tárgyában ,
    g) megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat,
    h) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illet őleg a
    közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolato s
    feladatokat,
    i) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolato s
    hatósági ügyekben,
    j) eljár a médiaszolgáltatási hatósági szerződéssel kapcsolatos hatósági ügyekben,
    k) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítéséve l
    kapcsolatos feladatokat ,
    1) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításáva l
    összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket,
    m) azonosítja a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat, és meghatározza a JB E
    médiaszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket,
    n) eljár a JBE médiaszolgáltatók számára meghatározott kötelezettsége k
    érvényesülésével összefüggésben, ide nem értve a 39 . §-ban meghatározott kötelezettségeket,
    o) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefügg ő hatósági feladatokat,
    – 130 –
    p) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le,
    q) piacfelügyeleti eljárást folytat le,
    r) eljár az e törvényben meghatározott jogvitákban ,
    s) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerz ődésekkel összefügg ő
    feladatokat,
    t) szakhatósági feladatokat lát el e törvény és a Tpvt. által el őírt esetben,
    u) eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával
    kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében (Smtv. 13 . § (2) bekezdés és e törvény
19. §-a),
    v) hatósági határozatában meghatározza a társadalom számára kiemelten nagy jelent őséggel
    bíró eseményeket ,
    x) hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá es ő közszolgálati és
    közösségi médiaszolgáltatásokat (75 . § (3) bekezdés),
    y) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával és döntéseivel összefügg ő hatósági
    feladatokat ,
    z) egyéb, törvényben meghatározott hatósági hatásköröket gyakorol .
20. §
    (1) A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132 . §-sal összhangban
    a) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő
    ajánlást,
    b) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli néz ők vagy hallgatók számára
    elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlást ,
    c) közzéteheti a termékmegjelenítésre és az arra történő felhívás e törvényben
    foglaltaknak való megfelelőségére vonatkozóajánlását ,
    d) a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, valamint a műsorkvóták
    alól a médiaszolgáltatóknak adott mentesítések indokairól, körülményeir ől tájékoztatást nyújt
    az Országgy űlés részére,
    e) dönt a jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás
    tekintetében,
    f) meghatározza és közzéteszi ügyrendjét ,
    g) a frekvenciagazdálkodással, illetve a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok
    tervezetéről véleményt nyilvánít,
    – 131 –
    h) egyes médiapolitikai kérdésekben állásfoglalásokat, javaslatokat készít ,
    i) kialakítja a médiaszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját ,
    j) az Országgyűlés részére éves beszámolót készít a Médiatanács és a Hivatal
    tevékenységéről,
    k) kezeli az Alapot, elfogadja támogatáspolitikáját, éves tervét, illetve beszámolóját ,
    meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait, valamint jóváhagyja a z
    Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket ,
    1) beszámolót készít az Európai Bizottság részére egyes műsorszerkezeti
    követelmények vonatkozásában ,
    m) kialakítja a Közszolgálati Közalapítvány részére átadott vagyon hasznosításának é s
    a vagyongazdálkodás szabályait,
    n) együttműködik más tagállamok médiahatóságaival,
    o) felügyeli a Médiatudományi Intézet tevékenységét ,
    p) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával kapcsolatos nem hatóság i
    feladatokat ,
    q) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el .
    (2) A Médiatanács látja el a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felel ős
    nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti é s
    tanácsi rendelet végrehajtását a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásár a
    vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáró l
    szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19-26 . cikkét átültető tagállam i
    jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében . Ennek
    végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottság i
    határozatnak megfelel ően jár el.
21. §
    (1) A Hivatal hatósági hatásköreiben
    a) vezeti az e törvényben meghatározott hatósági nyilvántartásokat ,
    b) meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogo t
    szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját,
    c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését :
    ca) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámr a
    vonatkozó rendelkezések körében a 32 . § (7) bekezdésben foglaltak ,
    eb) a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra é s
    közérdekű közleményre vonatkozó szabályok (36 . §) ,
    cc) a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tett műsorszámokra
    vonatkozó szabályok (39 . §),
    — 132 —
    cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást
    nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azo k
    bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok (37 . §, 41-42. §, 45 –
22. §)
    ce) a lineáris médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetére és a tulajdonos i
    összefonódásra vonatkozó szabályok (43 . §) ,
    cf) az erőszakos vagy a nyugalom megzavarására alkalmas tartalmakr a
    vonatkozó rendelkezések és a vallási, hitbeli meggy őződést védő szabályok (14 . §) ,
    cg) a reklámra és a televíziós vásárlásra vonatkozó egyes rendelkezések (34 –
23. §),
    ch) a médiaszolgáltatások és m űsorszámok támogatására vonatkozó szabályok
    (26-29. §),
    d) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási
    jogosultság megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat ,
    e) a 182. u) pont kivételével eljár a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségé t
    érintő panaszok tekintetében (Smtv . 13 . § (2) bekezdés és e törvény 12 . §-a) ,
    f) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek
    érvényesülését (74 . §),
    g) a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége körében ellen őrzi az általáno s
    szerződési keretfeltételekre vonatkozó előírások érvényesülését (79. §),
    h) egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol .
    (2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben
    a) előkészíti a Médiatanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket ,
    b) előkészíti a médiaszolgáltatási jogosultságok pályázati eljárását, nyilváno s
    meghallgatást tart,
    c) piaci elemző, értékelő, illetve más vizsgálati tevékenységet folytat a m űsorfigyelő
    és -elemző szolgálat által,
    d) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el .
    V. FEJEZET
    A JOGSÉRTÉS ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYE K
24. §
    (1) A Médiatanács vagy a Hivatal médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsért őjével
    szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a 186-189 . §-ban meghatározottak szerint .
    — 133 —
    (2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Médiatanács és a Hivatal az egyenl ő
    elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el ; a jogsérté s
    súlyához, illetve ismétl ődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az ese t
    összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos
    jogkövetkezményt alkalmaz.
25. §
    (1) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a
    Médiatanács, illetve a Hivatal — a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett —
    legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás
    megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás
    tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit .
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a 187 . § (2) bekezdésében
    meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.
    (3) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható ,
    vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésér e
    hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal — a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolá s
    nélkül — a jogsért ő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak
    érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat .
26. §
    (1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjed ő
    bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához ,
    jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
    (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt — a jogsértés jellegétől függően —
    a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, id őtartamára, a jogsértéssel
    elért vagyoni el őnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelme t
    szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a
    jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb
    szempontokra tekintettel állapítja meg .
    (3) A Médiatanács és a Hivatal — a (7) bekezdés figyelembe vételével — a következ ő
    jogkövetkezmények alkalmazására jogosult :
    a) a jogsértőt meghatározott időre kizárhatja az Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből,
    b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:
    ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására
    vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összeg e
    kétszázmillió forintig,
    bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírsá g
    összege ötvenmillió forintig,
    bc) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmilli ó
    forintig,
    bd) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió
    forintig,
    – 134 –
    be) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmilli ó
    forintig,
    bf) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forintig ,
    bg) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forintig ,
    bh) közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forintig ,
    terjedhet,
    c) a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsért ő internete s
    honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történ ő
    közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig ,
    d) meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultsá g
    gyakorlását:
    da) a felfüggesztés időtartama tizenöt perctől huszonnégy óráig,
    db) a felfüggesztés időtartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyol c
    óráig,
    dc) a felfüggesztés időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órátó l
    egy hétig
    terjedhet,
    e) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41 . § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból ,
    amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási
    jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerz ődést, miután a jogsértő ismételten súlyo s
    jogsértést követett el . A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követ ően nem
    tehető a nyilvánosság számára elérhet ővé.
    (4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintend ő, ha a jogsértő a
    jogerős hatósági határozatban megállapított jogsért ő magatartást ugyanazon jogalapon é s
    jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
    (5) A (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen i s
    megállapíthatók.
    (6) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) bekezdés a)-e )
    pontban, a lekérhető vagy kiegészít ő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdé s
    a)-d) pontban, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b)-c) pontban szerepl ő
    jogkövetkezmények alkalmazhatók .
    (7) A (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a
    Médiatanács rendelkezik hatáskörrel.
    (8) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkez ő médiaszolgáltatókkal
    szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizáróla g
    közigazgatási úton érvényesítheti .
    — 135 –
    A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató felelőssége a médiaszolgáltatá s
    és a sajtótermék továbbításáért
    188 .
    (1) A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató a (2)-(4) bekezdés és a 189 . §-ban
    foglaltak alapján felel a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbítása esetén .
    (2) A műsorterjesztő a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának
    felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető.
    (3) A közvetítő szolgáltató a 189 . § szerint a médiaszolgáltatás és az internete s
    sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhet ő.
    (4) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998 . évi
    XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlép ő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989 .
    május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészít ő Jegyzőkönyvében részes valamely
    állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem
    felelős. A 189 . § alapján — figyelembe véve a 176-180 . §-ban foglalt előírásokat — azonban a
    médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhet ő.
    189.
    (1) Amennyiben a Médiatanács a 187 . § (3) bekezdés e) pontban meghatározott
    jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles — a
    határozat jogerőre emelkedését követ ően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján — a
    határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak
    szerint megszüntetni.
    (2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187 . (3)
    bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a
    médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható,
    jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására ne m
    teljesíti, a műsorterjesztő köteles — a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő
    leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát
    képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfiggeszteni .
    (3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lekérhet ő vagy kiegészítő
    médiaszolgáltatás esetén a 187 . § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely
    jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a
    jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a
    Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató köteles – a határozat joger őre
    emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott
    felhívás alapján — a határozat tárgyát képez ő médiaszolgáltatás vagy kiegészítő
    médiaszolgáltatás közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfiggeszteni.
    – 136 –
    (4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187 . §
    (3) bekezdés b)-c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a
    sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a joger ős és végrehajtható, jogkövetkezményt
    tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetítő
    szolgáltató köteles – a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét
    követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képez ő
    sajtótermék közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni .
    (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti felhívásban – a m űsorterjesztő, illetve a közvetítő
    szolgáltató általi teljesítésre – megfelelő határidőt kell meghatározni.
    (6) Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (1) –
    (4) bekezdésben meghatározott felhívásban foglaltakat, a Médiatanács vagy a Hivatal a
    műsorterjesztővel vagy közvetítő szolgáltatóval szemben hivatalból hatósági eljárást indít ,
    és a 187. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban meghatározott jogkövetkezményeke t
    alkalmazhatja .
    VI. FEJEZET
    TÁRSSZABÁLYOZÁS A MÉDIAIGAZGATÁSBA N
    Általános szabályok
27. §
    (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a
    sajtótermékek kiadói, a műsorterjesztők és a közvetítő szolgáltatók szakmai önszabályoz ó
    szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban
    együtt: önszabályozó szervezet) e törvény, illetve az Smtv . céljainak, alapelveinek hatékony
    megvalósítása, az önkéntes jogkövetés el őmozdítása, a médiaigazgatás közhatalm i
    jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében együttm űködik.
    (2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében a jogszabályoknak
    megfelelően létrehozott és a jogszabályoknak megfelel ően működő önszabályozó
    szervezettel együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést köthet az
    alábbiakban kifejezetten meghatározott hatósági hatáskörébe tartozó ügyek önszabályoz ó
    szervezettel történő, e fejezetben meghatározott megosztott ellátása, illetve jogszabályba n
    hatósági hatáskörként nem szabályozott, de e törvény szabályaival összhangban álló ,
    médiaigazgatáshoz, médiapolitikához kapcsolódó feladatok együttműködésben történő
    ellátása érdekében.
    191 . §
    (1) A Médiatanács a 195. §-ban meghatározott közigazgatási szerződésben (a
    továbbiakban : közigazgatási szerz ődés) felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy
    nyilvántartott tagsága és a 194 . § szerinti magatartási kódexet magukra kötelez ő érvénnyel
    elfogadó médiaszolgáltatók, m űsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók vagy sajtóterméket
    kiadók (a továbbiakban együtt: a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások) irányában a 192 . §
    (2) bekezdésben kifejezetten meghatározott hatósági ügytípusok körében – a közigazgatás i
    szerződésben kapott felhatalmazás terjedelmében – a konkrét hatósági hatáskörgyakorlás t
    megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el nem hatósági feladatként .
    — 137 —
    (2) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazás nem telepít az önszabályozó szervezetr e
    hatósági, közhatalmi jogkört, hatósági hatáskört, illetve az önszabályozó szervezet e
    felhatalmazás keretében sem minősül közigazgatási hatóságnak, illetve a közigazgatás i
    szervezetrendszer alanyának.
    (3) A közigazgatási szerződésben történő felhatalmazás nem érinti a Médiatanács e
    törvényben meghatározott hatásköreinek rendjét, a Médiatanács a hatósági ügyben e
    felhatalmazástól függetlenül — az e fejezetben meghatározott eltérésekkel — eljárhat .
28. §
    (1) A közigazgatási szerződést a Médiatanács a 190 . § (2) bekezdésben meghatározott
    feltételeknek megfelelő azon önszabályozó szervezetekkel köti meg, amelyek nyilvántartásb a
    vett tevékenysége a felhatalmazás tárgyát képező hatósági ügyet lefedi, vagy azt közvetlenül
    érinti, valamint amely a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról pontos és ellen őrizhető
    nyilvántartást vezet.
    (2) A Médiatanács a közigazgatási szerz ődésben az alábbi hatósági ügytípusok — a
    kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történ ő –
    ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket
    a) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a nyomtatott
    sajtótermékek tekintetében,
    b) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete az internete s
    sajtótermékek tekintetében,
    c) az Smtv. 13-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhet ő
    médiaszolgáltatások tekintetében,
    d) e törvény Második Része I . Fejezete rendelkezéseinek, vagy azok bármelyikéne k
    felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében .
    (3) A Médiatanács által — a (2) bekezdésben meghatározott hatósági ügytípus
    tekintetében – az önszabályozó szervezet számára biztosított felhatalmazás magában foglalja:
    a) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek ellátásá t
    (ideértve a tagok tevékenységét érintő kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást) ,
    b) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások közötti — a felhatalmazás tárgykörét érint ő
    — viták, jogviták eldöntését,
    c) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások — felhatalmazással kapcsolato s
    tevékenységére, magatartására irányuló ellenőrzést.
29. §
    (1) A közigazgatási szerződés keretében a Médiatanács és az önszabályozó szerveze t
    megállapodhat a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a
    médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok, tevékenység-, illetve szolgáltatásfejlesztésre
    vonatkozó elvek, közérdekű programok, továbbá bármilyen egyéb, médiáva l
    összefüggő célok együttműködésben történő megvalósítása érdekében .
    — 138 —
    (2) Az önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott — közigazgatási szerz ődéses
    felhatalmazáson alapuló — feladataival kapcsolatos szabályokat részletesen a közigazgatási
    szerződés tartalmazza .
    (3) A Hatóság a szakmai önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott feladata i
    ellátásához anyagi támogatást nyújthat, amelynek felhasználásáról az önszabályoz ó
    szervezetnek tételesen elszámolva, évente — május 31-ig — kell beszámolnia a Hatóság
    számára.
    194 .
    (1) Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerz ődés
    kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított — e fejezet szerinti
    önigazgatási feladatellátást meghatározó – szakmai, magatartási kódex (a továbbiakban :
    magatartási kódex) .
    (2) A magatartási kódexet a közigazgatási szerz ődéskötés folyamatában az
    önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetés céljából megküldi a Médiatanácsnak . A
    Médiatanács a magatartási kódexet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy a z
    megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási szerz ődés megkötésének
    érvényességi feltétele, hogy a magatartási kódex tekintetében a Médiatanács és a z
    önszabályozó szervezet megállapodjon .
    (3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza — a 192 . szerinti felhatalmazás
    tárgykörében — az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárás i
    és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és a z
    önszabályozó szervezet — felhatalmazás tárgyát érint ő — viszonyát, illetve az önszabályoz ó
    szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását .
    (4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmen ően a magatartási kódex anyagi rész e
    tartalmazza a felhatalmazás tárgyköre által kijelölt tevékenység, szolgáltatás, magatartá s
    végzésére, folytatására vonatkozó szabályokat, feltételeket, illetve követelményeket .
30. §
    (1) A Médiatanács és az önszabályozó szervezet e Fejezet szerinti viszonyrendszerét a
    felek kötelesek a közigazgatási szerz ődésben részletesen rendezni .
    (2) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötése tárgyában döntést hoz .
    (3) A közigazgatási szerződés csak írásban köthető.
    (4) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötését követően jogosult a kódex
    hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekinteni, illetve a
    nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet az önszabályozó szervezett ől annak
    érdekében, hogy megfelelően elláthassa az önszabályozó szervezettel kapcsolatos — e
    Fejezetben szabályozott — feladatait.
    (5) A közigazgatási szerződésre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgár i
    Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően
    alkalmazni.
    — 139 —
31. §
    (1) A Médiatanács azonnali hatállyal felmondhatja a közigazgatási szerz ődést ,
    amennyiben az önszabályozó szervezet :
    a) a közigazgatási szerződésben foglaltakat súlyosan, illetve ismételten megszegi,
    vagy
    b) a közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait nem a szerződésben
    foglaltaknak, vagy a magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően látja el .
    (2) A határozatlan id őre kötött közigazgatási szerz ődést bármely fél harminc napos
    felmondási idővel felmondhatja.
    Az önszabályozó szervezet eljárása
32. §
    (1) Az önszabályozó szervezet tagjai tekintetében a közigazgatási szerződés
    felhatalmazásának tárgyát képező hatósági ügyben saját — nem hatósági — feladataként jár e l
    az e fejezetben, illetve a közigazgatási szerz ődésben meghatározottak szerint . Ennek
    keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását ( a
    továbbiakban : önszabályozási eljárás) .
    (2) A közigazgatási szerződésben meghatározott hatósági ügytípusok tekintetében a
    Médiatanács az önszabályozó szervezet tagjaival szemben csak abban az esetben járhat el, ha
    az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárása megítélése szerint nem felel meg a
    jogszabályoknak vagy a felek közötti közigazgatási szerz ődés rendelkezéseinek.
    (3) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárása megel őzi a Médiatanács
    hatósági eljárását .
    (4) Az önszabályozó testület felelőssége belső működésében olyan eljárási
    szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése tagjai irányában, amely biztosítja az e
    fejezetben foglalt feladatok megfelel ő és hatékony ellátását, az e fejezet szerinti szabályo k
    megfelelő érvényesülését. Amennyiben ennek elmulasztásából eredően az e fejezetben, illetve
    az általa a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait a z
    önszabályozó szervezet nem képes megfelelően ellátni, a Médiatanács jogosult a
    közigazgatási szerződést felmondani.
33. §
    (1) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárását kezdeményező kérelemre
    köteles eljárni . Ettől függetlenül az önszabályozó szervezet a feladatkörébe utalt ügyekben
    saját döntése alapján is indíthat eljárást .
    (2) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárásának határideje harminc nap ,
    amely indokolt esetben — az ügy bonyolultságára, illetve a tények feltárásának nehézségeir e
    tekintettel — tizenöt nappal meghosszabbítható. E határidőknél rövidebb határidőt a
    közigazgatási szerz ődés megállapíthat .
    — 140 —
    (3) Amennyiben az önszabályozási eljárás tárgykörébe tartozó beadvány érkezik a
    Médiatanácshoz, abban az esetben — figyelemmel az önszabályozó szervezet tagjainak és a
    kódex hatálya alá tartozó más szervezetek körére — a Médiatanács a beadványt megküldi a z
    önszabályozó szervezet részére. Ha az ügy mégsem tartozik az önszabályozó szerveze t
    feladatkörébe, vagy a beadvánnyal érintett vállalkozás nem tartozik a kódex hatálya alá, akko r
    az önszabályozó szervezet a beadványt köteles haladéktalanul visszaküldeni a Médiatanác s
    részére. Ha az önszabályozó szervezet a Médiatanács által továbbított beadvány alapján
    eljárását megindítja, akkor a Médiatanács eljárásának kezdeményezésével együtt esetlegesen
    befizetett illetéket, díjat visszafizeti a beadványt előterjesztő számára.
    (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Médiatanács eljárását kezdeményező
    beadvány nem minősül a Ket. szerinti eljárási kötelezettséget keletkeztet ő, eljárást megindító
    kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Médiatanács számár a
    visszaküldi . Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány
    Médiatanácshoz megérkezésének napján kezd ődik a Médiatanács hatósági eljárása .
    (5) Amennyiben az önszabályozó szervezethez érkezik olyan beadvány, amely ne m
    tartozik a feladatkörébe, de a Médiatanács hatáskörével kapcsolatos, akkor az önszabályoz ó
    szervezet haladéktalanul tájékoztatja a beadvány el őterjesztőjét a Médiatanács vonatkozó
    hatásköreiről, az eljárásindítás lehetőségeiről és annak szabályairól .
34. §
    (1) Az önszabályozó szervezet a beadványt e Fejezet, a Médiatanáccsal kötött
    közigazgatási szerz ődés, és különösen az annak részét képez ő magatartási kódex alapján
    megvizsgálja, és az ügy tárgyában döntést hoz . Az önszabályozó szervezet döntése a kóde x
    hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelez ő, és kötelezettséget tartalmazhat. Ha a
    döntés kötelezettséget tartalmaz, az önszabályozó szervezet köteles ennek teljesítésér e
    megfelelő határidőt megállapítani . A kötelezettséget tartalmazó döntést e teljesítési határid ő
    leteltét követően az önszabályozó szervezet tíz napon belül megküldi a Médiatanácsnak . A
    Médiatanács az önszabályozó szervezet által megküldött, kötelezettséget tartalmaz ó
    döntéseket köteles felülvizsgálni. Amennyiben az önszabályozó szervezet döntéséne k
    felülvizsgálatát a beadvány előterjesztője, vagy a döntéssel kötelezett kéri, a Médiatanács a
    döntést harminc napon belül köteles felülvizsgálni .
    (2) Amennyiben a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet döntés e
    nem felel meg az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerz ődésben foglaltaknak,
    különösen a magatartási kódex rendelkezéseinek, vagy megítélése szerint a döntés jogszabály
    tartalmával ellentétes, illetve azt állapítja meg, hogy az önszabályozó szervezet nem képes
    megfelelően érvényesíteni döntését, abban az esetben hatósági eljárást indít a beadván y
    tárgyát képező ügyben. A Médiatanácsot eljárásában az önszabályozó szervezet eljárása ,
    döntése nem köti .
35. §
    (1) A Médiatanács hatósági hatáskörébe nem tartozó, de az önszabályozó szervezettel
    kötött közigazgatási szerződés tárgykörét képező feladat, tevékenység megfelelő és hatékony
    ellátása az önszabályozó szervezet önálló feladata, gyakorlatát maga alakítja . A Médiatanács
    az önszabályozó szervezettel folyamatosan együttm űködik, feladatainak ellátását támogatja é s
    ösztönzi.
    – 141 –
    (2) Az (1) bekezdés szerinti nem hatósági feladatok ellátásával, és egyéb eljárásaikkal
    kapcsolatos tapasztalatokról a felek rendszeresen tájékoztatják egymást . E feladatokat az
    önszabályozó szervezet a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerz ődés és az annak részét
    képező magatartási kódex alapján látja el. E feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat
    a Médiatanács hatósági hatáskörei gyakorlása, hatósági eljárásai, illetve piaci elemz ő, értékel ő
    tevékenysége és különösen jogszabály-előkészítő tevékenysége során – lehetőség szerint –
    figyelembe veszi.
    Az önszabályozó szervezet e fejezetben foglalt tevékenysége feletti felügyele t
36. §
    (1) A Médiatanács az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződésben
    meghatározott tevékenysége felett felügyeletet lát el . E felügyeleti tevékenysége keretében a
    Médiatanács folyamatosan ellenőrizheti az önszabályozó szervezetnek a Médiatanáccsa l
    kötött közigazgatási szerződésében foglaltak érvényesülését, szerz ődés szerinti teljesítését . A
    felügyelet keretében a Médiatanács jogosult az önszabályozó szervezet közigazgatás i
    szerződéssel kapcsolatban folytatott valamennyi tevékenységének megismerésére, amelynek
    érdekében az önszabályozó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezheti .
    (2) A Médiatanács az önszabályozó szervezet 197-200 . §-ok szerinti eljárásait és
    döntéseit szükség szerint átfogóan ellenőrzi. Ennek keretében az önszabályozó szervezet
    döntéseit – a közigazgatási szerződés és annak részét képező magatartási kódexnek való
    megfelelés szempontjából – egyenként és összességükben is értékeli .
    (3) Amennyiben a Médiatanács a felügyelet keretében megállapítja, hogy a z
    önszabályozó szervezet a közigazgatási szerz ődés felhatalmazásának tárgyát képez ő
    ügyekben nem vagy nem megfelel ően jár el, így különösen
    a) a 197-200. §-okban foglalt eljárásokat nem a magatartási kódex rendelkezéseine k
    megfelelően folytatja le ,
    b) a beadványokat nem a magatartási kódex rendelkezései szerint bírálja el ,
    c) döntéseit nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelel ő tartalommal hozza,
    illetve
    d) döntéseinek teljesítését, azok érvényesülését nem ellenőrzi, illetve nem intézkedik a
    döntéseiben foglaltak érvényre juttatása iránt,
    akkor a Médiatanács megfelelő határidő tűzésével felhívja az önszabályoz ó
    szervezetet a közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására.
    (4) Amennyiben az önszabályozó szervezet a (3) bekezdés szerinti felhívásna k
    határidőben nem tesz eleget, a Médiatanács a közigazgatási szerz ődést azonnali hatállyal,
    vagy a megállapodásban meghatározott felmondási időre felmondhatja .
    (5) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy az
    önszabályozó szervezet eljárása, döntése jogszabály tartalmával ellentétes, vagy a
    közigazgatási szerződésbe, illetve az annak részét képez ő magatartási kódexbe ütközik, a
    Médiatanács a szerződésszegés megállapításával egyidej űleg az eljárás, valamint a döntés
    tárgykörében hatósági eljárást indít.
    – 142 —
37. §
    Az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerz ődés alapján végzett tevékenységéről,
    feladatairól rendszeresen, de legalább évente, az önszabályozási eljárásainak menetér ől,
    tartalmáról, alanyairól, döntéseinek típusairól, tartalmáról, érvényesüléséről pedig legalább
    félévente írásban benyújtott beszámolót készít a Médiatanács számára . A Médiatanács a
    beszámolót – döntésében – értékeli .
    ÖTÖDIK RÉSZ
    ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
38. §
    1 . Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket tartalmazó
    műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás .
39. Átviteli rendszer : a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitáli s
    műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközö k
    rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez — így különösen a
    levegőhöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú
    vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik .
    3 . Befolyásoló részesedés:
    a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a
    vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mérték ű befolyást biztosít; a
    közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani ,
    b) olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy
    elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése
    (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.
40. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek
    közzététele természetét tekintve félrevezetheti a közönséget .
    5 . Dokumentumfilm : olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság
    dokumentálása. Dokumentumfilmnek számít például a természet-, ismeretterjeszt ő és
    oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm .
    6 . Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért
    végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközl ő
    hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalj a
    magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
    felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői
    ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információ s
    társadalommal összefügg ő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek
    nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.
    – 143 –
41. Elektronikus hírközlési szolgáltató : elektronikus hírközl ő hálózat üzemeltetője,
    valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illet őleg jogi személy vagy
    jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
42. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli
    gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhet ő
    médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával, vagy sajtótermé k
    kiadójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerz ődéses viszonyban áll.
43. Európai mű:
    a) amely magyar,
    b) amely valamely európai államból származik, és amely egy vagy több európa i
    államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készült,
    feltéve, hogy megfelel a következő három feltétel egyikének:
    ba) az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy töb b
    producer alkotása ,
    bb) gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett eg y
    vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellen őrzi ,
    bc) az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államo k
    társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedet t
    egy vagy több producer ellenőrzi ,
    c) amely valamely európai állam és valamely Európán kívüli állam m űsorkészítőinek
    együttműködése által jött létre, feltéve, hogy az európai társproducerek biztosítják a gyártási
    összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vag y
    több producer ellenőrzi, vagy
    d) amely az Európai Unió és valamely Európán kívüli állam között létrejött,
    audiovizuális művek elkészítésére vonatkozó megállapodás keretében létrejött műsorszám.
44. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélkül i
    gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, aki vagy amely használja vagy igényli az
    elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy médiaszolgáltatásokat .
    11 . Filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény szerinti filmalkotás, ide nem értv e
    többek között a hír- és politikai tájékoztató m űsorszámot, az aktuális- és szolgáltató magazin
    műsorszámot, a sportműsorszámot vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó műsorszámot,
    a játék- és vetélkedő műsorszámot és a kereskedelmi közleményeket. Filmalkotás különösen a
    játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs film és a dokumentumfilm .
45. Független műsorkészítő: olyan műsorkészítő vállalkozás, amelyben az érintett
    médiaszolgáltatónak, illetve a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkez ő
    tulajdonosnak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg amellyel a
    médiaszolgáltató vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek közeli
    hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége .
46. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris médiaszolgáltatást nyújt ó
    médiaszolgáltató vagy lineáris médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon m űsorszám
    vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidej ű szolgáltatására.
    – 144 –
47. Hálózatos médiaszolgáltató : az a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató,
    amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos médiaszolgáltatásban terjesztésre
    kerül.
48. Helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éve s
    átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él .
49. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv : a katasztrófavédelem megvalósításában részt
    vevő, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv .
50. Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarország i
    és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, a z
    időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám.
51. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás : az információs
    társadalommal összefiiggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben ekként
    meghatározott szolgáltatás .
52. Játék: az a műsorszám, amelyben a közönség tagjai vagy a játékban résztvev ők
    meghatározott szabályok szerint kérdésekre válaszolnak vagy feladatokat oldanak meg ,
    rendszerint abból a célból, hogy a médiaszolgáltató vagy harmadik személy által felajánlott
    nyereményt elnyerjék. Nem minősül játéknak a tehetségkutató-műsorszám, valamint a
    televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak minősülő telefonos vagy más
    interaktív játék.
53. Kereskedelmi közlemény : olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági
    tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel ne m
    rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vag y
    közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében ,
    vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A
    kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújt ó
    nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a
    termékmegjelenítés .
54. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsoridejének megkezdése
    előtt, illetve befejezése után, vagy a műsor folyamának megszakításával közzétett olyan
    szöveg, állókép, mozgókép, hang, számítógépes grafika, amely valamely információ t
    tartalmaz, és a műsor részének vagy önálló műsorszámnak nem minősül.
55. Kiadvány:
    a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai
    hordozón ; online és letölthető könyv;
    b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki
    kiadvány;
    c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmaz ó
    kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott
    kép, minta, fénykép ; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus ,
    reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó

• 145 –
  papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy,
  részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók ;
  d) film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt fil m
  filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón ; letölthető film, videó) ;
  e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthet ő
  hangtartalom) ;
  f) zenemű (nyomtatott zenemű, zenem ű elektronikus formában, letölthető zenemű)

14. Kiegészítő médiaszolgáltatás : tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon
    szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem
    médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak . Kiegészítő médiaszolgáltatás
    például az elektronikus műsorkalauz.
15. Kisközösségi médiaszolgáltatás : sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól
    számított egy kilométer sugarú körnek megfelel ő földrajzi területre kiterjedő vételkörzetben
    működő helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás.
16. Körzeti médiaszolgáltatás : az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja
    a helyi médiaszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának
    kevesebb, mint a fele él .
17. Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az
    örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a
    nevelőszülő, valamint a testvér .
18. Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy
    önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely
    valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének
    felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak .
19. Közönségarány: egy adott időszakban a vizsgált lineáris audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás műsorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatá s
    műsorszámainak hallgatására fordított összes időtartam százalékosan kifejezett arány a
    valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineári s
    rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes időtartamhoz viszonyítva. A
    közönségarány meghatározásánál a lineáris audiovizuális, és a lineáris rádió s
    médiaszolgáltatás piacát a Magyar Köztársaság területén, külön-külön kell vizsgálni .
20. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal
    rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban : köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető
    tulajdoni, illetve szavazati jog . Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb
    arányt kell figyelembe venni . A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közte s
    vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a közte s
    vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával . Ha a
    köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kel l
    figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt ,
    illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani .
    — 146 —
21. Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást
    nyújtó szolgáltató, amely
    a) az igénybe vevő által biztosított információt távközl ő hálózaton továbbítja, vagy a
    távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás) ,
    b) az igénybe vev ő által biztosított információt távközl ő hálózaton továbbítja, és az
    alapvet ően a más igénybe vev ők kezdeményezésére történő információtovábbítás
    hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás) ,
    c) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás) ,
    d) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő
    számára (keres őszolgáltatás) .
22. Közszolgálati médiaszolgáltatás : a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott
    médiaszolgáltatás .
23. Közszolgálati médiaszolgáltató : a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak
    megvalósítására törvénnyel létrehozott médiaszolgáltató .
24. Közszolgálati médiavagyon : a közszolgálati médiaszolgáltatók, jogelődeik,
    valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alap által megrendelt, bármilyen
    jogcímen készített, adásvétel útján beszerzett, felhasználási szerz ődéssel vagy egyé b
    megállapodás útján részben vagy egészben megszerzett, vagy készített filmalkotások és má s
    audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatásho z
    kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képvisel ő dokumentumok, fényképek szerzői és
    szomszédos jogai, vagy ezek bármely felhasználási jogai, valamint e m űveket tartalmazó
    fizikai hordozók (például : lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották) ,
    továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerz ői
    művek, amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a törvény
    hatálybalépését megelőzően a közszolgálati médiaszolgáltatók valamelyikét vagy a törvén y
    hatálybalépését követően a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alapot illetik me g
    vagy illették meg, valamint amelyekre vonatkozóan a közszolgálati médiaszolgáltatók e
    törvény hatályba lépését követően szereznek jogot.
25. Közzététel: a Hatóság hirdetőtábláján történő kifiggesztés, illetve a Hatóság
    internetes honlapján történő megjelentetés . A közzététel időpontja a hirdetőtáblán történő
    kifüggesztés napja.
26. Lekérhető médiaszolgáltatás : olyan médiaszolgáltatás, amelyben a
    médiaszolgáltató által összeállított m űsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, a z
    általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.
27. Lineáris médiaszolgáltatás : a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok
    műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő
    médiaszolgáltatás .
28. Magyar mű:
    a) amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,
    — 147 —
    b) amely eredetileg több nyelven készült, de id őtartamát tekintve eredeti magyar
    nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része ,
    c) amely eredetileg valamely, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti vagy
    etnikai kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség magyarországi életével,
    kultúrájával van összefüggésben ,
    d) amely alapjául magyar irodalmi m ű, zenemű szolgált ,
    e) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely
    a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén kerü l
    előadásra, ha az adott kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van
    összefüggésben ,
    f) amely olyan instrumentális zenei műsorszám, amely — elsősorban szerzője révén — a
    magyar vagy a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbsé g
    Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi ,
    g) amely olyan zenei mű, amelynek legalább egy szerz ője magyar,
    h) amely olyan zenei m űsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült,
    vagy
    i) amely olyan filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarna k
    minősül.
29. Magyar zenei mű: magyar műnek minősülő szöveges vagy instrumentális zenei
    mű.
30. Médiaigazgatásra vonatkozó szabály : e törvény, valamint a sajtószabadságról és a
    médiatartalmak alapvet ő szabályairól szóló 2010 . évi CIV. törvény, illetve ezek végrehajtás a
    tárgyában kibocsátott jogszabály, médiaigazgatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai
    uniós aktus, a Médiatanács és a Hivatal által megkötött hatósági szerz ődés, illetve a Médiatanács és a
    Hivatal hatósági határozata .
31. Médiaszolgáltatás : az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56-57 . cikkében
    meghatározott gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget
    visel, amelynek els ődleges célja m űsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatá s
    céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközl ő hálózaton
    keresztül .
32. Médiaszolgáltató : az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiségge l
    nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkeszt ői felelősséggel rendelkezik a
    médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását . A
    szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló
    tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszer űen jogi
    felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.
33. Médiatartalom : valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által
    kínált tartalom .
34. Médiatartalom-szolgáltató : a médíaszolgáltató, illetve bármely médiatartalo m
    szolgáltatója.
    — 148 —
35. Műsor: rádiós, illetve audiovizuális m űsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan ,
    folyamatosan közzétett sorozata .
36. Műsorelőzetes : olyan műsorszám, amely a médiaszolgáltató által kés őbbi
    időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, ismertet vagy
    népszerűsít.
37. Műsoridő: a médiaszolgáltatásban — valamely meghatározott id őszak folyamán —
    folyamatosan közzétett műsorszámok együttes időtartama.
38. Műsorszám: hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely eg y
    médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy m űsorkínálatban önálló egységet alkot,
    és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható .
39. Műsorszámokat kiegészítő termékek : egy műsorszám tartalmához közvetlenül
    kapcsolódó, a médiaszolgáltató által forgalmazott áru vagy szolgáltatás, amely a m űsorszám
    teljesebb élvezetéhez nyújt segítséget, például a néz ői vagy hallgatói interaktivitás
    elősegítésével.
40. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitáli s
    rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített — a z
    elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével — rádiófrekvenciát
    használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az
    előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz . Műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat
    vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is .
41. Műsorterjesztés : bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlés i
    szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által el őállított analóg vagy digitális
    műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az el őfizető, vagy felhasználó
    vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és
    technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett
    műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett m űsorterjesztés,
    emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely
    átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a
    műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított m űsorterjesztést .
    Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj
    ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített dí j
    ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vev őkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli
    rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek .
42. Műsorterjesztő: a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitáli s
    műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi . Amennyiben az
    átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az el őfizetőnek, vagy felhasználónak
    nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az el őfizetővel szerződést kötő
    szolgáltató minősül műsorterjesztőnek.
43. Országos médiaszolgáltatás : az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében a
    Magyar Köztársaság lakosságának legalább ötven százaléka él .
    — 149 —
44. Osztott képernyős reklám : audiovizuális médiaszolgáltatásban, kereskedelmi
    közleménynek nem minősülő műsorszám közzététele alatt közzétett, a képernyő
    meghatározott részét betöltő reklám.
45. Összetett műsorszám: több műsorszám — egy főcímmel vagy más
    megkülönböztetéssel jelzett — együttese .
46. Politikai reklám: ellenérték fejében vagy anélkül közzétett, valamely párt, politikai
    mozgalom vagy a kormány népszer űsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok
    nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszer űsítő, a reklámhoz hasonló módon
    megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
47. Politikai tájékoztató m űsorszám: időtartama legalább kilencven százalékában a
    magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző,
    bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró, hírműsorszámnak nem minősülő műsorszám.
48. Programcsomag: a műsorterjesztő által az előfizető számára egy csoportban kínál t
    vagy nyújtott médiaszolgáltatások .
49. Rádiós médiaszolgáltatás : olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló
    műsorszámokat mutat be .
50. Reklám: olyan — műsorszárasnak minősülő — közlés, tájékoztatás, illetv e
    megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog — ideértve a
    pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosíthat ó
    természeti erőket —, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más
    módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozá s
    neve, megjelölése, tevékenysége népszer űsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére
    irányul.
51. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes
    újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért
    valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez ő
    gazdasági társaság szerkesztői felel ősséget visel, és amelynek els ődleges célja szövegb ől,
    illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás,
    szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektroniku s
    hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és
    összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felel ősséget jelenti, és nem
    eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.
52. Sportműsorszám: olyan műsorszám, amely sporteseményt (az eseménnye l
    egyidejűleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a
    sporteseményekről való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó műsorszámot.
53. Tagállam : az Európai Gazdasági Térség tagállama .
54. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely — audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás nyújtásával vagy m űsor- és filmalkotások készítésével nem foglalkozó —
    vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy m űsorszám finanszírozására azzal a céllal ,
    hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit .
    – 150 –
55. Társadalmi célú reklám : politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget
    nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétet t
    felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást
    gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára .
56. Televíziós vásárlás : az a reklám, amely ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejébe n
    árunak, szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek – a forgalmazóval vag y
    szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő – értékesítésére vagy más módon történ ő
    igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot, ideértve a médiaszolgáltatásban közzétett ,
    gazdasági vállalkozásként működő telefonos játékokat is.
57. Televíziós vásárlási műsorablak : olyan televíziós vásárlás, amelynek megszakítás
    nélküli időtartama legalább tizenöt perc .
58. Tematikus médiaszolgáltatás : az a médiaszolgáltatás, amely lineáris
    médiaszolgáltatás esetében a napi műsoridő, lekérhető médiaszolgáltatás esetében a közzétett
    műsorszámok összesített időtartamának nyolcvan százalékában egymáshoz hasonl ó
    tematikájú műsorszámokat tesz közzé, mint például a hír- és politikai tájékoztató
    műsorszámok, a kiskorúaknak szóló m űsorszámok, a sportműsorszámok, a zenei
    műsorszámok, ismeretterjesztő műsorszámok, valamely életmódot bemutató műsorszámok.
59. Termékmegjelenítés : a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely
    terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hog y
    az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban jelenik meg .
60. Választási kampányidőszak: a választási eljárásról szóló törvényben
    meghatározott, a választási kampány lefolytatására rendelkezésre álló időszak.
61. Vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végz ő természetes
    személy, gazdasági társaság, vagy más jogi személy .
62. Vételkörzet :
    a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetése
    nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területe n
    élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás
    hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetköz i
    Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket ,
    b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, el őfizetői díj fizetése nélkül
    hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartáso k
    száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan él ők
    számának szorzata, vagy
    c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhető médiaszolgáltatások esetében az adott
    médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó műsorterjesztési
    szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott,
    egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata.
63. Virtuális reklám : digitális technikával vagy más módon a műsorjelbe, illetve a
    műsorszámba utólagosan beillesztett reklám.
    – 151 –
    HATODIK RÉSZ
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    I. FEJEZET
    HATÁLYBALÉPÉS
64. §
    (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011 . január 1 . napján lép
    hatályba.
    (2) E törvény 222 . §-a és 228 . (3) bekezdése 2011 . január 2-án lép hatályba. A 229. azon
    a napon lép hatályba, amikor az Alkotmánynak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósá g
    Elnökének rendeletalkotási jogot biztosító rendelkezése hatályba lép. E törvény 223 .* (6)-(8 )
    bekezdése, valamint e törvény 5 . számú melléklete 2011 . január 2-án lép hatályba .
    (3) E törvény 220-228 . §-ai 2011 . január 3-án hatályukat vesztik.
    II. FEJEZET
    A TÖRVÉNY RÖVIDÍTETT MEGJELÖLÉSE
65. §
    E törvényt más jogszabályban „Mttv .” rövidítéssel kell megjelölni .
    IH. FEJEZET
    FELHATALMAZÁSOK
    206.
    (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
    a) a frekvenciadíjakat, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, tovább á
    a hírközlési és postai szolgáltatók felügyeleti díjának mértékét ,
    b) a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos
    hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját ,
    c) a Hatóság és a Médiatanács eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint
    a díjak mértékét és a díjképzés szabályait
    rendeletben megállapítsa .
    (2) Amíg az (1) bekezdés szerinti rendeleteket a Kormány nem fogadja el, az azono s
    tárgykörben elfogadott miniszteri rendeletek hatályban maradnak.
    — 152 —
    (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötelespéldányok szolgáltatóit, a
    törvényben előírt példányszám alóli kivételeket, a kötelespéldány szolgáltatás módját é s
    határidejét, lebonyolítási szabályait, a kötelespéldányra jogosult szervek körét, a szétosztá s
    módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint szolgáltatá s
    elmulasztása esetén követendő eljárást rendeletben szabályozza.
    (4) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a kiadványokon az
    impresszum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza .
    (5) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felel ős miniszter, hogy a 171 . § szerinti
    szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjára, valamint a dí j
    kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben
    megállapítsa.
    IV. FEJEZET
    ATMENETI RENDELKEZÉSE K
    A műsorszolgáltatási szerz ődésekre vonatkozó átmeneti szabályo k
66. §
    (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv .)
    alapján analóg ; földfelszíni terjesztés ű műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó szerződést
    kötött médiaszolgáltató köteles 2011 . december 31-ig kezdeményezni a Médiatanácsná l
    szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. E határidő elmulasztása esetén a
    Médiatanács hivatalból lefolytatja a szerz ődés átalakítására irányuló eljárást. A hatósági
    szerződéskötési eljárás határideje jelen eljárásban ötven nap .
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeképpen megkötött hatósági
    szerződés nem tartalmazhat a médiaszolgáltató számára kedvezőtlenebb feltételeket, mint a
    korábbi műsorszolgáltatási szerződés, kivéve, ha a médiaszolgáltató azokat kifejezette n
    elfogadta .
    (3) Amennyiben az eljárás eredményeként hatósági szerz ődés a felek között nem jö n
    létre, úgy a Médiatanács hatósági határozatában rögzíti a médiaszolgáltat ó
    médiaszolgáltatására vonatkozó jogosultságának tartalmát . A hatósági határozat nem
    tartalmazhat a médiaszolgáltató számára kedvez őtlenebb feltételeket, mint a korábbi
    műsorszolgáltatási szerződés.
    (4) Amennyiben a Médiatanács a hatósági szerződéssé történő átalakítás során úg y
    értékeli, hogy a korábbi műsorszolgáltatási díj mértéke a médiaszolgáltató hatékony
    működését veszélyezteti, vagy a piaci versenytársak műsorszolgáltatási díjához képest olyan
    fokú aránytalanságot mutat, amely a versenytársakat az adott piacon indokolatlan
    versenyelőnyhöz juttatja, és ezáltal a hatékony verseny és a médiapluralizmus fennmaradásá t
    veszélyezteti, az eredeti műsorszolgáltatási szerződésben rögzített műsorszolgáltatási díj
    mértékét a felek csökkenthetik – illet őleg a (3) bekezdésben foglalt esetben a Médiatanác s
    csökkentheti – az e törvény 44 . §-ában és annak (6) bekezdésében meghatározott iránymutatásban
    foglaltak megfelel ő alkalmazásával .
    – 153 –
    (5) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a Médiatanácsnak kilencven nap alat t
    kell lefolytatnia .
    (6) Az analóg földi terjesztés ű, országos audiovizuális médiaszolgáltatás
    médiaszolgáltatója a Dtv . 38. § (1) bekezdésben meghatározott id őpontig médiaszolgáltatásáért
    programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.
    (7) A műsorszolgáltatási szerz ődést nem lehet felmondani abban az esetben, ha a
    szerződést valamely jogsértés miatt nem lehetett volna megkötni, de a jogsértést nem
    kizárólag a médiaszolgáltató okozta.
    A bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti szabályo k
67. §
    (1) Azon médiaszolgáltatás, amely az Rttv. alapján a Nemzeti Média- és Hírközlés i
    Hatóság által vezetett nyilvántartásban e törvény hatálybalépésekor szerepel, az e törvényben
    a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban ne m
    szereplő adatokat harminc napon belül köteles bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése
    nélkül.
    (2) Azon sajtótermék, amely a sajtóról szóló 1986 . évi II . törvény (a továbbiakban:
    Stv.) alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban : KÖH) által vezetett
    nyilvántartásban e törvény hatályba lépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásr a
    vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szerepl ő adatokat kötele s
    harminc napon belül bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül .
    (3) 2012. január 1-ig a KÖH látja el a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásb a
    vételének, illetve a lapnyilvántartás kezelésének hatósági feladatait . A Hatóság 2012. január 1 .
    napjától látja el e törvény alapján a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolato s
    feladatait .
    (4) A törvény hatályba lépéskor már működő, de sem a Hatóság, sem a KÖH
    nyilvántartásában korábban nem szerepl ő médiaszolgáltatásokat, internetes és sajtótermékeke t
    legkésőbb 2011 . június 30-ig be kell jelenteni a Hivatalhoz, a nyomtatott sajtótermékeke t
    pedig legkésőbb 2011 . június 30-ig be kell jelenteni a KÖH-höz .
    (5) Amennyiben az e törvény hatályba lépésekor a KÖH nyilvántartásában szereplő,
    de e törvény hatályba lépése el őtti három évben meg nem jelent nyomtatott sajtótermé k
    kiadója 2012. december 31-ig nem kezdi meg a sajtótermék rendszeres megjelenését, úgy a
    sajtóterméket a nyilvántartásból törölni kell . A 46. § (6) bekezdés c) pont szerinti, törlés i
    kötelezettséggel járó időtartam egyéb esetekben e törvény hatályba lépésével kezdődik.
    A közműsor-szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt m űsorszolgáltatókra
    vonatkozó átmeneti szabályok
68. §
    (1) Amennyiben az Rttv . értelmében közmüsor-szolgáltatónak, illetve nem nyereségérdekel t
    műsorszolgáltatónak minősülő médiaszolgáltató a közműsor-szolgáltatása, illetve a nem
    nyereségérdekelt műsorszolgáltatása tekintetében 2011 . június 30-ig kezdeményezi a Médiatanácsnál
    – 154 –
    közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését, a korábbi közm űsor-szolgáltatói, illetve nem
    nyereségérdekelt műsorszolgáltatói minőségéből adódó, az Rttv. által számára adott kedvezményeket a
    Médiatanács eljárásának lezárultáig tovább élvezheti . Amennyiben e határidőig nem kezdeményezi az
    elismerést, vagy a Médiatanács azt hatósági határozatával elutasítja, a korábbi közm űsor-szolgáltatói
    vagy nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói státuszból adódó kedvezmények a továbbiakban ne m
    illetik meg . E szabály nem érinti az Alap által a 2011-es évre kiírt pályázaton elnyert támogatásokat .
    (2) Az Rttv. alapján műsorszolgáltatási szerződéssel közműsor-szolgáltatást nyújt ó
    médiaszolgáltató e médiaszolgáltatása tekintetében a 207 . § alapján 2011 . június 30-ig köteles
    kezdeményezni szerződése hatósági szerz ődéssé történő átalakítását . Az ilyen hatósági
    szerződéssel működő médiaszolgáltatásoktól a közösségi médiaszolgáltatásként val ó
    elismerését a Médiatanács nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a médiaszolgáltatás ne m
    felelt meg a közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató a
    közműsor-szolgáltatói minőségéből eredő kötelezettségeinek a szerződés átalakításáig eleget
    tett. Amennyiben e kötelezettségeinek nem tett eleget, úgy a médiaszolgáltatás közösség i
    médiaszolgáltatásként való elismerés nélkül m űködhet tovább.
69. §
    Azon médiaszolgáltatások, amelyekre nézve az Rttv . 8-8/A. §-a kötelezettségeket
    határoz meg, e törvény hatályba lépése után kötelesek az Rttv . 8. § (3) bekezdésben és a 8/A .
    §-ban meghatározott kötelezettségeiknek 2012 . január 1-ig eleget tenni .
    A törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betölt őire
    vonatkozó átmeneti szabályok
70. §
    (1) Az e törvényben meghatározott szervezetek, testületek elnökének, alelnökének,
    elnökhelyettesének, főigazgatójának, főigazgató-helyettesének, vezérigazgatójának, vezér –
    igazgató-helyettesének, tagjának mandátumát, illetve megbiztatását e törvény hatályba lépés e
    nem érinti.
    (2) A Közszolgálati Testületbe történő delegálást, illetve a delegálást megel őző – az 1.
    számú mellékletben el őírt – sorsolást 2011 . március 31-ig le kell folytatni .
    (3) Amennyiben e törvény hatályba lépéséig a közszolgálati médiaszolgáltatók új ,
    közös Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai, illetve közös könyvvizsgálójuk nem kerülnek
    megválasztásra, úgy a korábbi felügyelő bizottságok tagjainak és elnökeinek, valamint a
    könyvvizsgálóknak a megbízatása az új Felügyel ő Bizottság, illetve könyvvizsgál ó
    megválasztásakor szűnik meg.
    A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályo k
    212 . §
    (1) Az Rttv. alapján megalkotott Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatot annak
    megalkotója köteles összhangba hozni a Közszolgálati Kódexszel, vagy ennek hiányában köteles az t
    hatályon kívül helyezni.
    — 155 —
    (2) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt .
    megalapítása el őtt a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban és a Magyar Távirati Irodába n
    közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálat i
    médiaszolgáltatónál foglalkoztatott munkavállalóknak a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a
    Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a
    részvénytársaságnál töltötték volna el .
    (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltér ően a felmondási id ő és a végkielégítés tekintetében a
    Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt .-nél és a Magyar Távirati Iroda rt.-nél eltöltött
    munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történ ő átalakulásának
    napjától kell számítani. A felmondási id ő és a végkielégítés mértékéhez a megel őz ő közalkalmazott i
    jogviszony időtartama alapján, a Kjt .-nek a jogviszony átalakulásának id őpontjában irányadó szabályai
    szerint számított felmentési id ő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani .
    (4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (2) bekezdés szerint i
    átalakulását megelőz ően keletkezett igényre a Kjt .-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései ,
    az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvér ől szóló 1992. évi XXII. törvény
    rendelkezései az irányadók.
71. §
    (1)A 2011 . évben a Közszolgálati Kuratórium, az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók a
    2011 . évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesülnek . Az e
    törvényben meghatározott közszolgálati finanszírozási módot és mértéket (a közszolgálati
    hozzájárulást) elsőként a 2012. évre vonatkozóan kell alkalmazni . A 2011 . évben az Alap pénzügyi
    forrásai közé tartozik az Rttv. szerinti üzemben tartási díj is .
    (2) Az 109/2010 . (X. 28.) OGY határozat alapján átadott vagyonnal összefüggésbe n
    szükségessé váló részvénytársasági alapt őke leszállítása vonatkozásában a gazdasági
    társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272 . §-ában foglalt szabályok nem
    alkalmazhatók .
    (3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás illetékmentes. Az Alap részére térítés nélkü l
    átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000 . évi C. törvény szerinti bekerülési értéke
    megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató álta l
    vezetett könyv szerinti értékének.
    (4) A közszolgálati médiaszolgáltatók e rendelkezés hatálybalépése el őtt létrejött egyes
    szerződéses jogviszonyaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a maguk egészében és változatla n
    feltételekkel átruházhatják az Alapra . Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a
    szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit . Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban
    megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekr ől szóló törvény szerződésmódosításra
    vonatkozó szabályai nem alkalmazandók . A közszolgálati médiaszolgáltató által ajánlatkér őként e
    törvény hatályba lépése előtt megindított, és még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az
    ajánlatkérőt megillet ő jogok és őt terhel ő kötelezettségek — a közszolgálati médiaszolgáltató erre
    irányuló nyilatkozatával — átszállnak az Alapra .
    (5) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzítettek szerint megvalósul ó
    vagyonátadás során a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhel ő, már teljesített
    szerződésekhez, a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített
    kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, el nem évült mellékkövetelések továbbra is a
    közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelik . Ilyen jellegű igények az Alappal szemben nem
    érvényesíthetők.
    — 156 —
72. §
    (1) Az e törvényben foglaltak érvényesülése érdekében a m űsorterjesztők és a közszolgálat i
    médiaszolgáltatók kezdeményezhetik a másik félnél a 2010 . december 31 . előtt kötött műsorterjesztési
    szerz ődések felülvizsgálatát és módosítását . A szerz ődések módosítására irányuló tárgyalások el ől
    egyik fél sem zárkózhat el .
    (2) Amennyiben a felek a szerződés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik félle l
    való közlését ől számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerz ődés
    tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél a Médiatanácshoz fordulhat a jogvitás eljárá s
    szabályai szerint.
73. §
    A Magyar Rádió Nonprofit Zrt . művészeti együtteseinek fenntartásáról és
    fejlesztéséről a művészeti színvonal megőrzése érdekében e törvény hatályba lépésé t
    követően az Alap gondoskodik . A kultúráért felelős miniszter és az Alap szerződésben
    megállapodhatnak a művészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról.
    A Hatóságra és eljárására vonatkozó átmeneti szabályo k
    216 . §
    (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal előtt folyamatban lévő
    eljárásokban e törvény hatályba lépése után — a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel — e törvén y
    szabályait kell alkalmazni .
    (2)Az e törvény hatályba lépését megel őzően megindult pályázati eljárásokban a Médiatanác s
    és az Alap az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el a z
    alábbiak szerint :
    a) azokban a pályázati eljárásokban, melyekben a Médiatanács e törvény hatályba lépésé t
    megelőzően megállapította a pályázat nyertesét, a Médiatanács és az Alap e törvény hatálybalépés e
    után hatósági szerződést köt a nyertes pályázóval e törvényben foglaltak megfelel ő alkalmazásával,
    b) azokban a folyamatban levő pályázati eljárásokban, melyekben a pályázók már benyújtották
    ajánlataikat, azonban Médiatanács még nem hirdetett nyertest, vagy nem állapította meg a pályázat i
    eljárás eredménytelenségét, a Médiatanács e törvény hatályba lépését követ ően a rádiózásról é s
    televíziózásról szóló 1996 . évi I . törvény, az általános pályázati feltételek és a pályázati felhívás
    pályázatok vizsgálatára, elbírálására és értékelésére vonatkozó rendelkezései szerint jár el, azzal, hog y
    döntéseit e törvény eljárási szabályainak megfelel ően, hatósági eljárásban hozza meg és a nyertes
    pályázóval hatósági szerződést köt. E folyamatban lévő pályázati eljárások e törvény
    hatálybalépésével a törvény alapján hatósági ügynek és hatósági eljárási jogviszonynak minősülnek ;
    c)a 2010. szeptember 6 . előtt megindult, analóg, lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultsá g
    hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogel őd Testület által elfogadott pályázati felhívás
    tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja . Amennyiben a
    Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács
    a módosításokkal egységes szövegváltozatot az 50 . szerint közzéteszi és meghallgatást tart .
    Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábba n
    már közzétételre került, a Médiatanács az 50 . § (3) bekezdése szerinti hirdetményben és a honlapjá n
    tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.
    – 157 –
    (3) E törvény hatálybalépése el őtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályo s
    anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók .
    (4) Az Smtv. 14-20 . § megsértése miatt lekérhet ő médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójáva l
    vagy sajtótermék kiadójával szemben, valamint e törvény Második Részének I . Fejezetében foglal t
    előírások megsértése miatt a lekérhet ő médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben az e törvén y
    szerinti hatósági eljárás csak 2011 . július 1 . után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt
    indítható . E törvény 9. § (3) bekezdésében, 10 . § (1) bekezdés a) pontjában, 72 . § (3) bekezdésében ,
    valamint 74 . § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek a médiaszolgáltatók, illetve
    műsorterjesztők 2011 . április 1 . után kötelesek eleget tenni . Velük szemben e kötelezettségek
    megsértése miatt hatósági eljárás csak ezen id őpont után elkövetett jogsértés miatt indítható .
    (5) A 171. §-ban foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a
    szakhatósági eljárásért a díjat utólag nem kell megfizetni .
    (6) A Hatóság és a Médiatanács a 2011 . évben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ,
    valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011 . évi költségvetéséről szóló
74. évi CXLVI. törvényben meghatározott források terhére, de a 134 . §-ban foglalt szabályok
    megfelelő alkalmazásával gazdálkodik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, valamint a
    Médiatanácsnak, illetve jogelődeiknek a költségvetésében a 2009. és a 2010 . évben képződött ,
    kötelezettségvállalással nem terhelt maradványából – ideértve a Médiatanács költségvetésébe n
    képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradványt, valamint a Kormány határozat a
    alapján a 2010. évben a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál zárolt összeget is – tartalékot képez, melyet a
    digitális átállás megvalósulásáig az azzal kapcsolatos közfeladatok, valamint az Alap közszolgálati é s
    közösségi médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységének finanszírozására használ fel . A 2010 .
    december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradványt a Hatóság a kötelezettségvállalás alapjáu l
    szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használja fel.
    (7) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésér ől szóló törvény és a Nemzeti Média- és
    Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa költségvetésér ől
    szóló 2010. évi CXLVI . törvény, valamint a szerződéses kötelezettségek vonatkozásában az e
    törvényekben, illetve szerz ődésekben meghatározott M űsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezel ő
    Alapon a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alapot kell érteni .
75. §
    A lineáris médiaszolgáltatások közönségarányának mérésére szolgáló módszertant ,
    szakmai kritériumokat, valamint az eredmények Hatóság általi auditálásának rendjét 2011 .
    június 30-ig ki kell dolgozni, illetve szükség esetén ezen id őpontig gondoskodni kell a 69 . §
    (3) bekezdés alapján megköthető szerződés előkészítéséről.
76. §
    A Nemzeti Audiovizuálís Archívum (a továbbiakban: NAVA) kezelésének, fenntartásának és
    működtetésének feladatát 2011 . március 31 . után a Hatóság látja el . Ezen időpontig gondoskodni kell a
    NAVA átadásáról a Hatóság részére, ideértve a működéshez kapott költségvetési támogatás
    időarányos részének átadását is .
    — 158 —
    V. FEJEZET
    HATÁLYUKAT VESZTŐ JOGSZABÁLYOK
77. §
    (1) Hatályát veszti
    a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I . törvény 1 . §-a, 2. § 1-6 . pontja és 8-52.
    pontja, 3-7 . §-ai, 8 . § (1)-(2) és (4) bekezdése, 9-78 . §-ai, 84-163. §-ai, valamint mellékletei ,
    b) a sajtóról szóló 1986 . évi II . törvény,
    c) a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII . törvény,
    d) az elektronikus hírközlésről szóló 2003 . évi C . törvény 9 . §-a, 14. §-a, 14/A. §-a, 15 .
    §-a, 16. §-a, 17. §-a, 17/A. §-a, 18. §-a, 18/A. §-a, 73/A-C. §-ai, 126. §-a, 182 . § (3 )
    bekezdésének e) pontja, és 182 . § (4) bekezdésének b) és d) pontjai.
    e) a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007 . évi LXXIV. törvény
78. § (1)-(2) bekezdése, 10 . §-a és 21-29 . §-ai ,
    f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I. törvény jogharmonizációs célú
    módosításáról szóló 2007 . évi LXVII. törvény,
    g) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I. törvény jogharmonizációs célú
    módosításáról szóló 2002. évi XX. törvény,
    h) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I. törvény módosításáról szóló 2006.
    évi XII. törvény,
    i) a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény 365. § (6) bekezdésének e)
    pontja,
    j) a postáról szóló 2003 . évi CI . törvény 47 . §-a.
    (2) Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. 7. pontja, 8 . §
    (3) bekezdése, 8/A. §-a és 79-83 . §-ai .
    VI. FEJEZET
    MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
    220.
    (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007 . évi LXXIV. törvény (a
    továbbiakban : Dtv .) 5 . § (1) bekezdés 9 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :
    [E törvény alkalmazásában . J
    – 159 –
    „9. Elektronikus m űsorkalauz (EPG) : olyan kiegészítő médiaszolgáltatás, amely
    egyebek mellett segítséget nyújt a médiaszolgáltatások és más kiegészít ő médiaszolgáltatások
    közvetlen eléréséhez;”
    (2) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 23 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :
    [E törvény alkalmazásában.]
    „23 . Kiegészítő médiaszolgáltatás : tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazo n
    szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem
    médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak ;”
    (3) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 24 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :
    [E törvény alkalmazásában :]
    „24. Kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó : a 23 . pont szerinti szolgáltatást nyújtó
    szolgáltató;”
    (4) A Dtv . 5. § (1) bekezdés 26 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában :]
    „26. Közszolgálati médiaszolgáltatás : e törvény értelmében az Mttv.-ben közszolgálati
    médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató által el őállított médiaszolgáltatás ;”
    (5) A Dtv . 5. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában :]
    „27. Közszolgálati médiaszolgáltató : az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatókén t
    meghatározott médiaszolgáltató ;”
    (6) A Dtv . 5. § (1) bekezdés 28 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában :]
    „28. Multiplex: a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló, audiovizuális és rádió s
    médiaszolgáltatásokat, kiegészít ő médiaszolgáltatásokat, elektronikus hírközlés i
    szolgáltatásokat, valamint ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmaz ó
    szabványosított jelfolyam;”
    (7) A Dtv . 5. § (1) bekezdés 31 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában:]

• 160 –
  „31 . Médiaszolgáltatás: az Mttv. 203. §-ában meghatározott médiaszolgáltatás, kivéve
  az információs csatorna üzemeltetését;”
  (8) A Dtv . 5. (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  [E törvény alkalmazásában .]
  „32 . Médiaszolgáltató : a 31 . pont szerinti médiaszolgáltatást nyújtó ;”
  (9) A Dtv . 5. § (1) bekezdésének 42 . pontja a helyébe a következ ő rendelkezés lép :
  [E törvény alkalmazásában .]
  „42. Vételkörzet :
  a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetés e
  nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag _meghatározható területe n
  élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás
  hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetköz i
  Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket ,
  b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, előfizetői díj fizetése nélkül
  hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartáso k
  száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők
  számának szorzata, vagy
  c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhet ő médiaszolgáltatások esetében az adot t
  médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó m űsorterjesztési
  szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal álta l
  meghatározott, egy háztartásban átlagosan él ők számának szorzata.
  (10) A Dtv . 5. § (1) bekezdés kiegészül a következő 43-44. pontokkal:
  [E törvény alkalmazásában.]
  „43. Televíziós médiaszolgáltató és televízió médiaszolgáltató : az Mttv. szerinti
  lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató ;

14. Televíziós médiaszolgáltatás és televízió médiaszolgáltatás : az Mttv. szerinti
    lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.”
    (11) A Dtv. 39 . § (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép :
    -161
    „c) legfeljebb négy általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval szemben
    fennálló, műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget, amely a jelenleg a
    médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító médiaszolgáltatók esetében
    akkor alkalmazható, ha erről kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és a szerződés
    megkötésével vállalják, hogy m űsorukat a 43 . § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vag y
    második legnagyobb lakossági elérés ű, nem mobil vételű digitális televízió műsorszóró
    hálózaton a műsorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhet ővé teszik,”
    (12) A Dtv. 39 . § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
    „(8) Amennyiben a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni m űsorszórás útján
    megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a (2) bekezdés c) pontjában foglalt
    lehetőséggel nem élnek, a nyertes digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője a rendelkezésre
    álló átviteli kapacitások vonatkozásában szabadon köthet szerz ődést más általános tematikájú
    országos médiaszolgáltatóval . A jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján
    megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a 43 . § (1) bekezdésében foglalt
    pályázaton értékesített bármely digitális m űsorszóró hálózatra abban az esetben kerülhetnek
    fel, ha szerződés megkötésével vállalják, hogy m űsorukat a 43 . § (1) bekezdésében foglalt
    legnagyobb vagy második legnagyobb lakossági elérésű, nem mobil vételű digitális televízió
    műsorszóró hálózaton a műsorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetővé
    teszik ”
    (13) A Dtv . 44 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép:
    „(3) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásait a digitális televízió, illetve
    rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője ingyenesen köteles a
    felhasználók számára elérhetővé tenni ”
    (14) A Dtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :
    „(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízi ó
    műsorszóró hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkez ő hálózaton és a
    mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton köteles terjeszteni.”
    (15) A Dtv. 38 . § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
    „(1) A digitális átállásnak 2012 . december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuáli s
    médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a
    lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió m űsorszórási szolgáltatáson
    keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális m űsorterjesztési
    szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban : digitális átállás). Amennyiben az előzőekben
    meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuáli s
    médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az el őzőekben meghatározott feltétele k
    teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkés őbb 2014. december 31 .”
    (16) A Dtv .
    — 162 —
15. 4. § (3) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I . törvény
    (a továbbiakban Rttv .)” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a
    tömegkommunikációról szóló 2010 . évi . . . törvény (a továbbiakban Mttv .)” szöveg,
16. 5. § (1) 41 . pontjában az „az Rttv . 2. § 22. pontjában” szövegrész helyébe az „az
    Mttv. 203 . § 65 . pontjában” szöveg ,
17. 8. § (4) bekezdésében az „Az Rttv. 1/A. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben” szövegrés z
    helyébe az „az Mttv . 1 . §-ában” szöveg,
18. 8 . § (4) bekezdésében az „az Rttv. 113 . §-a” szövegrész helyébe az „az Mttv. 42 . § –
    a” szöveg,
    17. § (2) bekezdésében és 46 . § (1) bekezdésében az „Rttv .-ben” szövegrész helyébe
        az „Mttv .-ben” szöveg,
    39. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132 . §
        (3) és (5) bekezdésében meghatározott televízió m űsorainak, valamint az Rttv . 132. § (1 )
        bekezdésében meghatározott rádióm űsorok” szövegrész helyébe az „az Mttv. 84. § (1 )
        bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók audiovizuális és rádiós
        médiaszolgáltatásainak” szöveg,
    39. § (4) bekezdésében az „az Rttv . 5-5/F. §-aiban” szövegrész helyébe az „az Mttv .
        9-11 . §-aiban” szöveg,
    39. § (5) bekezdés b) pontjában, 46 . § (1) bekezdésében az „az Rttv.” szövegrész
        helyébe az „az Mttv .” szöveg ,
    39. § (6) bekezdésében az „országos rádió műsorszolgáltató, vagy azzal irányítás i
        viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Rttv . szerinti országos közszolgálati rádió
        műsorszolgáltatót, valamint országos rádió közműsorszolgáltatót ” szövegrész helyébe az
        „országos rádiós médiaszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve
        az Mttv. szerinti közszolgálati rádiós médiaszolgáltatót, valamint országos közösség i
        médiaszolgáltatót” szöveg,
    45. § (1) bekezdésének a) pontjában az „Rttv . 131 . § (3) bekezdésében” szövegrész
        helyébe az „Mttv.-ben” szöveg,
19. 1 . (1) bekezdés c) pontjában, 9 . § (4) bekezdésében és a 12 . § (1) bekezdésében a
    „kiegészítő digitális szolgáltatást” szövegrész helyébe a „kiegészítő médiaszolgáltatást”
    szöveg,
20. 3. (1) bekezdésben és a 3 . § (2) bekezdésben a „m űsorszolgáltatók és a
    kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók és a
    kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók” szöveg,
21. 3 . § (2) bekezdésben a „kiegészítő digitális szolgáltatásokat” szövegrész helyébe a
    „kiegészítő médiaszolgáltatásokat ” szöveg,
22. 5. § (1) bekezdés 5 . pontjában, 9 . §-át megelőző alcímében, a 13 . § (1) bekezdés b)
    pontjában, a 20 . § (2) bekezdésében és a 39 . § (3) bekezdés c) pontjában a „kiegészítő
    digitális szolgáltatások” szövegrész helyébe a „kiegészítő médiaszolgáltatások” szöveg,
    – 163 –
23. 8. § (2) bekezdés c) pontjában, a 8 . § (3) bekezdésében és a 8 . § (6)-(7)
    bekezdésében a „kiegészítő digitális szolgáltatás” szövegrész helyébe a „kiegészítő
    médiaszolgáltatás” szöveg,
24. 8. (2) bekezdés c) pontjában a „műsorszolgáltatók, valamint a kiegészít ő digitális
    szolgáltatást nyújtók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók, valamint a kiegészít ő
    médiaszolgáltatást nyújtók” szöveg ,
25. 9. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő digitális szolgáltatást
    nyújtó” szövegrész helyébe az „A kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó” szöveg ,
    30. § (2) bekezdés a) pontjában a „műsorszolgáltató és kiegészítő digitáli s
        szolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató és kiegészít ő médiaszolgáltatást”
        szöveg,
    33. § (1) bekezdésben a „műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltató ”
        szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató és kiegészít ő médiaszolgáltató” szöveg ,
    34. § (1) bekezdésben a „műsorszolgáltatás műsorszolgáltatójával, vagy a
        szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval” szövegrés z
        helyébe a „médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetébe n
        terjesztett kiegészít ő médiaszolgáltatást nyújtóval” szöveg ,
26. 1 . § (1) bekezdés b) pontjában, 5 . § (1) bekezdés 12 ., 34 . és 38 . pontjában, 6 . § (3)
    bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 14 . § (2)-(3) bekezdésében, 15 . § (1) bekezdésében, 17 .
    § (1)-(2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 19 . § (5) és (7) bekezdésében, 32 . § (1 )
    bekezdésében, 37 . § (1)-(2) bekezdésében, 37. (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5)
    bekezdésében, 38 . (3) bekezdésében, 39 . § (2) bekezdés a) pontjában, 39 . (3) bekezdés a)
    pontjában, 39. (6) bekezdésében, 43 . § (1) bekezdésében, 44. (1) és (3) bekezdésében a
    „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg ,
27. 3. § (1)-(2) bekezdésben, 8 . § (2) bekezdés c) pontjában, 17. (2) bekezdésében,
28. (2) bekezdésében, 31 . (1) bekezdésében, 39 . § (2) bekezdés b), c) és i) pontjában, 39 . §
    (3) bekezdés b) pontjában, 39. (8) bekezdésében a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe
    a „médiaszolgáltatók” szöveg ,
29. 5 .
    (1) bekezdés 34. pontjában, 37 .
    (4) bekezdés b) pontjában a
    „műsorszolgáltatótól” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatótól” szöveg ,
30. 6. (4) bekezdésében, 19 . § (7) bekezdésében, 37 . § (1) bekezdésében, 39. (2)
    bekezdés b)-c) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe
    a „médiaszolgáltatóval” szöveg ,
31. 11 . § (1) bekezdésében, 17 . § (2)-(3) bekezdésében, 39. (6) bekezdésében a
    „műsorszolgáltatót” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatót” szöveg ,
    18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a „műsorszolgáltatónak”
        szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónak” szöveg,
        – 164 –
32. 8. § (4) bekezdésében, 11 . §-át megelőző alcímében, 20 . § (1) bekezdésében, 34. §
    (1) bekezdésében, 38 . § (1)-(2) bekezdésében a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatás” szöveg ,
33. 44.
    (2) bekezdésében a „m űsorszolgáltatások” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatások” szöveg ,
34. 38 . § (3) bekezdésében a „műsorszolgáltatási” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatási” szöveg ,
35. 11 . § (2) bekezdésében, 39 . § (2) bekezdés c) pontjában, 39 . § (5) bekezdés b )
    pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „műsorszolgáltatást” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatást” szöveg,
    15. § (3) bekezdés d) pontjában a „m űsorszolgáltatáshoz” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatáshoz” szöveg,
        lép .
        (17) A Dtv. 43 . §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
        (18) A Dtv. 43 . §-ának (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :
        „(6) A (2)-(3) foglalt jogosultságok pályázati kiírási dokumentációjána k
        elkészítésére, a pályázati eljárására és a pályáztatásra a 39-43 . §-ok megfelelően
        alkalmazandók.”
        (19) A Dtv. a 43. § után kiegészül az alábbi új alcímmel :
        „A helyi és körzeti vételkörzet ű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő
        digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárás ”
        (20) A Dtv. kiegészül az alábbi új 43/A-43/M . §-okkal:
        „43/A. (1) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását
        lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságokat a digitális átállás álta l
        lehetővé tett ütemben kell pályáztatni .
        (2) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő
        digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárásokban ( a
        továbbiakban: pályázati eljárás) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés é s
        pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell megfelel ően alkalmazni az alábbi (43/A-43/K. §-ban
        foglalt) eltérésekkel .
        (3) A pályázati eljárás – az e törvényben meghatározott kivételekkel – hivatalból, a pályázat i
        felhívás közzétételével indul .
        – 165 –
        (4) A pályázati eljárás során a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árveré s
        és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályban szerepl ő pályázati bizottságot nem kell létrehozni ,
        az eljárás során pályázati bizottság nem működik közre.
        (5) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap . Az ügyintézési határid őbe nem
        számít be a Ket .-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánla t
        benyújtásáig terjed ő időtartam, valamint a pályázat nyerteséről szóló döntéshez szüksége s
        hozzájárulás beszerzésére irányuló 43/I . § (4)-(6) bekezdésben meghatározott eljárás id őtartama. A z
        ügyintézési határid ő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható .
        (6) A pályázati eljárást a Bizottság felügyeli . A Bizottság hozzájárulása szükséges a Hatósá g
        Elnökének (a továbbiakban : Elnök) 43/I . § (1) bekezdés b) pontja szerinti – pályázat nyerteséről szól ó
        — döntéséhez . A Bizottság döntésének meghozatalához az összes szavazati mérték kétharmad a
        szükséges .
        (7) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság időtartama a jogosultságról szóló hatósági
        szerződés megkötésének időpontjától számított legfeljebb 12 év .
        43/B. § (1) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon
        túl feltételként tartalmazza :
        a) a pályázaton elnyerhető digitális m űsorszóró adó műszaki és ellátottsági jellemzőit ,
        b) a digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró adó kiépítésének megkívánt ütemét ,
        illetve üzemeltetése megkezdésének id őpontját,
        c) a digitális műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás tervezett lakosság i
        elérésének ütemezését,
        d) a digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét terhelő szerződéskötési és továbbítási
        kötelezettséget,
        e) a lakosság légi- és katasztrófariasztásával, tájékoztatásával kapcsolato s
        kötelezettségeket ,
        f) a nyertes pályázó, illetve az általa létrehozandó gazdasági társaság tulajdonos i
        szerkezetében vagy tényleges irányítói körében bekövetkezett változások bejelentéséve l
        kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat,
        g) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit .
        (2) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl
        feltételként tartalmazhatja :
        a) amennyiben a pályázati kiírás lehet ővé teszi több pályázó közös ajánlattételét, úgy a közö s
        ajánlattétel szabályait,
        b) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak időtartamát.
        (3) A pályázaton egyidejűleg nem vehetnek részt olyan természetes személyek, jogi
        személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagy egyéb
        szervezetek, amelyek egymással irányítási viszonyban állnak .
        – 166 –
        (4) A jogszabályban valamint a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott
        részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes tartama alatt meg kell felelni .
        (5) A résztvevő köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat
        betartani .
        (6) Amennyiben az Elnök a pályázati eljárás tartama alatt a jogszabályba vagy a
        pályázati kiírási dokumentációba ütköz ő magatartást észlel, a pályázati kiírási
        dokumentációban részletezett jogkövetkezményeket alkalmazza, az arányosság és a
        fokozatosság elvét követve .
        43/C. § (1) Az Elnök megvizsgálja, hogy a jelentkez ő (résztvevő) megfelel-e az alaki és
        tartalmi érvényesség feltételeinek.
        (2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
        a) a jelentkező (résztvev ő) nem felel meg a jogszabályban illetve a pályázati kiírás i
        dokumentációban meghatározott személyi, részvételi feltételeknek, illetve összeférhetetlenségi
        követelményeknek ,
        b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen,
        példányszámban, formában és módon került benyújtásra ,
        c) a részvételi díjat határidőben nem fizették meg ,
        d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban és a pályázati kiírás i
        dokumentációban meghatározott feltételeknek ,
        e) nem tartalmazza a pályázati jelentkezéshez szükséges – jogszabályban és a pályázati kiírás i
        dokumentációban felsorolt – adatokat .
        (3) Ha a pályázati jelentkezés, illetve a pályázati ajánlat a (2) bekezdés e) pontja alapjá n
        hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a jelentkez őt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől
        számított tizenöt nap áll a jelentkez ő rendelkezésére. Amennyiben a jelentkező a hiányosságot a
        felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelel ően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha
        már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határid ő
        jogvesztő, a határid ő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye . A pályázati
        ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás, illetve pályázati kiírási dokumentáci ó
        alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye .
        (4) Az alaki érvényesség vizsgálata során az Elnök érdemi, tartalmi értékelést nem végez .
        43/D. § (1) Az Elnök a pályázatok értékelése, feltételeinek jobb megértése, é s
        összehasonlíthatósága érdekében az esélyegyenl őség elvének sérelme nélkül jogosult a jelentkez őtől
        (résztvevőtől) a pályázatra vonatkozó, illet őleg a pályázónak e törvényben, illetve a pályázati kiírásban
        meghatározott feltételeknek való megfelelését igazoló további dokumentumokat és információka t
        írásban kérni .
        (2) A felvilágosítás a pályázatban foglaltak jobb megértését szolgálja, nem eredményezheti a z
        ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azo k
        értelmezését szolgálhatja.
        — 167 —
        (3) Az Elnök a jelentkez ő (résztvevő) által adott felvilágosítás tartalmához nincs kötve ,
        szabadon mérlegeli, hogy a döntéshozatal során figyelembe veszi-e azt . Az Elnök a teljes pályázat i
        eljárás során jogosult a felvilágosítás-kérésre .
        43/E . § (1) Az Elnök az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó jelentkez őket – a
        benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba veszi ( a
        továbbiakban: pályázati nyilvántartás) . A pályázati nyilvántartásba vételről az Elnök a résztvevővé
        vált jelentkezőket értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett résztvevők listáját a Hatóság honlapján
        közzéteszi.
        (2) A 43/C. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén az Elnök a jelentkez ő
        pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja . A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés
        megszünteti az eljárásban a jelentkez ő ügyféli minőségét . A pályázati nyilvántartásba vételt
        megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlését ől számított nyolc napon
        belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítél őtáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a fele k
        meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz . A Fővárosi Ítélőtábla végzés e
        ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az Elnök a
        pályázati eljárást — a bíróság joger ős döntéséig — felfüggeszti . Az Elnök eljárást felfüggeszt ő
        végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs .
        (3) Amennyiben az Elnök az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vétel t
        követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külö n
        végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja .
        43/F. § (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor az Elnök a pályázati
        nyilvántartásba vett résztvevő pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati eleme k
        tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát .
        (2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a résztvev őt.
        A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítést ől számított tizenöt nap áll a résztvevő rendelkezésére.
        Amennyiben a résztvevő a hiányosságot a felhívásban megjelölt id őtartamon belül megfelel ően
        pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A
        hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási
        kérelem elöterjesztésének nincs helye . A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a
        pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye .
        (3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben
        a) a pályázati felhívás és a pályázati kiírási dokumentáció szerinti értékelési szempontkén t
        megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen
        vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázat érdemi értékelését,
        b) a pályázati ajánlat az Elnök megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony
        mértékű, illet őleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan
        irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak a z
        Elnök rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban é s
        a pályázati kiírási dokumentációban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést ,
        c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a
        pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott célok elérésére ,
        megvalósítására, vagy
        d) a pályázati felhívásban illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott tartalm i
        követelményeknek nem tesz eleget .
        – 168 –
        (4) Az Elnök a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a
        pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja .
        43/G. § (1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási
        dokumentációban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak
        mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illet őleg a
        hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk . Az egyes szempontok nem
        eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését .
        (2) Az Elnök a bírálati szempontokkal összefügg ő ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázat i
        felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban jogosult meghatározni olyan elvárást,
        amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elemnél nem lehet .
        (3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetést ől mentesnek és arányosnak kel l
        lenniük .
        (4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációba n
        meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet .
        43/H. § (I) Az Elnök végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyibe n
        a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat ,
        b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyott á
        válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követően a hazai vagy a nemzetközi
        gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló –
        gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, m űsorterjesztési, műsorszolgáltatási iparági – körülmények,
        feltételek lényegesen megváltoznak,
        c) az Elnök mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a
        pályázati kiírási dokumentációban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem
        biztosíthatóak, ideértve azt az esetet, ha az e törvény 43/A. § (1) bekezdése alapján a pályáztatást a
        digitális átállás üteme nem teszi lehet ővé, vagy
        d) az Elnök a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapjá n
        megállapítja, hogy egyetlen résztvevő pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglal t
        céloknak és alapelveknek vagy a pályázati eljárásban résztvevő bármely résztvevő nyertessé
        nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felel ős,
        rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást .
        (2) Az Elnök az (1) bekezdés szerinti döntését a résztvev őkkel öt napon belül közli, valamint a
        pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi .
        43/I. (1) Az Elnök hatósági határozatban állapítja me g
        a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és
        b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét.
        (2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánla t
        alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen illetve a (7) bekezdésben meghatározott esetben.
        q
        – 169 –
        (3) Nyertessé kizárólag olyan résztvevő nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásátó l
        kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírás i
        dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek .
        (4) Az Elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozattervezetét megküldi a Bizottságnak ,
        amely a megküldéstől számított tizenöt napon belül dönt a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáró l
        vagy a határozattervezet visszaküldéséről. Amennyiben a Bizottság a megadott határidőn belül nem
        dönt a határozattervezetről, a határidő leteltét követő napon a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni .
        (5) A Bizottság a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás é s
        eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg . A Bizottság formai vagy számítási hiba, illetve név –
        , szám- vagy más elírás esetén, a hiba vagy az elírás megjelölésével a hatósági határozattervezetet eg y
        ízben átdolgozásra visszaküldi az Elnöknek .
        (6) Az (5) bekezdés szerint visszaküldött határozattervezetet az Elnök tíz napon belül
        megvizsgálja, és átdolgozás után újbóli hozzájárulás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely a
        (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el .
        (7) A hozzájárulást megtagadó bizottsági döntés esetén, az Elnök döntést hoz a pályáza t
        eredménytelenségéről.
        43/J . § (1) Az Elnök a 43/I . § (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban
        szereplő résztvevőkkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módo n
        nyilvánosan közzéteszi .
        (2) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat
        közlését ől számított tizenöt napon belül az ügyfelek jogszabálysértésre hivatkozással a határozat
        bírósági felülvizsgálatát kérhetik a Fővárosi Ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalátó l
        számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a z
        ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem
        szerzett tudomást.
        (3) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a F ővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a
        kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el. A
        Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek
        nincs helye .
        (4) Ha a Fővárosi Ítélőtábla azt állapítja meg, hogy az Elnök a 43/I . § (7) bekezdés
        alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségér ől döntést, hogy a Bizottság a
        jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelel ő határozattervezethez
        nem járult hozzá, az Elnököt új eljárásra kötelezi, amelynek során az Elnök az e határozatterveze t
        tartalmával megegyez ő döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása
        nélkül.
        (5) A pályázati ajánlatban szerepl ő adatokról az Elnök a hatósági szerz ődés megkötéséi g
        harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.
        43/K. § (1) Az Elnök a 43/I . § (1) bekezdés b) pont szerinti határozattal nyertessé nyilvánítot t
        pályázó pályázati ajánlatával és a pályázati kiírási dokumentációval összhangban a nyertess é
        nyilvánított pályázóval hatósági szerz ődést köt. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenö t
        nap.
        (2) A nyertes pályázó a hatósági szerződés megkötése iránti eljárást a 43/I . § (1) bekezdés b )
        pont szerinti határozat közlését követő harminc napos jogveszt ő határidőn belül kezdeményezheti. E
        határidő elmulasztása estén igazolási kérelem el őterjesztésének nincs helye.
        – 170 –
        (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz
        részt vagy a hatósági szerz ődés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott
        ügyintézési határidőn túl a hatósági szerz ődés nem köthető meg, ez esetben az Elnök az eljárás
        megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti . Az eljárásban igazolási
        kérelemnek nincs helye.
        (4) Amennyiben a 43/J. § (2) bekezdés szerint a Fővárosi Ítél őtábla eljárását kezdeményezték ,
        a hatósági szerz ődés a Fővárosi Ítél őtábla joger ős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Ítélőtábl a
        felülvizsgálati eljárásának időtartama a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás kezdeményezésére nyitv a
        álló határidőbe, illetve az eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele .
        (5) Az Elnök a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott mérték ű bírságot szabhat ki ,
        amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződés
        megkötésére irányuló eljárást a (2) bekezdésben meghatározott határid őn belül nem kezdeményezi ,
        illetve amennyiben a nyertes pályázó a hatósági szerz ődést nem köti meg .
        (6) Az Elnök a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatóság i
        szerz ődés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére i s
        kötelezheti a nyertes pályázót .
        (7) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a műsorszóró ad ó
        üzemeltetése megkezdésére, illetve az adón nyújtott m űsorterjesztési szolgáltatás nyújtására – a nyerte s
        pályázó érdekkörében felmerült ok miatt – nem kerül sor, az Elnök jogosult a hatósági szerz ődésben
        meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmen ően a hatósági szerződést azonnali hatállyal
        felmondani.
        43/L. § (1) Az Elnök hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a 42 . § (6) bekezdés, illetve a
        43/K. § alapján megkötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellen őrzé s
        eredményeként megállapítja a hatósági szerz ődésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellen őrzé s
        során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerz ődéssel érintett
        társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó m űsorterjesztési alkotmányo s
        alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése
        szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket . szerinti végrehajtási eljárást vag y
        az Eht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
        (2) Amennyiben az Elnök végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendel ő végzés
        felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlését ől számított
        tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól . A bíróság az ügyben, szükség esetén a
        felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz . A nemperes eljárás
        iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van . A Fővárosi Bíróság
        végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
        (3) Ha az Elnök az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezménye k
        alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak hely e
        nincs .
        (4) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított
        hatósági eljárásban az Elnök az Eht-ban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott
        jogkövetkezményeket alkalmazhatja .
        (5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében az Elnök jogosult — a hatósági
        szerződés eltérő rendelkezése hiányában — a hatósági szerz ődést azonnali hatállyal felmondani .
        — 171 —
        (6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság el őtt indított per nem
        befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halaszt ó
        hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.
        43/M. § (1) Az Elnök meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása
        érdekében kivételesen pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást helyi vagy körzet i
        műsorterjesztési szolgáltatás nyújtását lehet ővé tevő műsorszóró adó üzemeltetésére. E
        médiaszolgáltatási jogosultságra az Elnök hatósági szerz ődésben a jogosultság iránti kérelmet elsőként
        benyújtó természetes, jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdásági társaságot vagy egyé b
        szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) jogosíthatja fel, amennyiben a kérelem
        műszaki és frekvenciagazdálkodási szempontból megalapozott, továbbá a kérelmező a közfeladat
        ellátásához szükséges és a műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi feltételekne k
        megfelel . A felek a hatósági szerződésben kötelesek meghatározni a műsorszóró adó üzemeltetésére
        vonatkozó feltételeket, ideértve az üzemeltetési jogosultságért fizetend ő díj mértékét is .
        (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak min ősülnek :
        a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelent ős területét érintő
        elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történ ő és azzal kapcsolatos műsorterjesztés,
        b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget
        érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek m űsorterjesztésen keresztüli szolgálata ,
        c) valamely közösség kultúrájának műsorterjesztésen keresztüli meg őrzése, védelme és
        támogatása, vagy
        d) a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv műsorterjesztésen keresztüli ápolása. „
        (21) A Dtv. 8 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
        „(1) Digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó
        jogosultság – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – e törvényben meghatározott pályázat i
        eljárás alapján nyerhető el .”
        221 .
        (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 42. § (1 )
        bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
        „(1) A választási kampány végéig a jelöl ő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül
        készíthetnek plakátot . A plakát engedély és bejelentés nélkül el őállítható .”
        (2) A Ve.
    44. § (2) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény”
        szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény”
        szöveg,
    44. § (1)-(2) bekezdésében, 93 . § (1)-(2) bekezdésében, 106. § (1)-(2) bekezdésében
        a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg,
        – 172 –
36. 44/A. § (1) a)-c) pontjaiban a „m űsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatás” szöveg ,
37. 44/A.
    (1) bekezdés a)-b) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés c) pontjában a
    „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató ” szöveg,
38. 99/A.
    §-ában a
    „műsorszolgáltatóknak”
    szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatóknak” szöveg
    lép.
    222 .
    (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010 . évi CIV.
    törvény (a továbbiakban: Smtv.) 2-3 . §-ai helyébe a következ ő rendelkezések lépnek:
    „2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedet t
    médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre .
    (2) E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar
    Köztársaság területén letelepedettnek, ha :
    a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonába n
    álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék els ődlegesen a Magyar
    Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhet ő
    el,
    b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a
    médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefügg ő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság
    területén hozzák,
    c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül
    csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltat ó
    munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,
    d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom –
    szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magya r
    Köztársaság területén található, vagy
    e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül
    csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magya r
    Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar
    gazdasággal .
    (3) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtot t
    médiaszolgáltatásra, amelyre az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a
    Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak
    a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja .
    – 173 —
    (4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalomszolgáltató
    a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a
    médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió
    működéséről szóló szerződés 49-55 . cikke alapján letelepedettnek min ősül.
    3 . § (1) E törvény hatálya a 2 . (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar
    Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vag y
    közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a médiaszolgáltatásokról és a
    tömegkommunikációról szóló 2010 . évi . . . törvény (a továbbiakban : Mttv.) 176-180 . §-aiban
    foglalt feltételekkel terjed ki .
    (2) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársasá g
    területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétet t
    médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely az Európai Gazdasági Térség egyetle n
    tagállamában sem min ősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtótermék e
    felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg .
    (3) E törvény hatálya kiterjed a 2 . § és az (1)-(2) bekezdés alapján a törvény hatály a
    alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra .
    (4) E törvény megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
    Médiatanácsa az Mttv.-nek a hatósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint járhat el, é s
    alkalmazhat jogkövetkezményt.”
    (2) Az Smtv . 15 . § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép :
    „a) azt a nyilatkozó nem a helyi, országos vagy európai közélet eseményéve l
    összefüggésben tette, ”
    (3) Az Smtv. 18 . §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép :
    „18. § A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére .”
    (4) Az Smtv . a következő X. Címmel és 24 . §-sal egészül ki:
    „X. Cím
    A törvény rövidített megjelölése
39. § E törvényt más jogszabályban „Smtv .” rövidítéssel kell megjelölni .”
    (5) Az Smtv. a következő XI. Címmel és 25 . §-sal egészül ki :
    „XI. Cím
    Az Európai Unió jogának való megfelelé s
    25 . § Ez a törvény a következ ő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés t
    szolgálja:
    r
    – 174 –
    y
    a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010 . március 10 .) a
    tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendelet i
    vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuáli s
    médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) ,
    b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000 . június 8 .) a belső
    piacon az információs társadalommal összefügg ő szolgáltatások, különösen az elektroniku s
    kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemr ől szóló irányelv”),
    c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006 . december 12.) a
    megtévesztő és összehasonlító reklámról (kodifikált változat) ,
    d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003 . május 26 .) a
    tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendelet i
    és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésér ől,
    e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005 . május 11 .) a bels ő
    piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelm i
    gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a
    2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európa i
    parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról ,
    f) az Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelve (2001 . november 6) az
    emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexér ől.”
40. §
    (1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI .
    törvény 5 . § j) pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató ”
    szöveg lép.
    (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993 . évi LXXVII . törvény 6/A . § (1 )
    bekezdése 6 . pontjában a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás ”
    szöveg lép.
    (3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990 . évi LXV. törvény 33/A . § (1) bekezdés s )
    pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg lép .
    (4) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990 . évi LV. törvény 11 . § b) pontj a
    helyébe a következő rendelkezés lép :
    „b) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató –
    helyettese ;”
    (5)A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I . törvény 8 . § (3) bekezdése helyébe az alább i
    rendelkezés lép:
    – 175 –
    „(3) A Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvenciát használó országos audiovizuáli s
    médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc ,
    országos rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 6 óra 30 perc és 9 óra 3 0
    perc között legalább tizenöt perc önálló hírm űsort köteles egybefügg ően szolgáltatni. A más
    médiaszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg .”
    (6) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlés i
    Hatóság Médiatanácsa 2011 . évi költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvény 4 . §-ában a
    „Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap” szövegrész helyébe a
    „Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap” szöveg lép .
    (7) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlés i
    Hatóság Médiatanácsa 2011 . évi költségvetéséről szóló 2010 . évi CXLVI. törvény 5.§ (2)
    bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(2) Az Országgy űlés az Alap 2011 . évi költségvetéséne k
    a) kiadási főösszegét 64 038,779 M Ft-ban, azaz hatvannégymilliárd-harmincnyolcmillió –
    hétszázhetvenkilencezer forintban ,
    b) bevételi főösszegét 64 038,779 M Ft-ban, azaz hatvannégymilliárd- harmincnyolcmillió –
    hétszázhetvenkilencezer forintban hagyja jóvá”
    (8) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósá g
    Médiatanácsa 2011 . évi költségvetéséről szóló 2010 . évi CXLVI. törvény 3 . számú melléklete helyébe
    e törvény 5 . számú melléklete lép :”
41. §
    (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C . törvény (a továbbiakban: Eht .)
42. 69.
    (6) bekezdésében, 84 . § (4) bekezdésében, 188 . § 77. pontjában a
    „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg ,
    69. § (6) pontjában a „műsorszolgáltatóra” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatóra” szöveg ,
    84. § (4) bekezdésében a „műsorszolgáltatási” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatási” szöveg ,
43. 188.
44. pontjában a „műsorszolgáltatótól” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatótól” szöveg
    lép.
    (2) Az Eht . a következ ő új 63/A . §-sal egészül ki:
    – 176 –
    „Hírközlési ágazati vizsgálat
    63/A. §
    (1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése ,
    illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárás a
    érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a
    hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, – a piaci folyamatok
    megismerése és értékelése céljából – végzéssel hatósági ellen őrzési eljárást indít.
    (2)Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piac i
    magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgála t
    lefolytatására irányuló hatáskörét.
    (3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti a z
    elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Ket . vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az
    ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia . A végzés indokolásában meg kell jelölni
    azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása .
    A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdet őtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a
    Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmén y
    kifüggesztését követ ő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni .
    (4) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy
    vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat,
    vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útjá n
    nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyelet i
    eljárásának megindítását .
    (5) A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezés e
    alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mell őzi, amennyiben azonos vizsgálati
    tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azono s
    vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati már korábban ágazati vizsgálato t
    folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja .
    (6) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vag y
    hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság sajá t
    hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet .”
    (3) Az Eht. 33 . (2) bekezdés e) pontjában „a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a
    számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatáso k
    költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra,” szövegrész helyébe „a referenciaajánlat –
    tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózat i
    szolgáltatások költségszámításával valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolato s
    adatszolgáltatásra,” szövegrész lép .
    (4) Az Eht . 10 . §-a az alábbiak szerint változik :
    „10. § (1) A Hatóság
    – 177 –
    a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefügg ő,
    elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illet őleg módosításának
    szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
    b) nyilvános meghallgatást tart ;
    c) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések
    megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolód ó
    informatikai piac működését;
    d) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertan i
    megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát informáci ó
    szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, é s
    erről összehasonlító elemzéseket készít;
    e) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi a z
    érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintet t
    piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelent ős
    piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhel ő kötelezettségeket;
    fi eljár a jelentős piaci erővel rendelkez ő szolgáltató számára megállapított egyes
    kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben;
    g) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabál y
    megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban ;
    h) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolato s
    ügyekben;
    i) közzéteszi a jogszabályban el őírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket ;
    j) a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkoz ó
    állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosító k
    vonatkozásában;
    k) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályba n
    meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamin t
    az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, m űködteti az informatikai é s
    hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;
    1) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári cél ú
    frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban el őírt nyilvántartások
    vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektroniku s
    hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatóság i
    ügyekben;
    m) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári cél ú
    frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben;
    m) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszer űsítése során a
    zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal ;
    – 178 –
    o) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelel őségértékelő szervezetek tevékenységét ;
    p) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével
    kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat ;
    q) ellátja az információs társadalommal összefügg ő szolgáltatásokkal kapcsolatos,
    jogszabályban meghatározott feladatokat;
    r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetköz i
    tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában ,
    ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetköz i
    szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályoz ó
    hatóságokkal;
    s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat ;
    t) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben .
    (2) Az Elnök ellátja az (1) bekezdés b), valamint d)-h) pontjában meghatározott
    hatáskörökből eredő feladatokat, továbbá elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellen őrzi
    annak végrehajtását. A Hivatal eljár az (1) bekezdés a), c), j) és 1)-s) pontjaiban meghatározott
    ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökekén t
    – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010 . évi . . .
    törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok álta l
    ráruházott feladatokat. A főigazgató eljár az (1) bekezdés i) és k) pontjaiban meghatározot t
    ügyekben, valamint ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként
    – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010 . évi . . .
    törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok álta l
    ráruházott feladatokat.”
45. §
    A Nemzeti Audiovizuális Archívamról szóló 2004 . évi CXXXVII. törvény
46. 1 . (1) bekezdése a) pontjában az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I .
    törvény (a továbbiakban : Rttv.) 7. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott ,
    eredetileg magyar nyelven készült m űsorszámokra” szövegrész helyébe az „a
    médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010 . évi . . . törvény 203 . § 37.
    pontjában meghatározott magyar műsorszámokra” szöveg,
47. 2. § d) pontjában, 6 . §-ában, 7 . § (2) bekezdés b) pontjában, 15 . § (2) bekezdésébe n
    a „műsorszolgáltatók” szöveg helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg ,
48. 8 .
    d)-e) pontjában, 9. §-ában, 12. §-át megelőző alcímében, 12 . §-ában a
    „műsorszolgáltatókkal” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatókkal ” szöveg,
    10. (2)-(3) bekezdésében, a törvény 2 . melléklete „I. KÖTELEZŐ
        ADATSZOLGÁLTATÁS ” fejezetének 5. pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyéb e
        a „médiaszolgáltató” szöveg,
        r
        – 179 –
49. 2. melléklete „II. ÖNKÉNTES ADATSZOLGALTATAS” fejezetében a
    „műsorszolgáltatónál” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónál” szöve g
    lép.
50. §
    (1) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008 .
    évi XLVII . törvény
51. 11 . § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép:
    [A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül
    fennáll, ha]
    „a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végz ő médiaszolgáltatón
    keresztül valósul meg ”
52. 25.
    (1) bekezdésében a „43/I . §-a (1) bekezdésének második mondatától ”
    szövegrész helyébe a „43/I . §-a (1) bekezdésétől” szöveg lép.
    (2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII . törvény
    46. § (2) bekezdésének j) pontjában, 85. § (1) bekezdésének o) pontjában, 259 . § 17.
        pontjában, 2. számú melléklete „Közhatalmi tevékenységnek nem min ősülő tevékenységek”
        fejezetének 13 . pontjában a „rádiós és televíziós műsorszolgáltatások” szövegrész helyett a
        „rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások” szöveg,
53. 17. pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyett a „médiaszolgáltató ”
        szöveg,
    46. § (5) pontjának d) bekezdésében a „m űsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatás” szöveg
        lép.
        (3) A mozgóképről szóló 2004. évi II . törvény
54. 1 .
    (2) bekezdésében a „televíziós műsorszolgáltatási” szövegrész helyébe a
    „audiovizuális médiaszolgáltatási” szöveg ,
    10. § (2) bekezdése l)-m) pontjaiban a „televíziós műsorszolgáltatók” szövegrés z
        helyébe az „audiovizuális médiaszolgáltatók” szöveg ,
55. 10.
    (3) bekezdésében a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltatók” szövegrész
    lép.
    – 180 –
    (4) A közbeszerzésekről szóló 2003 . évi CXXIX . törvény
    22. § (1) bekezdése g) pontjában a „a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a
        közszolgálati m űsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató” szövegrész helyébe a
        „közszolgálati médiaszolgáltatók, valamint az a közösségi médiaszolgáltató” szöveg ,
56. 29 . § (2) bekezdése c) pontjában a „m űsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „média –
    szolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alap” szöveg
    lép.
    (5) A szerzői jogról szóló 1999 . évi LXXVI. törvény
57. 28.
    (6) bekezdésében a „műsorszolgáltató ” szövegrész helyébe a
    „médiaszolgáltató” szöveg ,
    36. § (3)-(4) bekezdésében az „a televíziós műsorszolgáltatásban” szövegrész
        helyébe az „az audiovizuális médiaszolgáltatásban” szöve g
        lép.
        (6) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001 . évi XVIII. törvény 12. § (1) bekezdés d)
        pontjában a „m űsorszolgáltatónak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónak” szövegrés z
        lép.
        (7) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl őségük biztosításáról szóló 1998 . év i
        XXVI. törvény 4. § fb) pontjában a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatás” szöveg lép .
        (8) A fogyasztóvédelemről szóló 1997 . évi CLV. törvény 48 . (5) bekezdés a) pontjában a
        „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép .
        (9) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI. törvény 5 . számú
        melléklete „A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek” fejezetének 7 . pontjában a
        „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg lép .
        (10) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdésében a
        „műsorszolgáltatással” szövegrész helyébe a „sajtótermékkel és médiaszolgáltatással” szöveg
        lép.
        (11) A gazdasági reklámtevékenység alapvet ő feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008 . évi
        XLVIII. törvény 26 . § (5) bekezdésében a „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatóval” szöveg lép .
        T
        — 181 —
        (12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII .
        törvény 78 . § (4) bekezdésében a „m űsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a
        „médiaszolgáltatóval” szöveg lép.
58. §
    (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008 . év i
    XLVIII. törvény 1 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
    „(3) Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásban közzétett reklámra a
    sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvet ő szabályairól szóló 2010 . évi CIV. törvényt,
    valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi . . . törvényt is
    alkalmazni kell .”
    (2) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelm i
    termékdíjáról szóló 1995 . évi LVI . törvény 20 . § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés
    lép:
    [E törvény alkalmazásában:]
    „ reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvet ő feltételeiről és egyes
    korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtószabadságról
    és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010 . évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról
    és a tömegkommunikációról szóló 2010 . évi . . . törvény által meghatározott
    nyomtatott sajtótermékek, valamint a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzo t
    vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt ,
    az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet ;”
    (3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI . törvény 22/B . § (10)
    bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I. törvény 5B. §-a alapján
    az V. kategóriába” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról
    szóló 2010 . évi . . . törvény 9 . §-a alapján a VI . kategóriába” szöveg lép.
    (4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szól ó
59. évi LXXVI. törvény 1 . § (2) bekezdésének e) pontjában az „a rádiózásról é s
    televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltatási tevékenységre ” szövegrész helyéb e
    az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiaszolgáltatási
    tevékenységre” szöveg lép.
    (5) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépé s
    szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999 . évi LXXV. törvény
60. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :
    [E törvény alkalmazásában 🙂
    „n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy médiaszolgáltatást
    nyújtó : a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvet ő szabályairól szóló törvény,
    – 182 –
    valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya al á
    tartozó sajtótermék, médiaszolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás, vagy e törvények hatálya
    alá nem tartozó könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zenem űvet, grafikát, rajzot vagy
    fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt m űsoros filmszalag, videokazetta,
    videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététe l
    szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával,
    kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy ,
    egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez ő társaság ;”
    (6) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépé s
    szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999 . évi LXXV. törvény
61. § (1) bekezdésében a „műsorszolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatást”
    szöveg lép.
    (7) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997 . évi
    CXL. törvény 59. (2) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek :
    „(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendsze r
    számára, kormányrendeletben meghatározott módon .”
    „(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés
    országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Médiaszolgáltatás-támogató é s
    Vagyonkezelő Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I . törvény, vagy a
    médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi . . . törvény szerint
    médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb
    szervezetek által gy űjtött és őrzött dokumentumokról .”
    (8) Az államháztartásról szóló 1992 . évi XXXVIII . törvény 18/C . § (6) bekezdés c) pontja helyébe a
    következ ő rendelkezések lépnek:
    [A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]
    „c) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alap,”
    (9) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008 . évi
    XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(5) A médiaszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Médiaszolgáltatás-támogat ó
    és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni .”
    (10) A számvitelről szóló 2000. évi C . törvény 3 . § (1) bekezdés 4 . pont h) alpontja helyébe a
    következő rendelkezés lép :
    [E törvény alkalmazásában egyéb szervezet:]
    „h) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alap,”
    – 183 –
    (11) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI . törvény 28 . § (6) bekezdése helyébe a
    következő rendelkezés lép:
    „(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szerveze t
    műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített m űvek továbbközvetítéséért járó
    díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alapból kell megfizetni ; erről az Alap
    kezelője gondoskodik.”
    (12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII .
    törvény 78 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Médiaszolgáltatás-támogató é s
    Vagyonkezel ő Alapba kell befizetni .”
62. §
    (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
    összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001 . évi CVIII. törvény 16/B. § (2)
    bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(2) Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az els őfokú határozat ellen a Hatósá g
    Elnökéhez lehet fellebbezni .”
    (2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 . év i
    CXL. törvény 13 . § (2) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki :
    [E törvény rendelkezéseit]
    „g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányul ó
    tevékenység felügyeletével, a médiaigazgatással, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a
    sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával kapcsolatos eljárásban”
    [csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltér ő szabályoka t
    nem állapít meg]
    (3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII .
    törvény 43/1 . §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
    „43/I . § (1) A 43/H . § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a
    Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli az e §-ban meghatározottak szerint .
    (2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján megteszi a szükséges intézkedéseket . Az
    ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan ,
    továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mell őzhető.
    (3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja,
    valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjé k
    fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz .
    — 184 —
    (4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni ,
    a Gazdasági Versenyhivatal a panaszt ennek megállapításától számított nyolc napon belül – a
    panaszos egyidej ű értesítése mellett – átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
    hatósághoz.
    (5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivata l
    versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már
    folyamatban van vagy lezárult, err ől a tényről a panaszost tájékoztatni kell .”
    (4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004 . évi CV . törvény 162 . § (1 )
    bekezdésében a „Magyar Rádió, a Magyar Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirat i
    Iroda” szövegrész helyébe a „Magyar Rádió Nonprofit Zrt ., a Magyar Televízió Nonprofit
    Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt . és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt .” szöveg lép .
    (5) A helyi adókról szóló 1990 . évi C. törvény 52. § 35 . pontjában a „Magyar Rádió Zrt ., a Magyar
    Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt .” szövegrész helyébe a „Magyar
    Rádió Nonprofit Zrt ., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt ., a Duna Televízió Nonprofit Zrt ., a Magyar
    Távirati Iroda Nonprofit Zrt., a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezel ő Alap,” szöveg lép.
    (6)Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény 5 . § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő
    rendelkezés lép :
    [Teljes személyes illetékmentességben részesül :]
    „j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió
    Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt ., és a Médiaszolgáltatás-támogató és
    Vagyonkezel ő Alap,”
    (7) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény 67 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő
    rendelkezés lép:
    „(2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj
    mértékét
    a) törvény felhatalmazása alapján a Kormány vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke ,
    b) törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozot t
    eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendele t
    felhatalmazása alapján a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az adópolitikáért
    felelős miniszter egyetértésével
    rendeletben szabályozza. A lakosság széles körét érint ő díjfizetési kötelezettséget csa k
    törvény állapíthat meg .”
    – 185 –
63. §
    (1) E törvény 134. § (5) bekezdésében és 206 . § (1)-(2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész
    helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke” szövegrész lép .
    (2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdés a) pontjában a
    „Kormány” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke” szövegrés z
    lép.
    VII. FEJEZET
    AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS
64. §
    (1) Ez a törvény a következ ő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja :
    a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010 . március 10 .) a
    tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendelet i
    vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális
    médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) ,
    b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000 . június 8 .) a bels ő
    piacon az információs társadalommal összefügg ő szolgáltatások, különösen az elektronikus
    kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”)
    c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002 . március 7 .) az
    elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról
    (keretirányelv) ,
    d) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009 . november 25 .) az
    elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról
    szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközl ő hálózatokhoz és kapcsolódó
    eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/l9/EK irányel v
    és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről
    szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról ,
    e) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998 . május 19.) a
    fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2 .
    cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés .
    (2) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szüksége s
    rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében é s
    eljárásában :
    — 186 —
    a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004 . október 27 .) a
    fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
    együttműködésről,
    b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006 . december 22 .) a fogyasztóvédelmi
    jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttm űködésről szóló
    2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegél y
    vonatkozásában való végrehajtásáról ,
    c) a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008 . március 17.) a fogyasztóvédelmi
    jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttm űködésről szóló
    2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegél y
    vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról .
    Dr. Schmitt Pál
    Kövér László
    köztársasági elnök
    az Országgyűlés elnöke

• 187 –

14. SZÁMÚ MELLÉKLET
    A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelöl ő Szervezetek delegálhatnak tagot az
    alábbiakban meghatározottak szerint:
    1 . Jelölő Szervezetek :
    a) Magyar Tudományos Akadémia
    b) Magyar Katolikus Egyház
    c) Magyarországi Református Egyhá z
    d) Magyarországi Evangélikus Egyhá z
    e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
    f) Magyar Olimpiai Bizottsá g
    g) Magyar Rektori Konferencia
    h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
    i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezete i
    j) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzata i
    k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett, száz főnél nagyobb
    taglétszámú magyar kulturális szervezete k
    1) a családok érdekeit védő és képvisel ő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülés i
    törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetek, amelyek alapszabályából a m űködési
    kör országos jellege megállapítható
    m) a fogyatékkal élő személyek Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvén y
    hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetei, amelyek alapszabályából a működési kör
    országos jellege megállapítható
    n) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az
    iparművészet területén m űködő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya
    alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege
    megállapítható, és amelyek tagsága els ősorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató
    személyekből vagy szervezetekből áll .
15. Az a)-h) pontban meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.
16. Az i)-n) pontban meghatározott szervezetek abban az esetben vehetnek részt a
    delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb harminc nappal nyilvántartásba vetették magukat a
    Hivatalnál. A Hivatal a nyilvántartásba vételről hatósági határozatban dönt, amely döntésse l
    szemben fellebbezésre nincsen mód, annak felülvizsgálatát bíróság el őtt lehet kérni.
17. Az i)-n) pontban meghatározott szervezetek egy-egy f őt delegálhatnak oly módon,
    – 188 –
    hogy az egyazon pont alatt megjelölt szervezetek összesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon
    pont alatt megjelölt és regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegál t
    személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Hivatal sorsolással dönti
    el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható .
    2.SZÁMÚ MELLÉKLET
    A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmáva l
    az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szöveggel tesz esküt :
    „En esküszöm, hogy a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának
    tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a
    szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem . Feladataimat részrehajlástól mentesen
    fogom ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! ”
    3.SZÁMÚ MELLÉKLET
    A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke
    előtt az alábbi szöveggel tesz esküt :
    „Én, esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) a z
    Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a
    sajtószabadság érvényesítésére törekszem . Feladataimat részrehajlástól mentesen fogo m
    ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! ”
18. SZÁMÚ MELLÉKLE T
    A közszolgálati hozzájárulás mértéke a 2012 . évben négymillió magyarország i
    háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven forinttal számolva összese n
    64.800.000.000,-, azaz hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint . Ezt az összeget a 2013 .
    évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megel őző évi
    magyarországi fogyasztói árindex mértékével .
    5.SZÁMÚ MELLÉKLET
    „3. számú melléklet a 2010. évi CXLVI. törvényhez
    A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap 2011 . évi költségvetése
    — 189 —
    M Ft-ba n
    2011 . év
    1 . Átvállalt üzembentartási díj és költségvetési hozzájárulások 57 700,00 0
    1 .1 . Átvállalt üzembentartási díj 29 458,50 0
    1 .2. Költségvetési hozzájárulás 28 241,50 0
    2 . Médiaszolgáltatási díj 4 129,187
    2 .1 . MTM-SBS Televízió Zrt . 1 032,630
    2 .2 . Magyar RTL Televízió Zrt . 938,01 2
    2 .3 . 1 . sz . orsz. ker . r . jogosultság (Advenio Zrt .) 564,186
    2 .4. 2. sz . orsz. ker . r . jogosultság (FM 1 Zrt .) 380,846
    2 .5 . nem országos műsorszolgáltatási jogosultságok 1 213,51 3
    3 . Pályázati díjak 26,000
    4 . Kötbér, kártérítés, bírság 143,59 2
    5 . Önkéntes befizetések –
    6 . Egyéb bevételek 40,000
    7 JBE Kereskedelmi Televíziók reklámbevételeib ő l származó
    összeg 1 000 000
    8 . A Magyar Rádió Mű vészeti együttesének támogatása 1 000,000
    Költségvetési bevételek összesen 64 038,779
    M Ft-ba n
    2011 . év
    1 . Továbbutalandó üzembentartási díj 2 380,80 1
    1 .1 . Médiatanács 194,40 1
    1 .2 . Médiatanács hivatali szervezete 1 986,400
    1 .3 . Közszolgálati Közalapítvány 200,000
    2 . Céltámogatások 3 000,000
    3 Közmédiumok M űködési Támogatására átutalt összeg a
    Közszolgálati Közalapítványnak
    2 150,000
    3 .1 . Magyar Televízió Zrt . 530,000
    3 .2 . Duna Televízió Zrt . 450,000
    3 .3 . Magyar Rádió Zrt . 425,000
    3 .4 . Magyar Távirati Iroda Zrt. 745,000
    4 . Közmédiumok műsorszolgáltatás támogatási- és vagyonkezelői tevékenység kiadásai 55 178,04 7
    5 . Szerzői jogdíjak 238,402
    6 . Pályázatok bírálatának költségei 26,000
    7 . A Médiatanácsot terhel ő, műsorszolgáltatók által be nem
    fizetett ÁFA 27’829
19. Médiaszolgáltatási díjjal és egyéb jogi költségekkel összefüggő kiadások
    37,700
    9 . A Magyar Rádió Mű vészeti együttesének támogatása 1 000,000

Költségvetési kiadások összesen 64 038,779 „